Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

10. fejezet - A gazdasági állatok viselkedése

10. fejezet - A gazdasági állatok viselkedése

A viselkedés állattenyésztési jelentősége

Az állatok viselkedése a külső és a belső környezeti hatásokra történő magatartásbeli megnyilvánulásukat jelenti. A viselkedést alakító életfolyamatok, ezáltal a viselkedési formák, módok a szervezet és a környezet kölcsönhatásának eredményei, amelyekben mind az öröklött, mind a szerzett (tanult) viselkedési sémák szerepet játszanak. Haszonállatainkra faji, ivari, életkori sajátosságaiknak megfelelő viselkedésformák jellemzőek, amelyeknek figyelembevétele a tartási, takarmányozási körülményeik kialakítása során rendkívül fontos.

Az adott viselkedésformák jellege az állatok komfortérzetére jellemző, és az ettől eltérő viselkedés a kedvezőtlen környezet, a hiányzó komfortérzet indikátora lehet. Az állatok viselkedése tehát jelzés a külső körülményekről, azaz a környezet kedvező vagy kedvezőtlen voltának jó kifejezője. Viselkedésük ismerete ezért rendkívül fontos, mert anélkül nem tudjuk őket szakszerűen ellátni, kezelni, komfortigényüket kielégíteni.

A viselkedéssel foglalkozó tudomány a görög ethos szó alapján etológia, magyar szóhasználat szerint viselkedéstan. Az állattenyésztéstan a viselkedéstan tudományos eredményeit mintegy öt évtizede alkalmazza.

Úttörőmunkát végeztek e téren külföldön LORENZ, FRISCH, TINBERGEN, hazánkban pedig CZAKÓ JÓZSEF, akinek a munkássága nagymértékben hozzájárult a nagyüzemi állattartó telepek szakszerű kialakításához.

A pásztorkodó állattartás idején az ember szinte az állatokkal együtt élt, jól ismerte azok szokásait, viselkedését.

A jószág mozgatását, terelését, legeltetését, itatását, pihentetését stb. az állatok életfolyamataihoz igazítva végezte.

Az egyre intenzívebbé váló, a természettől távolodó állattartás során az ember és az állat kapcsolata fokozatosan megváltozott, ami szükségszerűen magával hozta, hogy azok viselkedését a megváltozott körülmények között tudományos módszerekkel vizsgáljuk.

Az etológiai kutatásokat annak érdekében végezzük, hogy gazdasági állataink körében a mesterséges környezeti feltételeket olyanokká tudjuk alakítani, amelyek az állatok veleszületett viselkedési formáit, életfolyamatait, termelését nem gátolják. Emellett az állatok használhatóságának érdekében az ember–állat kapcsolatban bizonyos viselkedési formák kialakítására törekszünk, pl. a ló és a kutya esetében.