Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Alternatív technológiák

Alternatív technológiák

Az intenzív, „iparszerűnek” is nevezett állattartással szemben többféle ellenérv hozható fel:

• nem felel meg az állat veleszületett igényeinek (például azért, mert nem ad megfelelő mozgási lehetőséget az állatoknak), tehát állatvédelmi szempontból kifogásolható,

• nagy beruházási költséget igényel,

• mesterséges beavatkozásai révén (hozamfokozók etetése, gyógyszerek, vegyszerek, alkalmazása) az emberi egészségre ártalmas élelmiszer képzetét kelthetik a vásárlókban; (függetlenül attól, hogy mi ebben a valóság, hiszen egészségre ártalmas vagy ártalmatlan terméket minden technológiában elő lehet állítani),

• az ember és állat kapcsolatát gépiessé teszi;

• az árutermelő gazdát, illetve üzemet a többi, kapcsolódó vállalat függvényévé teszi (gépek, előregyártott keveréktakarmányok, hormonkészítmények, árutermelő hibridek stb.).

Az intenzív állattenyésztés számos előnye ellenére a fenti, részben gazdasági, részben emberi, akár indokolt, akár indokolatlan megfontolások illetve negatívumok alapján sokan elutasítják a legmodernebb megoldásokat (pl. ketreces tojóház). Ezért a modern viszonyok között is alkalmazható, de a humanitárius kifogásokkal szemben védhető technológiákat dolgoztak ki. Ezeket nevezzük „alternatív” technológiának. Emellett hagyományos technológiai elemek alkalmazására is sor kerülhet, sőt adott viszonyok között a régi, elfelejtett megoldásokat is fel lehet újítani.

A közeljövő gazdasági és társadalmi viszonyai fognak ezekben a kérdésekben dönteni, helyet adva esetleg többféle technológiának is. A piacgazdaság megteremtette viszonyok között ugyanis ezek az alternatív technológiák is versenyképesek lehetnek.