Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

4. fejezet - A gazdasági állatok rendszertana

4. fejezet - A gazdasági állatok rendszertana

Amint minden állatfaj, úgy gazdasági állataink fajai is az állattan tudománya által használt rendszertani egységekbe sorolhatók. A legtöbb gazdasági állatunk a gerincesek törzsébe, a madarak és az emlősök osztályába és számos ezek alatti alosztályba, rendbe, alrendbe, családba, alcsaládba stb. tartozik. Amíg az állattan a fajt tekinti a legkisebb rendszertani egységnek, addig az állattenyésztésben ez a legmagasabb kategória, hiszen az utóbbi tudomány a faj alatti, azon belüli csoportokkal (fajta, változat, vonal stb.) foglalkozik elsősorban.

A faj

A faj, mint rendszertani egység többféleképpen definiálható. Az állattenyésztésben leginkább HORN ARTÚR megfogalmazását tekintjük irányadónak, amely szerint: „A fajok változó, egymástól többé–kevésbé elhatárolható, egyöntetű jellegű, saját körükön belül szaporodó, élő formák.”

Linné még a fajok álladóságát hirdette, de már régóta egyértelmű, hogy a fajokváltozékonyak. Ugyanannak a fajnak az egyedei eltérő körülmények, különböző életfeltételek között jelentősen különböznek egymástól. Ugyancsak nagy különbségek mutatkoznak a fajon belül, különösen a termelőképességben, az ember céltudatos tenyésztői munkájának eredményeként is.

Gazdasági állataink (ló, szarvasmarha, juh, sertés, tyúk, kacsa, lúd, pulyka stb.) faji hovatartozása könnyen eldönthető, hiszen az egyes fajok meghatározott faji bélyegekben morfológiailag (méret, fej, csontformák, végtagok stb.) általában határozottan különböznek egymástól. Mindenki meg tudja különböztetni a lovat a szarvasmarhától vagy a tyúkot a kacsától. Egyes esetekben azonban a különbségek elmosódnak, és olyan kicsik, hogy bizonyos fajok, pl. a juh és a kecske néhány fajtája (pl. angóra) könnyen összetéveszthető egymással.

Fajon belül ugyanakkor genetikailag is nagyfokú a hasonlóság. Az adott fajra meghatározott kromoszómaszám jellemző.

A faji hovatartozás kritériuma az is, hogy az állatok saját körükben párosodnak, és továbbszaporításra képes ivadékokat hoznak a világra. Egymástól távol álló fajok, így a ló és szarvasmarha, vagy a szarvasmarha és a bivaly egymással nem pároztathatók, amíg a közelebb álló fajok, pl. a ló és a szamár, párosodhatnak, de ivadékuk, az öszvér, terméketlen. Bizonyos fajoknál, mint például a szarvasmarha és a zebu, nem egyértelmű a hovatartozás, mert az említett két faj párosodásából született ivadékok szaporodásra képesek.

A fontosabb gazdasági állatfajok rendszertani besorolásáról a 4.1. és a 4. 2. ábra ad áttekintést.

4.1. ábra - Baromfiféle háziállataink rendszertani besorolása

kepek/4.1.abra.png


4.2. ábra - Emlős háziállataink rendszertani besorolása

kepek/4.2.abra.png