Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

A szelekció célkitűzései és kritériumai

A szelekció célkitűzései és kritériumai

Minden szelekciós művelet alapvetően a szelekció „globális” céljának (tenyészcél) meghatározásán alapul. Például a hízósertés-előállítás esetében a tenyészcél lehet az 1 kg értékesített állatra jutó nyereség vagy az éves hozam növelése hízóférőhelyre vetítve. Mindebből következik, hogy a globális cél elérése több műveletből álló folyamat eredménye. Így a cél meghatározása után az egyes műveletek célkitűzéseit kell megfogalmazni vagyis el kell készíteni azoknak az értékmérő tulajdonságoknak a listáját, amelyeket a szelekció során javítani kívánunk. Ezek mindazok az értékmérők – nem törvényszerűen mérhetők – amelyekkel az egyedek additív genetikai értékét kívánjuk javítani. A hízósertés-előállításban például az 1 kg értékesített tömegre jutó nyereség növeléséhez figyelembe kell venni többek között a hízlalás előtt és annak során felmerülő költségeket, ezek munkabér és közterheit, takarmányozási, amortizációs, fenntartási és energia költségeket. A szelekció során viszont a napi gyarapodást, a takarmányértékesítő képességet, a sonka tömegét, arányát, a hátszalonna vastagságát, a hús minőségét stb. kell javítanunk.

Valójában nem könnyű meghatározni a különböző célok relatív ökonómiai fontosságát. Továbbá, az ökonómiai feltételek változásával újabb bizonytalan, előre nem látható tényezők is felmerülhetnek. Így nehéz teljes mértékben kielégítő, minden szempontból hosszú távú szelekciós célt kiválasztani.

A probléma ilyen jellegű megközelítése annál is inkább fontos, mert a szelekció eredménye később jelentkezik, sok esetben akkor, amikor már az ökonómiai feltételek megváltoztak ahhoz képest, mint amilyenek a cél megállapításakor voltak.

Ezen felül számolni kell azzal az összefüggéssel is, hogy minél több tulajdonságra szelektálunk, ezek együttes javítása annál lassúbb. JOHANSSON (1961) szerint ugyanis, ha a szelekciót n számú, egyenlően fontos és egymással korrelációban nem álló tulajdonságnak összegzett fenotípusos értékére alapozzuk, akkor a genetikai előrehaladás minden egyes tulajdonságra vonatkozóan:

Például, ha 4 tulajdonságra szelektálunk egy időben (n=4), akkor a genetikai előrehaladás nagysága (adott idő alatt) fele lesz annak, amit egyetlen tulajdonság alapján elérhettünk volna. Egy fajta javításának szelekciós lehetőségei mindig behatároltak. Könnyű ezt belátni, ha az adott fajtát egy tortához hasonlítjuk. A tortaszeletek jelentik a fajta különböző tulajdonságait. Minél több a javítani kívánt tulajdonságok száma, annál kisebb az egyes szeletek nagysága, vagyis az elérhető eredmény.

A tenyésztőnek tehát a tulajdonságok együttesét szelekciós kritériumok megválasztásával kell javítania vagyis szelekciós kritériumokat kell választania, amelyek, mint nevük is jelzi, a tenyészállatok kiválasztásának alapszempontjai. Ezért fontos a kritérium és a célkitűzés megfelelő elkülönítése.

Így tehát a szelekció célkitűzése egy tulajdonság vagy tulajdonságok együttese, amelyeket bizonyos színvonalra javítani szeretnénk, és amelyek nem szükségszerűen mérhetők a kiválasztásra szánt egyeden vagy annak rokonain. Ezzel szemben a szelekciós kritérium olyan tulajdonság vagy tulajdonságok együttese, amely mérhető (megítélhető) a kiválasztásra szánt egyeden vagy annak rokonain, és ennek következtében lehetővé teszi azok rangsorolását.

A szelekciós kritérium annál jobb, minél inkább megfelel az alábbi feltételeknek vagy minél jobban megközelíti azokat:

• kedvező és szoros genetikai korrelációban áll a szelekciós célkitűzésekkel,

• jól öröklődik vagyis nagy a h2 értéke, és az abszolút genetikai variancia értéke nagy,

• semleges azokkal a tulajdonságokkal szemben, amelyek nem szerepelnek a célkitűzések között, vagyis nincs azokkal kedvezőtlen genetikai korrelációban,

• korán, könnyen és megbízhatóan mérhető(megítélhető) minden kiválasztásra szánt egyeden, és/vagy annak rokonain.