Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Élő és élettelen tényezők

Élő és élettelen tényezők

Az élőkörnyezeti tényezők, az állatot körülvevő élőlények köre meglehetősen széles. Idesorolható az egyeddel együtt az adott populációba tartozó, vele együtt tartott többi állat. Állattenyésztésünk gyakorlatából számos példa bizonyítja, hogy bizonyos esetekben az egyedi elhelyezés és takarmányozás kedvezőbb teljesítményt eredményez, mint amikor csoportosan, társaival együtt tartjuk az állatot. Máskor viszont a társak együtt tartása a kedvezőbb (pl. két süldő együtt hizlalása a kistermelőknél, vagy a Kincsem, kiváló versenylovunk állandó „macskatársa”).

Külön említést érdemlőkörnyezeti tényező az anyai hatás, amit az anyai szervezet a magzati fejlődés során, és később is, pl. a szoptatás idején az ivadékok tulajdonságaira kifejt. Tenyésztői munkánk során fontos, hogy a környezeti hatásokat jól el tudjuk különíteni a genetikai tényezőktől.

Az anyai hatások mértékéről reciprok keresztezési kísérletek eredményei alapján győződhetünk meg. Azonos genotípusú, megegyező körülmények között tartott ivadékok teljesítményében az anyák különbözősége okozhat eltérést. Klasszikus példával szolgál erre HAMMOND reciprok keresztezési kísérlete, amit hidegvérű és póni lovakkal végzett. E szerint a hidegvérű anyáktól származó csikók születési súlya meghaladta a póni anyáktól származókét. Az eltérő anyai hatásra utalnak saját vizsgálatunk eredményei is, amelyben a magyar tarka × hereford F1borjak választási súlya nagyobb volt, amikor anyjuk az előbbi fajtába tartozott.

A említetteken kívül még nagyon sok tényező tartozik az élőkörnyezethez. Például azoknak a mikrobáknak az összessége is, amelyek a kérődzők előgyomrában, és a rostot emésztőmás állatfajok (ló, nyúl, lúd) vakbelében élnek, vagy azok a mikroorganizmusok, amelyek a különféle megbetegedésekért felelősek.

Élettelen környezetnek minősül az állatok szervezetére, termelésére hatást gyakorló éghajlati, időjárási stb. tényezők összessége. Ugyancsak idesorolhatók az elhelyezésre szolgáló épületek, istállók és azok műszaki berendezései, pl. padozat, etető, itató, fejő, klimatizálási, világítási stb. eszközök. Ezek, ha megfelelőek, nagymértékben segítik a gazdaságos állati termelést, ha nem, akkor nemcsak az állat komfortérzetét, termelési eredményeit veszélyeztetik, hanem sok bosszúságot, nehezebb munkavégzést, balesetveszélyt, többletköltséget stb. okozhatnak.