Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Genotípus–környezet kölcsönhatás és a teljesítményvizsgálat

Genotípus–környezet kölcsönhatás és a teljesítményvizsgálat

Korábban részletesen szóltunk arról, hogy az állatok teljesítményét egyrészt genetikai képességük, másrészt tartási-takarmányozási stb. körülményeik, azaz a környezet határozza meg. Az állat genotípusa és a termelési környezet között kölcsönhatás áll fenn (részletesen a 8.1.1. fejezetben). Ez azt eredményezi, hogy a különböző genotípusú állatok, az eltérő környezetre másként reagálnak. A különböző körülmények között változhat az egyes genotípusok sorrendje is. Emiatt a teljesítményvizsgálatok végzése során genotípus-környezet kölcsönhatásokra tekintettel kell lennünk.

A genotípus-környezet kölcsönhatást úgy vizsgáljuk, hogy különböző genotípusú állatok teljesítményét eltérő körülmények teszteljük és hasonlítjuk össze. Fontos követelmény, hogy minden vizsgált genotípusról, mindegyik környezetből legyen információnk.

A genetikai-környezeti interakció vizsgálatának újabb hazai eredményei közül – a tejelőmarha-tenyésztésből vehetünk néhány példát. Több éve Németországban is felhasznált ugyanazon holstein-fríz tenyészbikák tenyészérték rangsorának változását, az interakciókat a tejzsír- és fehérjekoncentrációkra vonatkozóan vizsgálták. Az eredmények szerint a legjobb, illetve a leggyengébb értékelést mindkét országban ugyanazok a tenyészbikák kapták (pl. a tejfehérje-koncentrációban Venlo, illetve Elert). Érdemi rangsorváltozás csak néhány esetben volt tapasztalható (pl. tejfehérje-koncentráció, tejzsír-koncentráció).

A genotípus-környezet kölcsönhatás vizsgálatának másrészt alapvető célja és indoka annak megállapítása is, hogy a szelekció eredményeként elérhető genetikai előrehaladás milyen tesztkörnyezetben lehet a leghatékonyabb, legsikeresebb, illetve a leggyorsabb.

Általános irányelvként a szakterülettel behatóbban foglalkozó kutatók megfogalmazzák, hogy abban a környezetben, technológiában célszerű a tenyészállatokat, illetve azok ivadékait tesztelni, majd szelektálni, amelyben azok, majd ivadékaik valószínűleg termelni fognak.

A genetikai képességeknek és a környezetnek tenyésztésszervezési és ökonómiai szempontból történő elemzése, illetve a teljesítményvizsgálatok optimalizálása ugyanis az állattenyésztés hosszú távú fejlesztési célját és irányát is megszabja a nemesítők, tenyésztők számára.