Ugrás a tartalomhoz

Szociológiaelmélet

Julius Morel, Eva Bauer, Meleghy Tamás, Heinz-Jürgen Niedenzu, Mac Preglau, Helmut Staubmann (2000)

Osiris Kiadó

Szociológiaelmélet

Szociológiaelmélet

Morel, Julius

Bauer, Eva

Meleghy, Tamás

Niedenzu, Heinz-Jürgen

Preglau, Mac

Staubmann, Helmut

2000-03-31

Kivonat

A kötet hat szerző által írt tizenhárom fejezetben foglalja össze a szociológiaelmélet irányzatait és legjelentősebb képviselőinek munkásságát.


Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz
Előszó a negyedik kiadáshoz
Előszó a harmadik kiadáshoz
Előszó (az első és a második kiadáshoz)
1. 1. fejezet A SZOCIOLOGIAELMELET KELETKEZÉSÉRŐL: A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KEZDETEI
Bevezetés: e fejezet céljáról
1. Mi a szociológiai gondolkodás, és mikor kezdődik?
2. Észjogi alapon álló társadalomelméletek: az ember mesterséges társadalmi rendet teremt magának
3. Liberális társadalommodellek a klasszikus politikai gazdaságtanban: a társadalmi rend öntörvényű
4. Új törekvések a 19. század végének és a 20. század elejének társadalomtudományában: a társadalmi viszonyok totalitása a marxista gondolkodásban; a társadalom pozitív tanulmányozása; „társadalmi csak társadalmival magyarázandó”; a társadalomelmélet mint cselekvéselmélet
5. Auguste Comte (Franciaország, 1798–1857): a társadalomtudomány és a szociológia pozitívvá tétele
6. Emile Durkheim (Franciaország, 1858–1917): a társadalmi, társadalmival magyarázandó
6.1. Kiindulópont: a társadalmi kötelék nyomában
6.2. Az emberi természet kettőssége: egyéni és társadalmi
6.3. Munkamegosztás és szolidaritás: a modern társadalmak integrációjának mozzanatai?
6.4. Durkheim életműve és annak továbbfejlesztése
7. Max Weber (Németország, 1864–1920) A szociológia mint az értelemmel teli társadalmi cselekés tudománya
7.1. A szociológiai megismerés tárgya: az egyén szubjektiven értelemteli tájékozódása
7.2. A szociológia alapfogalmai – ideáltípusok
7.3. Kapitalizmus és protestáns etika – szubjektív cselekvés és társadalom
7.4. Weber műve és hatása
8. Kitekintés
Válogatott irodalom
2. 2. fejezet VISELKEDESELMELETI SZOCIOLÓGIA – GEORGE CASPAR HOMANS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. Módszertani megfontolások
3. A viselkedéselméleti szociológia általános hipotézisei
4. Példa
5. Továbbfejlesztés és hatástörténet
3. 3. fejezet SZIMBOLIKUS INTERAKCIONIZMUS – G. H. MEAD
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. Az ember különállása: a „szimbólumalkalmazó állat”
3. Szimbolikusan közvetített interakció
4. Tudat
5. Identitás (én)
6. Társadalom
7. A szimbolikus interakcionizmus egy gazdasági példán szemléltetve
8. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Válogatott eredeti művek
Válogatott szakirodalom
További irodalom
4. 4. fejezet FENOMENOLOGIAI SZOCIOLÓGIA – ALFRED SCHÜTZ
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2.A fenomenológiai filozófia: problémafelvetése – módszere – jelentősége a társadalomtudományok szempontjából
3. Az életvilág elemzése
3.1. A mindennapi világ valósága
3.2. Túl a mindennapok világán: az értelemtartományok sokfélesége
4. A megértő szociológia módszertanáról
5. A társadalmi világ ideáltípusos modellálása - egy példán szemléltetve
6. Továbbfejlesztés és hatástörténet
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szakirodalom
További válogatott irodalom
5. 5. fejezet A MATERIALISTA TÁRSADALOMELMÉLET – KARL MARX
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. Vita Hegellel és Feuerbachhal
3. A történelmi materializmus
4. Alap és felépítmény, lét és tudat viszonyáról
5. Osztályharc és társadalmi változás
6. A tőkés gazdasági rendszer elemzése
7. Példa
8. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
Kézikönyvek
6. 6. fejezet A STRUKTURALIZMUS – CLAUDE LÉVI-STRAUSS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A társadalmi együttélés konkrét formái
3. A konkrét formák és a modell
4. Modell és struktúra
5. Az emberi szellem tudattalan elvei
6. Példa: a házasodás és a rokonság struktúrája
7. Továbbfejlesztés és hatástörténet
Lévi-Strauss művei
Válogatott irodalom
További olvasmányok (válogatás)
7. 7. fejezet CSELEKVESELMELETI RENDSZERELMÉLET – TALCOTT PARSONS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A cselekvés strukturális-funkcionális vonatkozási keretei
2. 1. Cselekvés-funkció-struktúra rendszer
2. 2. Cselekvési rendszerek a cselekvés kapcsolati keretében
2.3. A mintaváltozók
3. Az AGIL-paradigma
3.1. Az AGIL-séma és a cselekvési rendszer alrendszerei
3.2. A szimbolikus médiumok elmélete
4. Példa: tudományos szakmák és az egyetem
5. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Bevezető irodalom
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
8. 8. fejezet KONFLIKTUSELMELET – RALF DAHRENDORF
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A konfliktuselmélet helye, helyi értéke és igénye
3. A konfliktus fogalmáról és a konfliktuselméleti magyarázat hatóköréről
4. Az emberi társadalmasodás alapelvei: a norma,szankció és uralom hármassága
5. Az uralom: a társadalmi konfliktusok strukturális kiindulópontja
6. Osztálykonfliktusok és társadalmi változás – Dahrendorf osztályelmélete
7. Konfliktuscsoportok képződése
8. A társadalmi konfliktusok változékonyságának dimenziói
9. Konfliktusszabályozás
10. Példa
11. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
9. 9. fejezet FOLYAMAT- ES ALAKZATELMELET – NORBERT ELIAS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A folyamatmodellek érvényre jutása
3. Az alakzat fogalma
4. Antropológiai alapvetések
5. Mi-én egyensúly
6. A kettős kötés elmélete
7. A primitív vagy tudományelőtti világkép, annak megváltozása és e folyamat következményei
8. A civilizációs folyamat társadalmi mechanizmusai
9. Példa: a civilizáció folyamata
10. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
10. 10. fejezet A SZOCIÁLIS RENDSZEREK MINT ÖNREFERENCIÁLIS RENDSZEREK – NIKLAS LUHMANN
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. Önreferenciális rendszerek
3. A szociális rendszerek: önreferenciális rendszerek
3.1. Kommunikáció
3.2. Cselekvés és átélés
3.3. Értelem
3.4. Struktúra
3.5. A szociális rendszerek környezetei
4. A társadalom és alrendszerei
5. Példa: a modern társadalom ökológiai fenyegetettségéről
6. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Bevezeto irodalom
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
11. 11. fejezet KRITIKAI ELMELET – JÜRGEN HABERMAS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A kritikai-filozófiai tudományfelfogás létjogosultságának igazolása
3. A kritikai társadalomelmélet kifejtése
3.1. Cselekvéselméleti alapok
3.2. A rendszerelmélet beépítése
3.3. Társadalom
3.4. Szociális evolúció
4. Jelenkori diagnózis: a modernitás terve és annak tökéletlen megvalósulása a kapitalizmus feltételei között
4.1.A modernitás mint szociokulturális fejlődési lehetőség
4.2. A kapitalista modernités mint empirikus-történeti valóság
5. A kritikai elmélet – egy eseten szemléltetve
6. A kritikai elmélet helye a mai szociológiában
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
További irodalom (válogatás)
12. 12. fejezet A POSZTMODERN SZOCIOLÓGIA
1. Kiinduló helyzet és megismerési érdek
2. Filozófiai alapok – Jean-Frangois Lyotard
2.1. A „nagy elbeszélések” vége – a felvilágosodás és a modern történetfilozófia kritikájához
2.2. „A különbségek megmentése” – a posztmodern nyelvfilozófiai megalapozásához
3. A posztmodern szociológiai elmélet - Richard Harvey Brown
3.1. A tárgyterület állapota: a társadalom mint szöveg
3.2. A társadalomtudományok helyzete, módszere és szociális funkciója
3.3. A társadalomtudományok és a politikai gyakorlat
3.4. Összefoglalás: mi a sajátosan posztmodern R. H. Brown szociológiai elméletében?
4. A kockázati társadalom (Ulrich Beck) – a társadalmi posztmodernizálódás egyik esete?
4.1. (Egyszerű) modernitás: az ipari társadalom
4.2. Posztmodern (reflexív) modernitás: a kockázati társadalom
5. A posztmodern szociológia befolyása a „modern” szociológiára
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
További olvasmányok
13. 13. fejezet A SZOCIOLÓGIA ES A SZOCIOLÓGIÁK
1. Szociológiai elméletek összehasonlítása
2. Szociológiai paradigmák és az alapparadigma – kifejtés
2.1. Előzetes megjegyzések
2.2 Az alapparadigma meghatározása és leírása
2.3.Az itt képviselt felfogás előnyei
2.4. Az itt bemutatott felfogás korlátai
2.5. Végkövetkeztetések
3. A szociológiai paradigmák és az alapparadigma – viszonyuk vázlatosan
3.1. G. C. Homans
3.2. G. H. Mead
3.3. Schütz
3.4. K. Marx
3.5. C. Lévi-Strauss
3.6. T. Parsons
3.7. R. Dahrendorf
3.8. N. Elias
3.9. N. Luhmann
3.10. J. Habermas
3.11. A posztmodern szociológia
4. Összefoglalás és példa: elméletek a gyakorlat szolgálatában
4.1. Hivatás
4.2. Előzetes megjegyzések
4.3. A viselkedéselmélet
4.4. Más paradigmák
Felhasznált irodalom

A táblázatok listája

6.1.
6.2.