Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Az egyedi megjelölés

Az egyedi megjelölés

A törzskönyvezés alapvető feltételeihez tartozik, hogy az állat, amelynek származását, termelési adatait rögzítjük, azonosítható legyen. Ez azt jelenti, hogy olyan egyedi jelzéssel látjuk el, amely kizárja annak lehetőségét, hogy más állattal összecseréljék. Az egyedi jel betűk, számok, illetve kódok rendszere vagy azok kombinációja. Az állatok egyedi megjelölésének kötelezettségéről az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény II. Fejezet 8. bekezdése rendelkezik.

Az egyedi megjelölés módja állatfajonként eltérő ugyan, de az alábbi követelményeknek meg kell felelnie:

jól látható, a gyors azonosítás érdekében könnyen leolvasható,

tartós és egyértelmű, azaz nem változtatható és nem távolítható,

az állatot nem zavarhatja, stresszhatást ne váltson ki!

Ebből következik, hogy a legtöbb állatfajban nem jeleket, hanem az ellenőrzési számok rendszerét használják az egyedek megkülönböztetésére. Az egyedazonosításra passzív (az állaton lévő jegyek, bélyegek, fénykép, vérfaktor-analízis, DNS-vizsgálat) és aktív (tetoválás, fagyasztás, chip, bélyegzés, füljelző stb.) jelölési módok egyaránt ismeretesek.Az egyedi megjelölés legáltalánosabb módszerei a következők:

besütés: tüzes vassal számok és jelek besütése, a különböző testrészeken a bőrbe (lapocka, nyak, szarv, pata),

tetoválás: tűszúrásokat ejtenek a számok alakjának megfelelően a bőrön (rendszerint a fülbe, és a lyukak helyét be kell dörzsölni vízben oldhatatlan festékkel),

fülcsipkézés: meghatározott rendszer szerint, a fülkagyló szegélyének különböző helyeiről egy-egy darabot kicsípnek,

füljelzők (krotáliák): fémből vagy műanyagból készülnek, ráírják vagy beütik az azonosító számokat és a fülbe illesztik,

lábgyűrűzés: az azonosító számot vagy kódot tartalmazó fémszalagot (gyűrűt) a lábvégekre húzzák,

fagyasztás: folyékony nitrogénbe mártott jelölővassal végzik a színes szőrrel benőtt testtájékon (has, oldal, far, comb),

színleírás: és a természetes jegyek feltüntetése (nyilvántartásokon!),

fénykép: önmagában nem minden állatfajban alkalmazható

chip: első generációs chip (transzponder a nyakszíjon, nyakörven), második generációs chip (bőr alá ültethető kapszula, amely csak olvasható vagy író-olvasható lehet. Újabban „bioüvegből” készül, amelynek külső rétege biológiailag lebomlik, s így enyhe gyulladásos reakcióval véglegesen rögzíti a kapszulát).

A felsoroltakon kívül ismeretesek speciális és ideiglenes módszerek. Speciális azonosítási mód például az ajaklenyomatok a lónál vagy a szutyaklenyomat szarvasmarhánál. Ideiglenes jelölési mód az ezüstnitrát-oldattal történő jelölés, a nyakörvek, a nyakba akasztott táblák, színes szárnyjelzők stb.

Az egyes állatfajokban használatos egyedi megjelölési módszerek a következők:

szarvasmarha: tetoválás, füljelző, fagyasztás, színleírás,

ló: besütés, színleírás és a természetes jegyek feltüntetése,

sertés: tetoválás, fülcsipkézés, füljelzők,

juh: tetoválás, füljelzők,

baromfi: szárnyjelzők, lábgyűrűk.

Az egyedi megjelölés során kapott azonosító számokkal tartják nyilván az állat származási, tenyésztési (szaporodási) és termelési adatait is. Az európai uniós jogszabályok az Egységes Nyilvántartási és Állatazonosítási Rendszer (ENAR) kapcsán a következőelvárásokat támasztják:

• kövesse nyomon az állatmozgásokat (vétel-eladás, vágóhídra szállítás, export),

• központi számítógépes rendszer regisztrálja az állattartó helyeket, az állatokat és az állatok mozgását,

• segítse elő az élőállatok és az állati termékek belföldi és nemzetközi forgalmának bizonylatolását,

• segítse elő a nagy gazdasági kárt okozó fertőző betegségektől való mentesítést,

• biztosítsa az EUROP rendszerű vágások során az állatok megjelölését és a beszállító azonosíthatóságát,

• képezze alapját a kifizetett támogatások nyilvántartásának, s tegye lehetővé az ellenőrizhetőséget,

• támogassa az élelmiszer-biztonsági, állatvédelmi és környezetvédelmi ellenőrző rendszerek kialakítását.

Hazánkban az ENAR rendszerét először a szarvasmarha-tenyésztésbe vezették be (lásd. Állattenyésztés I. tankönyv). A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ilyen rendszer más állatfajokban csakis alapos előkészítés után, többévi munka eredményeképpen vezethető be.

Magyarországon jelenleg a juh és a sertés és a ENAR-kidolgozása, ill. -bevezetése van folyamatban.