Ugrás a tartalomhoz

A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)

Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János

Mezőgazda Kiadó

Tyzzer-betegség

Tyzzer-betegség

A betegséget Tyzzer 1917-ben, az USA-ban, egerekben észlelte és írta le, a kórokozót pedig Bacillus piliformisnak nevezte el. Később különféle laboratóriumi és vadon élő rágcsálókban, macskákban, kutyákban, rókákban, csikókban, majmokban, szabadon élő és állatkertben tartott erszényesekben (koalában, oposszumban stb.) is megállapították a betegséget. Nálunk laboratóriumi egerekben (Kemenes és Medveczky, 1978), házi- és mezei nyúlban (Vetési, 1982, Ivanics és mtsai., 1982), valamint csikóban (Markos és Glávits, 1986) észlelték.

A kórokozó, a Clostridium piliforme, intracellularisan helyeződő, hosszú, csillós, spórás baktérium. A bakteriológiában szokásos táptalajon nem, egérfibroblaszt-, továbbá májsejttenyészetekben, valamint embrionált tojásban azonban szaporítható. Monoclonalis ellenanyagokkal a C. piliforme törzsek legalább hat, antigén-szerkezetileg egymástól különböző csoportba oszthatók.

A bélsárral ürülő spórák az alomban több mint egy évig életképesek maradnak. A fertőződés per os megy végbe. A kórokozó tömegesen elszaporodik a bélcsatorna hámsejtjeiben, aminek vízszerű vagy véres hasmenés a következménye, de bejut a májba és a szívizomzatba is, ahol gyulladást, a májban elhalásos gócokat is előidézhet. Leggyakrabban a laboratóriumi rágcsálók (egér, patkány, hörcsög stb.) és a házinyulak betegszenek meg, de szórványos esetek számos más állatfajban is előfordulnak. A betegség kialakulásához hajlamosító hatások is hozzájárulnak, pl. nyulakban a coccidiosis, immunszuppresszív hatások stb. Rendszerint fiatal állatok (a nyulak többnyire 6–12 hetes kor között) betegszenek meg. Egerekben immunszupresszív kezelést követően az első tünetek a fertőzés utáni 3–4. napon jelentek meg. Nem ritka, hogy a betegség hirtelen elhullással kezdődik. Az egerek és a házinyulak 1–3 napig tartó, vízszerű vagy nyálkás-véres hasmenés után rendszerint tömegesen elhullanak.

Fiatal csikóban lázas általános tüneteket, nagyfokú elesettséget, kólikás nyugtalanságot, nyálkás-véres hasmenést észleltek a betegség során (Paar és mtsai., 1993).

Boncoláskor a dehidrált hullákban a belek, főként a vakbél fala, oedemásan duzzadt, a nyálkahártya felülete foltokban grízszerűen elhalt, egyes szakaszokon kruppos-diphteroid felrakódások vannak. A máj és a szív izomzatában vérzések és elszórtan ugyancsak apró, gyulladásos-elhalásos gócok láthatók (10. ábra).

10. ábra - Tyzzer-betegség. Gyulladásos-elhalásos gócok házinyúl májában (Vetési Ferenc felvétele)

kepek/10abra.png


A gyors lefolyás, a nyálkás-véres hasmenés és a kórbonctani elváltozások alapján a betegség gyanítható. Az intracellularisan helyeződő kórokozó kimutatható a bél nyálkahártyájában, illetve a májsejtekben Giemsa- és egyéb festési eljárásokkal, továbbá immunfluoreszcenciás eljárással is. A betegség korai szakaszában tetraciklinekkel gyógyítható.