Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Az egyes állatfajok főbb életfolyamatai

Az egyes állatfajok főbb életfolyamatai

Gazdasági állataink egyes viselkedési formái ritmikusan ismétlődve életfolyamatokat alkotnak. Az életfolyamatok napi alakulása az adott fajra jellemző, amelyet azonban az időjárási, tartási és egyéb körülmények jelentősen módosíthatnak. Az állatok tartásának, termelési folyamatainak megszervezésekor tekintettel kell lennünk az életfolyamataikra, mert ellenkezőesetben a jó közérzetet és a zavartalan termelést szolgáló körülményeket nem tudjuk számukra biztosítani.

A ló. A kifejlett ló a nap 24 órájának 85–90%-át ébren, 10–15%-át alvással tölti. Az állás, járás ideje 91–92%-ot, a fekvés 8–9%-ot tesz ki. Táplálék felvételre naponta mintegy 10–12 órát fordít. Az evésidő függ a külső hőmérséklettől is. Forró napokon a legelési idő csupán 9 óra körüli, hűvös napokon pedig 13 órát is elérhet. Jellemző a faj viselkedési szokásaira, hogy nyáron hajnalban legel legszívesebben. A felmelegedés kezdetétől, délelőtt 10 órától kerüli a legelést, széljárta helyet keres, és ott álldogál. Csak délután kb. 16 órától kezd újra legelni. A csikó napi 20–220 percet tölt szopással, és a korától függően 20–70 alkalommal szopik naponta.

A szarvasmarha. A tehenek a nap 24 órájából több periódusban mintegy 8–13 órát fekvéssel töltenek. Kismértékű pozitív összefüggés tapasztalható a testnagyság, a tejtermelés és a fekvési idő között. A fekvésből viszonylag kevés az alvással és meglehetősen sok a kérődzéssel töltött idő. Az állatok több periódusban evésre napi 3–5 órát, kérődzésre 4–10 órát fordítanak, 1–2 órát állva, 3–8 órát fekve kérődznek. A kérődzés az evés befejezése után 0,5–1 órával kezdődik és a nap folyamán 10–15 szakaszban zajlik le. Az állatok napi 3–6 alkalommal isznak, 4–6 alkalommal ürítenek vizeletet és 8–12 alkalommal bélsarat. Önetetők alkalmazásakor a tehenek 12–15 óra hosszat is az etetőtérben tartózkodnak. Ilyen etetés esetén 30–50%-kal is több takarmányt fogyaszthatnak, mint adagolt etetéskor.

A legelőn a szarvasmarhák nyugodtan viselkednek. A csorda, a gulya valamennyi tagja rendszerint egy irányba haladva legel (10.9. ábra). Ha az állatok állandóan a legelőn tartózkodnak, akkor a legelés 70–90%-a a nappali időszakra esik.

10.9. ábra - Legelő hereford gulya (Fotó: SZABÓ F.)

kepek/10.9.abra.png


A legelési idő függ a gyepnövényzet összetételétől, a gyep hozamától. Azonos legelőn vizsgálva az egyes szarvasmarhafajták között a legelési időben határozott különbséget tapasztaltak.

A borjak fiatalabb (4–6 hetes) korukban több időt töltenek fekvéssel (15–17 óra), kevesebbet evéssel (2–3 óra) és kérődzéssel (3–5 óra), mint idősebb (18–20 hetes) korukban. Ha természetesen neveljük őket, akkor naponta 6–8 alkalommal szopnak. Egy-egy szopás időtartama 8–12 perc.

A juh. A kifejlett juhok naponta mintegy 6–12 órát legeléssel, 5–9 órát kérődzéssel töltenek. Legelésük (evésük) 4–12, kérődzésük 10–15 periódusban zajlik le. Naponta 3–4 alkalommal isznak, 7–10 alkalommal ürítenek vizeletet, 5–6 alkalommal bélsarat.

A juhok főlegelési periódusa a kora délelőtti és a késődélutáni órákra esik. A legelés napfelkeltekor a legintenzívebb, ezután lelassul, majd napnyugta előtt ismét fokozódik.

Az újszülött bárányok a születésük utáni első napon 30–40 alkalommal szopnak. A szopások száma életkoruk előre haladtával csökken.

A sertés. A sertés – különösen a hízó – többet pihen, mint a többi háziállat. A nap 24 órájából 19–20 órát, az éjszaka szinte teljes egészét, és a nappal nagy részét is pihenéssel tölti.

A kisebb súlyú sertések 2–3, a nagyobb súlyúak 1–2 órát töltenek evéssel. A száraztakarmány elfogyasztása hosszabb ideig tart, mint a nedvesé. Ha a takarmány folyamatosan előttük van, akkor 5–10 alkalommal esznek.

A legelőn tartott sertés az aljfüveket, a lédús leveleket, a finom rostú szárakat, gumókat fogyasztja szívesen. Kitűnőszaglásával felismeri az apróbb állatokat (lárvák, giliszták, csigák, férgek, békák, egerek stb.), ezeket túrással felkutatja és elfogyasztja.

A sertés naponta 3–6 alkalommal vizel, 3–7 alkalommal ürít bélsarat. A vizelés és ürítés nagyobb aránya a déli órákra esik.

A malacok naponta 20–30 alkalommal szopnak. Egy-egy szopás 20 másodpercig tart, ezalatt a malac 30 g tejhez jut.

A baromfi. A tyúkfélék evési gyakorisága az életkortól függően változik. Egy-egy evési periódus 10–40 percig tart. Ha a takarmány állandóan előttük van, akkor 40–50%-kal többet fogyasztanak, mint adagolva etetéskor.

A csirkék 4–8 órával a kelés után már esznek. A reggeli és az esti időszakban nagyobb az evési időaránya, mint a többi napszakban.

A növendék kacsák kisebb-nagyobb megszakításokkal napi 16–18 órát töltenek evéssel. Az evési idő azért lényegesen hosszabb, mint a tyúkoknál, mert a kacsák nem bírják a koplalást. Ennek oka, hogy a nyelőcsövükön a begy nem képez külön részt, így a táplálék gyorsan áthalad, a bélcsatorna hamar kiürül.