Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Ivari ciklus

Ivari ciklus

Nőivarú emlősállataink ivari életére ciklikusság jellemző.

Tüsző vagy follikulus fázis: a primer follikulusok fejlődése szekunder tüszőkké a ciklus alatt több hullámban történik a kérődzőkben (12.4. ábra). A kialakuló domináns follikulusok elnyomják az alárendelt tüszők fejlődését.

12.4. ábra - Tüszőérés az ivari ciklus alatt

kepek/12.4.abra.png


A sárgatest (luteális) fázis: a progeszteron viszonylagos túlsúlyát jelenti a szervezetben. Az ovuláció után kezdődik és a luteolízisig tart, tehát a ciklus 1–2. napjától a17. napjáig (±2 nap) beszélhetünk sárgatest fázisról. Az ovulált petesejt helyén a tüszősejtek átalakulnak granulosa és theca sárgatestsejtekké. Az általuk termelt progeszteron gátolja a hullámokban fejlődő tüszőket, így azok nem tudnak ovulálni. Ha az állat termékenyül, akkor a sárgatest szinte a vemhesség végéig fennmarad. Ha nem termékenyül, a méhben termelődő PGF2a hatására luteolízis következik be a ciklus közepén. A következőhullámban fejlődő tüszők fejlődhetnek, és egy közülük ovulálhat.

A ciklus 18–21 napja között beszélhetünk tehát tüsző vagy follikuláris fázisról. A tüszőfázis FSH függőszakasz, az ovulációt egy erőteljes LH-hullám (LH-peak) hozza létre.

Az ivarzás: a nőivarú állatok ciklikus ivari működésének azon szakasza, amelyben a szaporodási szervrendszer funkciói és az állat pszichoszexuális viselkedése is úgy alakul, hogy lehetővé váljék az érett ovulált petesejt(ek) találkozása az ondósejtekkel. Ez a párosodásra való hajlandóság állapota, amely három szakaszra osztható:

Proösztrusz (előivarzás) kóborlási hajlam, a hím állat társaságának keresésében megnyilvánuló tevékenység. A nőivarú állat felhívja magára a hím figyelmét, de még kitér az ellentétes ivarú állat közeledése elől.

Ösztrusz (ivarzás) a genitális traktus változásának külső, jól látható tünetei: a péraajkak és a csikló kipirultak, duzzadtak. A hüvely fényes, sikamlós, belőle jellegzetes ivari nyálka ürül. A genitális traktus szerveinek belső, nehezebben érzékelhető változása: a petevezető nyálkahártya hámsejtjeinek osztódása, illetve szekréciója, a termelődő nyálka pH-jának változása, a méhszáj megnyílása, a méh erigáltsága, a szexuálhormonok vérbeli szintjének jellegzetes alakulása, a petefészekben tüszőérés, majd ovuláció (12.1. táblázat).

12.1. táblázat - A gazdasági állatok ivari ciklusának néhány jellemzője

Anyaállat

Ciklus hossza (nap)

Follikuláris-luteális fázis (nap)

Tehén

21

3–5

15–16

Anyajuh

17

2–3

14–15

Anyakecske

20

3–4

15–16

Koca

21

6–7

14–16

Kanca

21

5–7

14–15


Az ivari ciklus évenkénti gyakorisága szerint

• egyszer (mono),

• kétszer (di) és

• többször (poli) ivarzó (-ösztruszos) állatokat különböztethetünk meg.

Az állatok többsége eredetileg monoösztruszos volt, de a háziasítás során évente gyakrabban ivarzóvá vált. Ennek megfelelően a szarvasmarha és a sertés 21 naponként ivarzik egész év során. A juh – fajtától függetlenül – szezonálisan ivarzik tavasszal vagy ősszel, átlagosan 17 napos ciklusban, míg a kutya és a macska diösztruszosak tavaszi és őszi ciklussal. A kanca szezonálisan poliösztruszosnak tekinthető a tavasztól nyár végéig tartó időszakban, átlagosan 21 naponként ismétlődő nemi ciklussal.

Ivarzáskor az alapanyagcsere rendszerint élénkül. A pszichoszexuális viselkedésben a következőváltozások tapasztalhatók: az emberrel szembeni magatartás változása mellett élénkül a szem és füljáték, megváltozik az arckifejezés, érdeklődés, tűrés, receptivitás. Megváltozik a hátulsó testfél érzékenysége.

A legtöbb ivarzó faj egyedein az ún. lordózisreflex váltódik ki az anogenitális tájék érintésére. Ezt a jellegzetes mozdulategyüttest, a gerincoszlop behajlítása mellett a medence felemelését a farok felemelése és félretartása követi. Csökken az étvágy, növekszik a vízfelvétel.

Posztöszrtusz (utóivarzás) az ivarzás tetőfokát a receptivitás, párzási készség, a tűrési reflex megjelenése jelenti. A receptív időszak általában hirtelen zárul le, a kocát kivéve, ahol a sárgatestek progeszterontermelése viszonylag későn kezdődik el (a posztösztruszról nem érdemes említést tenni). A tűrési reflex megszűntével lezáródik a valódi ivarzás, az izgalmi tünetek azonban még tovább tartanak, csillapodásukhoz hosszabb-rövidebb idő kell (12.2. táblázat).

A reflexhatásra ovuláló fajok (nyúl) ivarzása akkor alakul ki, amikor a petefészken preovulációs follikulus van, így e fajok ösztrusza hosszú időre is elnyúlhat.

12.2. táblázat - Az ivarzás időtartama

Anyaállat

Az ivarzás elnevezése

Az ivarzás időtartama (óra)

Az ovuláció ideje (az ivarzás kezdetéhez viszonyítva) (óra)

Tehén

üzekedés, folyatás

12–24 (18)

28–29

Anyajuh

üződés, berregés

24–36 (29)

29–30

Anyakecske

üzekedés

30–36 (33)

30–33

Koca

búgás, görgés

36–56 (45)

24–36

Kanca

sárlás

144

72–96


Az ivarzás (ösztrusz) rendellenességei

Az ivarzás elsődleges rendeltetése, hogy a párosodást (kopuláció) a peteleválás (ovuláció) idejére tegye. Előfordul follikulus fejlődés és petesejt leválás (ovuláció) nélkül bekövetkező ösztrusz (álivarzás). Mindenféle follikulus tevékenység és kimutatható hormonális háttér nélküli ivarzás lép fel a kocák és anyajuhok jelentős hányadánál röviddel az ellés után. A vemhesség alatt gyakorlatilag minden állatfajon felléphetnek ösztruszok. Feltételezhető, hogy némely esetben a késői implantációval állnak kapcsolatban (ló). Történhetnek ovulációk ivarzás nélkül is (tünetmentes ovuláció, vagy csendes ivarzás).

A fajra jellemzőátlagos értéktől esetenként jelentősen eltérhet az ivarzások időtartama: rövid ivarzás, meghosszabbodott ivarzás, szakadozott ivarzás és nimfománia (ivarzási düh). Ez utóbbinál az állat viselkedésében az intenzív és fokozott szexuális izgalom mellett, általában a receptivitás hiányzik. Állatokon a nimfománia a follikulusok cisztás elfajulását kísérő megbetegedés, csak lóban fordul elő normál petefészek lelet mellett is.