Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Gyapjútermelő képesség

Gyapjútermelő képesség

A gyapjú a juhok szőrbundája. Kedvezőtulajdonságai miatt ez fonásra, különböző textilipari feldolgozásra kiválóan alkalmas. Más állatfajok fonható szőrét is esetenként gyapjú néven említik, azonban ezeket a szaknyelv „állati szőrnek” nevezi (teve, alpaka, angórakecske, kasmírkecske, angóranyúl).

Juhokon a következő gyapjúszáltípusokat különböztetjük meg:

Fedőszőr: az elsődleges tüszőkből fejlődő durva szálak, ezeknek van velőállományuk és a juhok gyapjútakaróval nem fedett testrészeit (fej, lábak) borítják.

Felszőr: a fedőszőr és a gyapjúszál közötti átmeneti típus. A vadjuhoknál ismeretlen, elsősorban a kevert gyapjas juhfajtákban fordul elő (pl. skót feketefejű).

Gyapjúszál: minden háziasított és tenyésztett juh bundájában megtalálható speciális szőrtípus. Finomsága és hosszúsága a fajták között – és ezeken belül is – jelentős különbségeket mutat. Az egymással szomszédos gyapjúszálak fürtöket alkotnak.

A gyapjúszálat számos értékes tulajdonsága miatt a feldolgozóipar vásárolja, bár minden más textilnyersanyagnál (műszálak, pamut stb.) nagyobb az előállítási költsége, amely az árában is kifejezésre jut.

A gyapjúszál jellemzőtulajdonságai. A gyapjú igen tartós, tartóssága vegyi kezeléssel növelhető. Rugalmas, elaszticitása kedvező, figyelemre méltó. Jól mosható, tisztítható, festhető. Nemezesítésre is alkalmas, jól fonható, fixálható. Minél finomabb elemi szálakból áll, annál simulékonyabb. Jó hőszigetelő, illetve hőtároló. A gyapjúnak ezenkívül fontos jellemzője még a gyapjúszálak szakítási szilárdsága, nyújthatósága, kerülete és átmérője.

Szálfinomság. A szálak átlagos átmérőjét objektív mérések alapján adják meg. Az értéket mikrométerben (µm) fejezik ki. Magyarországon ma „lanaméter” segítségével is történik a gyapjúminták értékelése.

A magyar szabvány szerint a gyapjút az átlagos szálfinomság és a szórásértékek alapján 7 finomsági fokozatba (szortimentumba) pl. A/AA = 22 µm, s = 5,10, de a D–D/E = 38–60 µm, S = 15,85 sorolják.

A kiegyenlítettség szálak és fürtök, illetve a bunda, valamint a populáció finomságának egyöntetűségét vagyis a szálátmérő szórását kifejező mutató.

Fürthosszúság. A gyapjúfürt eredeti (kinyújtatlan) állapotban mért hosszúságát élő állaton mérve fürthosszúságnak nevezzük.

A gyapjúszálak hullámos lefutásúak, ha gyújtás nélkül kiegyenesítjük az egyes szálakat, és így mérjük meg a hosszukat, akkor megkapjuk a szál hosszúságát. A szálhosszúság és fürthosszúság aránya merinóknál pl. 1,4–1,9, crossbred fajtáknál (pl. corriedale) 1,5–1,6, hosszúgyapjas fajtáknál 1,1–1,3 (az ívelődések eltérő száma és mértéke miatt).

Ívelődések száma. A finom gyapjú hullámos lefutású. A hullámívek alakja sokféle (nyitott, normál, jellegzett, horgolt stb.) lehet. A finomság becslésére használhatjuk az 1 cm-re eső hullámívek számát is. Az ívelődések száma sok más tulajdonsággal is összefügg, néhány országban szelekciós tényező is.

A gyapjú színe és fénye. A textilipar szempontjából a fehér színű gyapjú a kívánatos, mivel az ilyen alapanyag bármilyen színűre festhető.

A fehértől eltérő színeződésnek lehetnek genetikai, fajtajellegbeli (színes szálakkal tűzdelt, pl. cigája, pleveni, romanov), de környezeti eredetű (baktériumok, illetve gombák kártételeként, pl. sárgás-vöröses elszíneződés) okai is.

A gyapjú tisztasága. A gyapjú tisztaságát alapvetően meghatározza a gyapjú zsírtartalma. A gyapjúzsír, amely jórészt zsírokból áll, de tartalmaz egyéb vegyületeket is, összetétele fajtánként és egyedenként is erősen változó. A gyapjúban a szükséges gyapjúzsír mellett egyéb, nemkívánatos szennyeződések (por, homok és sár, takarmány, ürülék) is találhatók.

A gyapjú főbb típusait és jellemzőit a 13.9. táblázatban mutatjuk be.

A rendement – mint fontos index, illetve mutatószám – azt fejezi ki, hogy egységnyi zsíros gyapjúból hány százalék 17% nedvességtartalmú tiszta gyapjú nyerhető.

A gyapjútermelő képességet befolyásoló fontosabb tényezők az alábbiak:

• genetikai meghatározottság,

• fajta, típus, hasznosítási irány (racka, texel, ausztrál),

• kor és élősúly (pl. 31–40 kg-nál nyírósúly az élő tömeg %-ban 14–15%, de az 51–60 kg-nál ugyanez csak 8–9%, MIHÁLKA, 1986),

• bőrfelület nagysága és a gyapjúszálak sűrűsége,

• tartás (alomellátás) és takarmányozás (kéntartalmú aminosavak).

13.9. táblázat - A juhok gyapjújának főbb típusai, s ezek jellemző tulajdonságai

Gyapjútípus

Jellemző fajták

Nyírótömeg

(kg)

Átlagos szálfinomság (m)

Fürthosszúság

(cm)

S/P

Finomgyapjú

Merinó

Polwarth

4–8

16–26

6–15

17–27

Középfinom gyapjú

Down juhok

Dorset horn

Cigája

3–5

24–34

5–10

5–6

Hosszúgyapjú

Leicester

Lincoln

Romney

Marsh

4–7

34–44

15–30

4–5

Crossbred gyapjú

Corriedale

Columbia

5–7

23–34

8–16

9–12

Kevert vagy

szőnyeggyapjú

Keletfríz

Blackface

Landrace

1,5–4

28–50

10–30

2–5


Megjegyzés: P = elsődleges (primer) szőrtüsző, S = másodlagos (szekunder) szőrtüsző

Bonitálásnak nevezzük az élőállaton – rendszerint a nyírást megelőzően – végzett bundaminősítést. Évszázadokon át a gyapjú mennyiségi és minőségi elbírálásának egyedüli és kizárólagos módszere ez volt. Szerepe és jelentősége ma is vitathatatlan. A gyapjú jellemzőinek h2-értékeiről a 13.10. táblázat ad számunkra a nemesítés módszerét és eredményességét érintő elsődleges információkat.

A juh gyapjútermelése mellett az angóranyúl termelése is fontos hazánkban is. Az angóragyapjú-termelését az alábbiak jellemzik: évi mennyiség 800–1000 g/állat, átlagos finomság: 12–17 m, fürthosszúság: 2–75 cm.

Az angóragyapjúból készített meleg alsóneműk és pulóverek magas áruk miatt luxuscikknek számítanak.

13.10. táblázat - A gyapjú jellemzőinek örökölhetőségi értékei (h2)

Megnevezés

h2

Nyírósúly

0,4–0,5

Zsíros gyapjúhozam

0,1–0,3

Tiszta gyapjútömeg

0,3–0,6

Gyapjúfinomság

0,2–0,5

Fürthosszúság

0,3–0,5

Benőttség

0,6

Gyapjúszál ívelődése

0,2–0,4


Forrás: IVÁNCSICS –GAÁL, 1988