Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Vérmérséklet

Vérmérséklet

A vérmérséklet vagy temperamentum a különböző eredetű, pl. tartástechnológiai vagy társas viselkedésből fakadó hatásokra történő válaszreakció jellegét, hevességének mértékét jelenti. Tárgyalása az ún. másodlagos tulajdonságok között azért is indokolt, mert ez szoros összefüggésben áll a konstitúció típusával, illetve formáival.

A vérmérséklet az állatoknak a viselkedésükben megnyilvánuló, az emberi bánásmódra adott reakciója. Ezek a reakciók az engedelmességtől a félelemig, az idegességig, az érzéketlenségig, menekülésig vagy hátrálásig és az agresszív magatartásig terjednek. A vérmérsékletet ugyanakkor számos tényező befolyásolja, úgymint: az életkor vagy a tapasztalatok, az ivar, az állatokkal való bánásmód, az anyai hatások, az örökölt tulajdonságok és a fajta.

Többféle vizsgálati módszert (tesztet) dolgoztak ki a vérmérséklet mérésére a szarvasmarhafajra vonatkozóan. Az ún. kötött tesztekben az állatok mozgása fizikailag korlátozott, az állatok magatartását szubjektíven értékelik. A megfigyelés során vizsgálják a mozdulatok gyakoriságát, a hangos megnyilvánulásokat, egymás kirekesztését, a farokcsapkodást, a lökdösést, a hallható lélegzést, a megtorpanást és a menekülési kísérleteket. Olyan tesztek tartoznak ebbe a kategóriába mint: a nyakrögzítő teszt, a szorítófolyosó-teszt, a megtorpanás osztályozása és fejéskor a felvezető folyosóban végzett teszt.

Az ún. kötetlen tesztekben az állatok viszonylag nagy tesztterületen mozoghatnak egy megfigyelő jelenlétében vagy anélkül. Többféle magatartásformát értékelnek különböző teszthelyzetekben. Az ehhez a teszttípushoz tartozó vizsgálatok a következők a közeledési/elkerülési magatartás vizsgálata, a nyitott térben végzett tesztek, a karámteszt.

Gazdasági állainkat vérmérséklet alapján több alapkategóriába sorolhatjuk. Nevezetesen:

• élénk (túl élénk, ideges),

• nyugodt (higgadt),

• flegmatikus (tunya).

A finom-szilárd konstitúciót (egészséges, ellenálló szervezet) felmutató állatot a jó termékenység, a környezethez való alkalmazkodás mellett az élénk vérmérséklet is jellemzi. A durva konstitúciójú egyed ezzel szemben az esetek többségében flegmatikus vérmérsékletű, a környezet ingereire alig reagál.

Gazdasági állataink tenyésztésében a vérmérsékletnek – az állat természetének is – napjainkban nemcsak a hideg-, illetve melegvérűlovak nemesítésében van jelentősége, hanem például a juh-, illetve szarvasmarha-tenyésztésben is.

A dán vörös fajta tenyésztési programja szerint az ideges állatok selejtezését még kiváló tejtermelésük ellenére is végrehajtják. Franciaországban a húshasznú szarvasmarhafajták szelekciós rendszerének keretében a tenyészetekben és az egyes teljesítményvizsgálati tesztekben (STV, ITV) 2 év óta rendszeresen vizsgálják a temperamentumot, s az agresszív egyedeket selejtezik függetlenül attól, hogy milyen fenotípusos teljesítménnyel rendelkezik.

Az egyes állatfajokra vonatkozóan a vérmérséklettel kapcsolatban a következő irányelvek mérlegelendők:

• Milyen mértékben zavarja az egyedet a rovarok, legyek, szúnyogok, böglyök stb. zaklatása, és ezekre milyen reakciókkal válaszol?

• Hogyan tűri az adott egyed az esetleges durvább bánásmódot?

• Milyen mértékű ellenállást fejt ki az adott állat bizonyos munkák (mérlegelés, tetoválás, vakcinázás, vérvétel stb.) elvégzésekor, és mik ezek következményei, hatásai?

• A vérmérséklet jellege mennyire teszi alkalmassá az egyedet a takarmányfelvételre, illetve a hizlalásra?

• Adott fajon, illetve fajtán belül milyen mértékű vérmérséklet-különbség tapasztalható a hím- és a nőivarú egyedek között?