Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Gyakorlás

Gyakorlás

A külső tényezők közül a takarmányozás mellett a legnagyobb hatást talán a mozgás, a használat gyakorolja az egyes szövetek, szervek kifejlődésére, működésére, aktivitására. A gyakorlás bizonyos szervek folyamatos használata, a tréning pedig a huzamos, nagyobb teljesítmény elérése érdekében végzett, céltudatos és rendszeres gyakorlás.

Az ember már régen felfigyelt arra a jelenségre, hogy az élő szervezet élénkebben munkálkodó szervei jobban kifejlődnek, nagyobb kapacitásúak, illetve munkaképességűek lesznek, ugyanakkor a nem használt szervek elsorvadnak.

Háziasított állataink szíve, tüdeje a kevesebb mozgás miatt viszonylag kisebb, mint a vadon élőőseiké. Megfigyelhető az is, hogy a folyamatosan tenyésztésben tartott, spermatermelésre használt apaállatok heréje jóval nagyobb méretű, mint a tenyésztésre nem fogott vagy a kevesebbet termékenyítő, vadon élőké. Jól látható különbség mutatkozik az igázásra használt és a nem igázott állatok izmainak méreteiben, formájában is. Az izmok, inak, szalagok, csontozat alakulását a mozgás jellege is befolyásolja. A lótenyésztők megfigyelték, hogy az ügetőmozgásra történő szelekció meredekebb lapockát, alacsonyabb mart, hosszabb kötést, a vágta pedig hosszú mart, dőlt vállat, a hátsó végtagok kisebb szögelését eredményezi. A hegyi marhák lapockája meredekebb, a sík vidéken tartottaké pedig dőltebb, miáltal járásuk is térölelőbb, mint az előbbieké. Szembetűnő különbség látható továbbá pl. az intenzíven tejelő és a csekélyebb tejtermelésű, primitív szarvasmarhafajták tőgyének alakulásában, méretében is. Az említett különbségek magyarázata az, hogy az intenzívebb igénybevételnek kitett szerv vérellátása bővebbé, anyagcseréje élénkebbé válik, és gyorsabban megszabadul a teljesítményt csökkentő, fáradságot előidéző anyagoktól (tejsav, kemotoxin) is.

A mozgás, a gyakorlás jobban befolyásolja a növekedésben, fejlődésben lévő, mint a már kifejlődött szövetek, szervek méreteit, állapotát. E törvényszerűségből adódik, hogy a tréning a fiatal állatokra erőteljesebben hat, mint az idősekre.

Az állattenyésztés gyakorlatában ezeket a tényezőket az ember mindig igyekezett és igyekszik ma is saját szolgálatába állítani. A postagalambok, a sportlovak tenyésztése elképzelhetetlen lenne, ha felnevelésük nem a gyakorláson alapulna és tenyészkiválasztásuk során e teljesítményükre nem lennénk tekintettel. Természetesen a nem sportcélból nevelt tenyészállatok természetszerű tartása, edzőfelnevelése, mozgatása, jártatása is jótékony hatású.