Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Párosodás (kopuláció)

Párosodás (kopuláció)

A hím állatok szexuális érdeklődése folyamatosan irányul fajuk nőivarú egyedeire. A spontán ivarzó fajok hímjei állandó ellenőrzés alatt tartják a nőivarú társaik szexuális állapotát. Jóllehet az ivarzó nőstények is felkeresik őket és a szexuális érintkezés során a nőivarúak a kezdeményezőbbek. Az ellenőrzés egyrészt felugrási kísérlettel történik, másrészt egyes fajokon genitális vizsgálattal is. Utóbbi az anogenitális tájék megszagolásából, megnyalásából vagy vizelet kóstolásból állhat. Ilyenkor figyelhető meg több faj hímjén egy jellegzetes arcfintor az erős szaghatás reakciójaként.

A hím állatban a felugrási reakciót a „kapuív reflex” váltja ki. Az első felugrások rendszerint erekció nélkül történnek, inkább tájékozódó jellegűek. A jó potenciával bíró hím azonban néha már az első, de biztosan kevés felugrás után imissziót végez. A nőstény a szexuális izgalom megfelelő fokát kopulációs (vizelési) testtartás felvételével jelzi. A párosodás során a hím állat az ivarzó nőstényre felugorva gerincének erős behajlításával medencéjét a nőivarú állathoz közelíti, és hímvesszőjét betaszítja a hüvelybe, és fajonkénti jellegzetességgel megtörténik az ejakuláció. A kérődzők hímjei általában egy ellökéssel párosodnak, míg a kan és mén ejakulációja hosszabb ideig, 5–15 percig is eltart.

Pároztatási módok

Szabad pároztatás: a pároztatás legősibb, az ember által nem befolyásolt módja, amikor a csordában, nyájban, gulyában a nőivarú egyedeket együtt tartják a hímivarúakkal. A hím állatok rendszeresen felkeresik az ivarzókat, és az ivarzás ideje alatt többször is befedezik azokat. Minthogy több hím állat is van az állományban, lehetőség van arra, hogy többen is szerephez jussanak a fedezésben. Az újszülött apai származása így nem állapítható meg.

Csoportos pároztatás: ha az ember beavatkozik, de több hímivarú állat van egy csoportban (baromfi-, húsmarhatartás).

Háremszerű pároztatás: ezen eljárás során egy-egy kiválasztott nőivarú állatcsoport (üszők, tehenek, anyajuhok, anyakecskék, kocák) fedeztetésére egy hím állatot osztanak be. Az újszülött származása ebben az esetben ismert.

Kézből való pároztatás: az apaállatok jobb kihasználása és kímélése, valamint az ivadék származásának ismerete céljából az apaállathoz vezetik a nőstényt, és úgy fedeztetik (lótenyésztés).

Mesterséges termékenyítés

Nem pároztatási mód, hanem komplex tenyésztéstechnológiai eljárás, amelynek lényege, hogy az ondót a párzás mellőzésével, művi úton juttatják a nőnemű állat ivarszerveibe.

Minthogy a fogamzás csak később következik be, ezért helyesebb lenne a műveletet mesterséges beondózásnak nevezni.

Az ondóvétel során a hím állatot ivarzó nőstényre, hím társára, állatot utánzó álló vagy mozgó fantomra ugratják. A hímvesszőt kérődzőknél és ménnél kettős falú, testhőmérsékletű, speciális, gumitömlő szerű műhüvelybe vezetik, és abba történik a lemagzás. Az ondó a műhüvelyhez csatlakozó kettős falú, melegített üvegedénybe gyűlik össze. Kannál nincs szükség műhüvelyre, mert a felugrás után az ondóvételt végző személy a kan péniszét a spirális makknál megragadva elővezetheti a tasakból és az ejakuláció megindulása után (kesztyűs kéz módszer) az ejakulátum edényben felfogja a spermát.

Az ondót laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után megfelelő hígító oldattal hígítják, és hűtéssel konzerválják. A tárolás lehet rövidebb vagy hosszabb idejű az alkalmazott módszertől és hígítótól függően (12.4. táblázat). A tárolás során a termékenyítő anyag élettevékenysége lassul vagy felfüggesztődik. Az ondó konzerválásának egyik legkorszerűbb módja a mélyhűtéses spermatárolás. Ebben az esetben a tárolási közeg a folyékony nitrogén.

12.4. táblázat - Az inszeminációs dózis jellemzői a gazdasági állatoknál (FLOWERS nyomán, 1999)

Apaállat

Ondó fajtája

Spermiumok száma

Dózis térfogat (ml)

Tárolási

hőmérséklet

(˚C)

Tárolási idő

Dózisszám1

Bika

mélyhűtött

15–25 × 106

0,5–1,0

–196

1 év

200–600

Csődör

friss

250–500 × 106

10–25

5–20

24–36 ó

10–20

Kan

friss

1–4 × 109

70–100

15–18

3–5 nap

10–20

Kos/bak

friss

100–300 × 106

0,1–0,5

5

4–6 nap

5–10

Kakas

friss

150–200 × 106

0,2–0,5

5

24–48

12–24 ó

3–17


Megjegyzés:

1 az ejakulátumban levő összspermiumszám/az inszeminációs dózisban levő átlagos spermiumszám

A mesterséges termékenyítés alkalmazásának indoka és előnyei a következők: kevesebb apaállatra van szükség, nagyobb genetikai előrehaladás érhető el a kiváló teljesítményű apaállatok termékenyítőanyagának széles körű alkalmazásával. Mélyhűtéssel kombinálva a módszer teljesen kiküszöböli a térbeli és időbeli korlátokat. Az apaállat kimúlása után is születhet utód, a termékenyítő anyag földrészek közötti szállításának sincs akadálya. Gátat vet a párzás útján terjedő fertőző betegségek terjedésének (trichomoniazis, brucellózis, vibriózis).

Hátránya lehet, hogy szakszerűtlen párosítás esetén néhány favorizált apaállat túlzott szerepeltetése rokontenyésztéshez vezethet. Nagy tenyésztői kockázat léphet fel, ha a mesterséges termékenyítésben alkalmazott apaállat lappangó (recesszíven öröklődő) terheltséget okoz.

Ha nem kifejezetten tenyésztési célból történik a vemhesítés, az ivadék származása figyelmen kívül hagyható – úgy a jobb vemhesülés érdekében – mind a természetes, mind a mesterséges termékenyítés esetében alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy egy ivarzási időszak alatt kétszer termékenyítik a nőivarú állatot (sertés, juh).

Utópároztatás: ha ugyanazzal a hímmel, kettős fedeztetés, ha két különböző apaállattal végzik a termékenyítést (12.5. táblázat).

12.5. táblázat - Az egy apaállatra számított nőivarú állatok száma éves átlagban különböző pároztatási módoknál (MÉSZÁROS nyomán, 2000)

Állatfaj

Csoportos

Háremszerű

Kézből való

Mesterséges termékenyítés

pároztatás esetén

Szarvasmarha

25–30

25–30

50–55

1350–15000

Juh

25–30

25–30

40–50

400–3000

Kecske

25–30

25–30

40–50

 

Sertés

25–30

35–40

300–400

40–50

200–250