Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Tejtermelő képesség

Tejtermelő képesség

Gazdasági állataink közül – a halat és a baromfiakat kivéve – valamennyi állatfaj ivadékainak felnevelése érdekében meghatározott mennyiségű tejet termel. Az ember több száz éves, következetesen végrehajtott tenyésztőmunkája következtében ugyanakkor a szarvasmarha-, a kecske- és a juhfajok tejtermelése felülmúlja az utódok neveléséhez szükséges tejmennyiséget, s ennél fogva a humán táplálkozás céljait is szolgálja.

A tejtermelő képesség is több résztulajdonságot magába foglaló – mennyiségi és minőségi jellemzőket egyesítő, tehát komplex értékmérő tulajdonság (tejmennyiség, tej összetétele, perzisztencia stb.). A tejtermelés mennyiségét kifejező fontosabb tulajdonságokat – állatfajonkénti bontásban – a 13.5. táblázatban mutatjuk be.

13.5. táblázat - Gazdasági haszonállataink tejtermelésének néhány jellemzője

Megnevezés

Napi tejtermelés (kg)

Maximális termelés időpontja az ellés után

(hét)

Laktációs tejtermelés (kg)

Laktáció időtartama (nap)

Tehén

5–30

5–6

1500–9000

305–350

Anyajuh

0,8–5

3–4

90–700

120–260

Anyakecske

2–5

500–1000

240–270

Koca

5–9

3–4

230–560

70–80

Kanca

3–25

4

1200–2000

115–170

Anyanyúl

0,05–0,2

2,6–3

6–7

30–40


A napi tejtermelési adatok vonatkozásában az egyes fajok között jelentős különbségek (0,8–30 kg) mutatkoznak. Az ellést követően a termelés maximumát – a tehén kivételével – 3-4 hét múlva érik el az anyaállatok. A laktációs termelésben az eltérések nemcsak a fajok között, hanem fajon belül (hasznosítási irányok között) is jelentősek. A tejelési napokat illetően az anyanyúl, illetve a tehén képviseli a szélsőértékeket (30–350 nap).

A tejmennyiséget jellemző kifejezésmódok közül – a szarvasmarha-tenyésztésben – a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig) mellett az éves termelés (egy naptári év termelése), valamint az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége) is egyaránt használatos.

Az egy takarmányozási, illetve egy életnapra jutó termelés – adott környezeti és gazdálkodási feltételek mellett – elsősorban az ágazat, illetve a gazdálkodás eredményességének alakulására utal.

A termelt tej mennyiségének – a laktáció ideje alatt történő– változásával összefügg a perzisztencia.

Perzisztencián a tejelésnek a viszonylag hosszú időn át történő egyenletes fenntartását értjük. A jó perzisztenciával rendelkező egyed – szervezetének kiegyenlített termelése miatt – a környezeti viszonyokhoz jól képes alkalmazkodni.

Gazdasági állataink tejtermelésének perzisztenciáját legegyszerűbben a napi, illetve a havi termelési adatok grafikus megjelenítésével (13.1. ábra) fejezhetjük ki. A perzisztencia jól számszerűsíthető, például a szarvasmarha-tenyésztésben a laktáció második 100 és az első100 napja alatt termelt tej hányadának százalékos értékével, avagy a havi befejéseknek a legnagyobb napi tejtermelés %-ához történő viszonyításával.

13.1. ábra - Magyar tarka tehén havonkénti tejtermelése

kepek/13.1.abra.png


A perzisztencia számításának más, fontos, alapvető módszereiről a szarvasmarha-tenyésztéstan ad bővebb áttekintést és elemzést.

Az abszolút kifejezésmódokon kívül használhatjuk a relatív formában történő számszerűsítést is. Ebben az esetben a tejelőegyed – különböző módon kifejezett – tejtermelését (életteljesítményben, 4% zsírtartalomra korrigált tejmennyiség) az élősúlyhoz viszonyítjuk. Ez a mutató is tulajdonképpen különböző fajták, illetve egy fajtán belül az eltérő egyedek termelésének, gazdaságosságának, megítélését teszi lehetővé.

Az anyaállat által termelt tej mennyiségét a gyakorlati körülmények között – a tejelőtehén kivételével – az ivadékok elválasztásakor (tejtáplálás befejezése) mért összsúlyával jellemezük. Így a húshasznosítású tehén 120, illetve 205 napos borjúsúlya, a koca 21 napos alomsúlya, az anyanyúl 10–14 napos alomsúlya stb. A tenyésztő és a felhasználó (fogyasztó) számára egyaránt fontos a termelt tej összetételének alakulása. Gazdasági állataink és a humán anyatej összetételét Schmidt (1993) nyomán a 13.6. táblázatban foglaltuk össze.

A szárazanyag-tartalom gazdasági háziállataink tejében 11–19%, de föcstejben 25–27% körül alakul. A házinyúl tejének szárazanyag-tartalma az előbbieknél jóval nagyobb (30% fölötti). A tejzsír a tej energiájának körülbelül 50%-át teszi ki – az egypatás állatok kivételével – gazdasági állatainknál, ezért igen fontos energiaforrás. A tejzsír-koncentráció – a 13.6. táblázat adatai szerint – ló, szarvasmarha, kecske, sertés, juh, nyúl irányában növekszik. A fehérjetartalom esetében is az előzővel közel azonos sorrend állapítható meg (2,3–13,6%).

A tej N-tartalmú anyagai közül a valódi fehérjék (kazein, albumin, globulin) 60-95%-kal részesednek. A tejre jellemző és csak a tejben található fehérje a kazein, amely szerkezete, összetétele és foszfortartalma alapján több frakcióra (alfa, béta, gamma, kappa) bontható. A kazein különböző típusai közül a sajtgyártás szempontjából (előállítható sajt mennyisége és minősége) a kappa-kazeinnek van jelentősége (Szakály, 1991). Emiatt a korszerű bikakatalógusok az apaállatok kappa-kazein genotípusát (AA, AB, BB) is közlik.

13.6. táblázat - Gazdasági haszonállataink tejének és az anyatej összetétele

Megnevezés

Szárazanyag (%)

Zsír

(%)

Fehérje

(%)

Ebből kazein (%)

Tejcukor

(%)

Hamu

(%)

Energia

(MJ/kg)

Anyatej

12,2

3,8

1,2

0,4

7,0

0,2

2,90

Kanca

11,2

1,2

2,3

1,3

6,2

0,5

2,16

Tehén

12,7

3,7

3,4

2,8

4,8

0,7

3,04

Tehén föcstej

22,8

4,9

13,6

5,2

3,2

1,1

5,73

Anyakecske

13,2

4,5

2,9

2,5

4,1

0,8

3,10

Anyajuh

18,4

7,4

5,5

4,6

4,8

0,8

4,96

Koca

18,4

6,2

5,8

3,1

5,2

0,9

4,68

Anyanyúl

31,5

14,4

13,6

9,6

1,5

2,0

8,70


Forrás: SCHMIDT, 1993

A tejcukor tej egyik legstabilabb összetevője (1,5–6,2%), amelynek döntőszerepe van a tőgy ozmotikus nyomásának beállításában. A tej cukortartalmának csökkentése az egyik legfontosabb kifejezője lehet a szubklinikai masztitisz jelenségének.

A tej összetételében nemcsak fajok között, hanem fajon belül is (hasznosítási típus) kimutathatók különbségek, főleg a fajta, a tartás és takarmányozás, az egészségi állapot és a fejés következményeképpen.

A tej összetételével kapcsolatban szükséges utalni tejben lévő az ún. bioaktív anyagok jelentőségére. A bioaktív anyagok főleg az élettani folyamatok pozitív befolyásolásával az egész szervezet egészségének megóvásában vesznek részt. A betegségmegelőző (preventív) hatás, mellett a betegségek gyógyításában (terápiás) és az ún. jóérzés (kellemes fizikai, pszichikai és lelki állapot) biztosításában játszanak szerepet.

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás témája volt kérődző állatok a tejzsír (pl. konjugált linolsav, szfingomielon stb.), – tejfehérje (pl. immunopeptidek, foszfolipidek, növekedési faktorok, lizozim stb.) – és tejcukor (pl. elősegíti a Ca, Mg és a P felszívódását, a tejcukor csökkenti a májban a zsírlerekódást stb.) bioaktív anyagai hatásának vizsgálata.

Az egyes tejzsírösszetevőket és azok hatásait a 13.7. táblázat foglalja össze.

Az ivari koraérés, a reprodukció és a tejtermelés összefüggésrendszerének tenyésztési jelentőségét a 12. fejezetben (Gazdasági állatok szaporítása) ismertetjük.

13.7. táblázat - Az újonnan feltárt bioaktív és élettanilag előnyös tejzsírösszetevők

Megnevezés

Hatás

Gazdag konjugált linolsav(CLA-) tartalom

Antikarcinogén

Antiatherogén

Immunmodulátor

Testizom zsírmentesítő/szálkásító

Gazdag szfingomielin-tartalom

Tumorelnyomó (-szupresszor)

Gazdag vajsavtartalom

Daganatképződést gátló (antineopláziás)

Étrelipidek sokfélesége

A-vitamin és β-karotin

Antioxidáns hatásuk révén rákképződés és érelmeszesedés ellenesek és öregedést lassítók.

Előnyös és elenyésző transz-zsírsavtartalom

Antiatherogén

Ideális omega-6 (n-6)

és omega-3 (n-3) zsírsavarány

Antiatherogén

Antihipertenzív

Antirombotikus

Antiallargén

Migrénellenes

Antiaritmiás

Koraszülés-ellenes

Menstruációs fájdalmak megszűnése


Forrás: SZAKÁLY és mtsai., 2001

A gépi fejhetőségnek – mint a tejtermelő képesség egyik jellemzőjének – elsősorban a juh- és szarvasmarha-tenyésztésben van kiemelt szerepe (Állattenyésztés 1. tankönyv, 1995).

A tenyésztői munka eredményéhez, gyakorlati megvalósításához nyújtanak segítséget a tejtermelést jellemzőfontosabb értékmérő tulajdonságok örökölhetőségi értékei (h2). A 8. táblázatban a szarvasmarhára és a juhra vonatkozóan foglaltuk össze a fontosabb örökölhetőségi értékeket.

A tejmennyiség általában gyengén (h2= 0,2–0,4), a tejzsír, illetve a tejfehérje % közepesen, illetve jól (h2= 0,4–0,9), a perzisztencia szintén gyengén (h2= 0,2–0,3) öröklődik.

13.8. táblázat - A tejtermelés szempontjából jelentősebb értékmérő tulajdonságok öröklődhetősége (h2)

Megnevezés

Szarvasmarha

Juh

Tejmennyiség (kg)

0,2–0,03

0,1–0,6

Tejzsír (%)

0,4–0,6

0,4–0,7

Tejfehérje (%)

0,5–0,8

0,5–0,9

Perzisztencia

0,2–0,3

Fejhetőség

0,2–0,7

Tőgy termelési aránya

0,1–0,8

Tőgybimbók alakja

0,5–0,6

Tőgymélység

0,3

Elülső tőgyfüggesztés

0,3

Elülső bimbók hossza

0,5

Tőgybimbók állása

0,2


Forrás: HORN, 1973; DOHY, 1979; BEDŐ, 1986; SCHWEIZER, 1998 (cit.: DOHY, 2001) alapján

Az, hogy a tőgy termelési részaránya, illetve a tőgybimbók alakja általában közepesen, illetve jól öröklődik (h2 = 0,6–0,8) a tőgy küllemi bírálatának fontosságát bizonyítja. Az egyes értékmérő tulajdonságok közötti összefüggések ismerete a szelekciós munka hatékonysága szempontjából különösen fontos. A tőgy küllemének és konstitúciójának fontosságát taglalja a masztitiszrezisztencia témakörében készült átfogó tanulmány. Utalni kívánunk arra is, hogy kecskefajra is már kidolgoztak több tőgyküllemi bírálati rendszert.

Mivel a tejtermelő képességet számos tényező (fajta, testtömeg, tenyésztésbe vétel ideje, takarmányozás stb.) befolyásolja, ezért a termelési eredményeket – egyedi és populációs szinten egyaránt – mindig több szemszögből vizsgálva indokolt értékelni.