Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Külső és belső tényezők kapcsolata

Külső és belső tényezők kapcsolata

Az állatot érő külső hatásokat, a környezet ingereit az érzékszervek és a speciális receptorok érzékelik, és ingerületté alakítják át. Az ingerület, mint bioelektromos kód, a köztiagyvelő alapi részén található hipotalamusz egyes neuronjai közvetítésével eljut az idegrendszer szabályozása alatt álló belső elválasztású mirigyekhez. Ezek termékei, a hormonok szabályozzák az anyagcserét, a fejlődést, a szaporodásbiológiai folyamatokat, a viselkedést, az ellenálló képességet és a környezethez való alkalmazkodást.

A szervezetnek külső ingerekre adott válaszreakcióinak két formáját különböztetjük meg:

1. Specifikus válaszreakció, amely a környezeti sajátosságokra jellemzőhatást fejt ki. Például a hőmérséklet emelkedése miatt a bőr erei kitágulnak.

2. Nem specifikus válaszreakció, amely a külső hatás milyenségétől függetlenül mindig azonos módon zajlik le. Ez utóbbit Selye általános stresszállapotnak, az azt kiváltó tényezőket pedig stresszoroknak nevezte el.

Gazdasági állataink termelési környezetükben különféle stresszhatásoknak vannak kitéve. E hatások lehetnek:

1. A termeléssel együttjáró, elkerülhetetlen stresszorok, pl. a speciális tartási (ketreces) körülmények.

2. Helytelen tartásból származó stresszorok, amelyek az állatok termelését, növekedését stb. csökkenthetik és különböző megbetegedésekhez, elhullásokhoz is vezethetnek.

3. A csoportos tartásból adódó stresszhatások, amelyek a társak zavarásában, bántalmazásában stb. nyilvánulhatnak meg.