Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Interallél génkölcsönhatások

Interallél génkölcsönhatások

A poligénia

Episztázis

Episztázis esetén egy gén domináns vagy recesszív allélja teljesen vagy részben elnyomja ugyanazon kromoszóma más lókuszán vagy egy másik kromoszóma valamely lókuszán elhelyezkedő gén hatását, és annak fenotípusos megjelenését részben vagy teljes mértékben megakadályozza (5.2. ábra). Az elnyomó gént episztatikus, az elnyomott gént pedig hiposztatikus génnek nevezzük.

Az episztatikus gén sok esetben nemcsak egy génre hat, hanem egyidejűleg több más gén érvényre jutását is befolyásolhatja. Ilyen értelemben a poligénia bizonyos jelenségével állunk szemben.

Az episztázis lehet domináns és recesszív jellegek sajátsága, érvényesülésére pedig jellemző lehet a teljes és a nem teljes expresszivitás, illetve penetrancia. Jellemző ez a jelenség például a nyulak és a lovak (bizonyos kutyafajták: pl. puli, mudi) szőrszínének kialakulására, ahol ún. episztatikus színsorok jönnek létre. A lófajban az említett sorozat például úgy érvényesül, hogy a szürke domináns a pejjel, a pej színeződés domináns a feketével, a fekete pedig a sárgával szemben.

A lófajban leggyakrabban előforduló színváltozatok és azok lehetséges genotípusait az 5.2. táblázatban foglaltuk össze.

5.2. táblázat - A leggyakrabban előforduló színek és azok genotípusai a lófajban

Genotípus

Fenotípus

WwEe, Wwee

Fehér

GG, Gg

Szürke

E, A, CC, dd, gg, ww, toto

Pej vagy barna

E, aa, CC, dd, gg, ww, toto

Fekete

ee, aa, CC, dd, gg, ww, toto

Vörös, sorrel, sárga

E, A, CCcr, dd, gg, ww, toto

Buckskin*

ee, CCcr, dd, gg, ww, toto

Palomino, Izabella fakó

ee, CcrCcr

Kremello

E, CcrCcr

Perlino

E, A, CC, D, gg, ww, toto

Buckskin fakó

E, aa, CC, D, gg, ww, toto

Egérfakó, grulla

ee, CC, D, gg, ww, toto

Vörös fakó

gg, E, aa, CC, dd, RN

Fekete deres

gg, E, A, CC, dd, RN

Pej deres

gg, ee, CC, dd, RN

Vörös deres

gg, E, A, CCcr, dd, RN

Buckskin deres

gg, E, A, CC, D, RN

Buckskin deres

gg, ee, CCcr, dd, RN

Palomino deres

gg, E, aa, CC, D, RN

Egérderes, grulladeres

gg,ee, CC, D, RN

Vörös fakó deres

E, A, CC, dd, gg, ww, TO

Pej tobiano

ee, CC, D, gg, ww, TO

Vörös fakó tobiano


* világos fakó színű lovak, fekete sörénnyel, farokzászlóval, lábvégekkel és hátszíjjal (Bowling nyomán, 1980)

10. példa. A lófajban a pejszín kialakításában két gén a fekete színt meghatározó (F) és az ezt részlegesen gátló (inhibitor: I) együttesen vesz rész. Ezért egy pej színű ló a színgének tekintetében négyféle genotípusú lehet:

FFII homozigóta pej[16],

FfII heterozigóta a fekete színre, homozigóta az inhibitor génre,

FFIi homozigóta a fekete színre, heterozigóta az inhibitor génre, és végül

FfIi mindkét allélpárra heterozigóta pej.

Ugyan a pej színeződést meghatározó gén episztatikus a fekete színt meghatározó génnel, a fekete szín génje pedig a sárgával szemben, de pej x fekete (FFii), illetve pej x sárga (ffii) színű szülők párosításakor az ivadékok színe attól függ, hogy a pej színű szülő a négy lehetséges genotípus amelyikével rendelkezik. Mindkét párosításnál, ha a pej színű szülő homozigóta (FFII), akkor 100%-ban pej színű ivadékok születnek, vagyis tökéletesen érvényesül az episztázis. Ha mindkét allélpárra nézve heterozigóta a pej színű szülő (FfIi), akkor a párosítástól függően az episztatikus sorozatban a pej szín alatt lévő fekete, vagy sárga szín is megjelenik az ivadékok fenotípusában. Az 5.3. táblázat a heterozigóta pej és fekete szülők, illetve heterozigóta pej és sárga párosításának eredményét mutatja be.

5.3. táblázat - Heterozigóta pej és fekete szülők ivadékainak genoés fenotípusos megoszlása

Gaméták

FI

Fi

fI

fi

Fi

FFIi

pej

25%

Ffii

fekete

25%

FfIi

pej

25%

Ffii

fekete

25%

fenotípusok aránya: 50% pej és 50% fekete

fi

FfIi

pej

25%

Ffii

fekete

25%

ffIi

sárga

25%

ffii

sárga

25%

fenotípusok aránya: 25% pej, 25% fekete és 50%


Kompromisszumhatás

Kompromisszumhatás érvényesülhet a poligénia olyan esetében, amikor egy tulajdonságot két allélpár alakít ki, és mindkét allélpárra homozigóta egyedek párosításakor keletkező heterozigóta egyedek fenotípusa a két domináns allél együttes hatására a kiinduló szülői fenotípusoktól eltérő lesz.

11. példa. Jól példázza a kompromisszumhatás jelenségét a tarajalakulás öröklődése a tyúkfajban, amelynek négy fenotípusa (egyszerű[17], rózsa-, borsó-, diótaraj) fordul elő. Akár rózsa- (RRbb), akár borsótarajú (rrBB) szülőket kereszteznek egyszerű tarajú (rrbb) szülőkkel, mindkét esetben az F1 nemzedékben domináns öröklésmenet szerint alakulnak a fenotípusok, mivel mindkettő domináns az egyszerűvel szemben. Ha azonban a borsó- és rózsatarajú egyedeket egymással keresztezik, az F1 nemzedék egyedeiben az ún. diótaraj jelenik meg, amelynek RRBB, RRBb, RrBB, RrBb genotípusai lehetnek, attól függően, hogy a két szülő homo- vagy heterozigóta volt-e. Ezt a jelenséget szemlélteti az 5.7. ábra, amely egyben a mendeli számarányoktól való eltérésre is példa.

5.7. ábra - Tarajalakulás öröklődése, avagy eltérés a mendeli számarányoktól

kepek/5.7.abra.png


Modifikáló gének

Bizonyos tulajdonságok kialakulásánál megfigyelték, hogy modifikáló gének befolyásolják a főgének hatásának intenzitását. A modifikáló gének hatása erősítheti, de részben vagy teljes mértékben el is nyomhatja a főgén által szabályozott tulajdonság megjelenését. Erre a modifikáló hatásra vezetik vissza a penetrancia és az expresszivitás jelenségeit. Ilyen hatása van például annak a génnek, amelyik a kesely lábú lovak lábán színes foltokat (és sávozott patát) alakít ki. Hatása színes egyedeken természetesen nem érvényesül. Ilyen modifikáló géneknek tulajdonítják a lófajban az ún. jegyek, továbbá a tarkázott állatok (szarvasmarha, ló, kutya stb.) foltjainak különböző méretű kiterjedését is.



[16] Homozigóta a fekete szín génjére, valamint az ezt részlegesen gátló inhibitor génre is.

[17] Nevezik még fűrészelt tarajnak is