Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

15. fejezet - A tenyészértékbecslés

15. fejezet - A tenyészértékbecslés

A tenyészérték fogalma és értelmezései

A tenyészérték egy egyednek, mint genetikai szülőnek az átörökítő képességére utaló értéke. Megkülönböztetünk általános és különleges (speciális) tenyészértéket.

Abban az esetben, ha a kérdéses tenyészállatot – általában hímet – egy válogatás nélküli populáció egyedeihez megfelelőszámban és véletlenszerűen párosítjuk, akkor az általános tenyészértékét úgy kapjuk meg, hogy az ivadékcsoportjának (V) átlageredménye és a teljes populáció (A) átlageredménye közötti különbséget kettővel szorozzuk:

TÉ = 2 · (V − A)

Mivel egy szülő a génjeinek felét adja át ivadékainak, az ivadékcsoport és a teljes populáció átlaga közötti különbség a kérdéses szülő génjeinek feléből adódik. A tenyészérték, pedig a szülő teljes génkészletére vonatkozik.

A tenyészállat átörökítő képessége vagy örökítőértéke egy tenyészállat ivadékcsoportjának fölénye vagy hátránya a teljes populáció átlagához képest, tehát, a tenyészérték fele.

Az általános tenyészértéket az adott tulajdonságot kialakító gének additív hatásainak átlageredménye határozza meg, bár az additív gének mellett a dominanciahatások és a génkölcsönhatások is érvényesülhetnek, de nagyszámú és véletlenszerű párosításban ezek pozitív és negatív irányban kiegyenlítik egymást. Az additív génhatás a fenotípusban közismerten jól manifesztálódik és nagy valószínűséggel ismétlődik.

A tenyészértéket fenotípusos teljesítmények alapján – a rokonsági kapcsolatokat figyelembe véve – különböző elvi alapokra épülő módszerrel számszerűsítjük. (Más felfogásban a TÉ a számszerűsített genotípus.)

Különleges (speciális) tenyészérték. Az általános tenyészértékkel szemben a különleges tenyészérték az ún. speciális párosítások esetén jelentkezik, tehát akkor, ha egyes apaállatokat „meghatározott” nőivarú egyedekkel (anyai tenyészvonalakkal) párosítunk. Ebben az esetben a tenyészérték az additív génhatáson felül kölcsönhatásokra (dominancia, episztázis, génkapcsolódás) vezethető vissza, és csak ritkán, kis valószínűséggel ismétlődik.

Haszonérték. A haszonérték az adott termelési tulajdonság fenotípusos egyedi megnyilvánulása, tehát a megállapítható, a mérhető teljesítmény. A haszonérték nem kapcsolódik az átörökítés jellege, módja és mértéke fogalomköréhez.

A nemesítőmunka során megkülönböztetjük még a következőket:

• a CC %: a kor- és istállótársak átlagos teljesítményének százalékában kifejezett egyedre jellemző, tehát a képességet, a genetikai értéket jelzőinformációs érték;

• istállóátlag indexe: általában vegyes életkorú, de istállótársak időszakos, éves, laktációs stb. teljesítményéhez viszonyított, az örökítőértékre utaló, ezt jelzőindexszám;

• teljesítmény viszonyszáma: az átörökítő képességre, az egyed vagy a tenyészvonal genetikai értékére utaló egyéb relatív értékű indexszám.