Főoldal > TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei

Szociológiaelmélet

Julius Morel, Eva Bauer, Meleghy Tamás, Heinz-Jürgen Niedenzu, Mac Preglau, Helmut Staubmann (2000)

Osiris Kiadó

Beágyazás
További irodalom (válogatás)

További irodalom (válogatás)

Döbert, Rainer – Nunner-Winkler, Gertrud: Adoleszenzkrise und Identitätsbildung. Psychische und soziale Aspekte des Jugendalters in modernen Gesellschaften. Frankfurt, 1975, Suhrkamp.

Eder, Klaus: Geschichte als Lernprozess? Zur Pathogenese politischer Modernität in Deutschland. Frankfurt, 1986, Suhrkamp.

  1. fejezet

Szociológiaelmélet
Előszó az ötödik kiadáshoz
Előszó a negyedik kiadáshoz
Előszó a harmadik kiadáshoz
Előszó (az első és a második kiadáshoz)
1. fejezet A SZOCIOLOGIAELMELET KELETKEZÉSÉRŐL: A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KEZDETEI
Bevezetés: e fejezet céljáról
1. Mi a szociológiai gondolkodás, és mikor kezdődik?
2. Észjogi alapon álló társadalomelméletek: az ember mesterséges társadalmi rendet teremt magának
3. Liberális társadalommodellek a klasszikus politikai gazdaságtanban: a társadalmi rend öntörvényű
4. Új törekvések a 19. század végének és a 20. század elejének társadalomtudományában: a társadalmi viszonyok totalitása a marxista gondolkodásban; a társadalom pozitív tanulmányozása; „társadalmi csak társadalmival magyarázandó”; a társadalomelmélet mint cselekvéselmélet
5. Auguste Comte (Franciaország, 1798–1857): a társadalomtudomány és a szociológia pozitívvá tétele
6. Emile Durkheim (Franciaország, 1858–1917): a társadalmi, társadalmival magyarázandó
7. Max Weber (Németország, 1864–1920) A szociológia mint az értelemmel teli társadalmi cselekés tudománya
8. Kitekintés
Válogatott irodalom
2. fejezet VISELKEDESELMELETI SZOCIOLÓGIA – GEORGE CASPAR HOMANS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. Módszertani megfontolások
3. A viselkedéselméleti szociológia általános hipotézisei
4. Példa
5. Továbbfejlesztés és hatástörténet
3. fejezet SZIMBOLIKUS INTERAKCIONIZMUS – G. H. MEAD
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. Az ember különállása: a „szimbólumalkalmazó állat”
3. Szimbolikusan közvetített interakció
4. Tudat
5. Identitás (én)
6. Társadalom
7. A szimbolikus interakcionizmus egy gazdasági példán szemléltetve
8. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Válogatott eredeti művek
Válogatott szakirodalom
További irodalom
4. fejezet FENOMENOLOGIAI SZOCIOLÓGIA – ALFRED SCHÜTZ
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2.A fenomenológiai filozófia: problémafelvetése – módszere – jelentősége a társadalomtudományok szempontjából
3. Az életvilág elemzése
4. A megértő szociológia módszertanáról
5. A társadalmi világ ideáltípusos modellálása - egy példán szemléltetve
6. Továbbfejlesztés és hatástörténet
5. fejezet A MATERIALISTA TÁRSADALOMELMÉLET – KARL MARX
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. Vita Hegellel és Feuerbachhal
3. A történelmi materializmus
4. Alap és felépítmény, lét és tudat viszonyáról
5. Osztályharc és társadalmi változás
6. A tőkés gazdasági rendszer elemzése
7. Példa
8. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
Kézikönyvek
6. fejezet A STRUKTURALIZMUS – CLAUDE LÉVI-STRAUSS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A társadalmi együttélés konkrét formái
3. A konkrét formák és a modell
4. Modell és struktúra
5. Az emberi szellem tudattalan elvei
6. Példa: a házasodás és a rokonság struktúrája
7. Továbbfejlesztés és hatástörténet
Lévi-Strauss művei
Válogatott irodalom
További olvasmányok (válogatás)
7. fejezet CSELEKVESELMELETI RENDSZERELMÉLET – TALCOTT PARSONS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A cselekvés strukturális-funkcionális vonatkozási keretei
3. Az AGIL-paradigma
4. Példa: tudományos szakmák és az egyetem
5. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Bevezető irodalom
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
8. fejezet KONFLIKTUSELMELET – RALF DAHRENDORF
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A konfliktuselmélet helye, helyi értéke és igénye
3. A konfliktus fogalmáról és a konfliktuselméleti magyarázat hatóköréről
4. Az emberi társadalmasodás alapelvei: a norma,szankció és uralom hármassága
5. Az uralom: a társadalmi konfliktusok strukturális kiindulópontja
6. Osztálykonfliktusok és társadalmi változás – Dahrendorf osztályelmélete
7. Konfliktuscsoportok képződése
8. A társadalmi konfliktusok változékonyságának dimenziói
9. Konfliktusszabályozás
10. Példa
11. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
9. fejezet FOLYAMAT- ES ALAKZATELMELET – NORBERT ELIAS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A folyamatmodellek érvényre jutása
3. Az alakzat fogalma
4. Antropológiai alapvetések
5. Mi-én egyensúly
6. A kettős kötés elmélete
7. A primitív vagy tudományelőtti világkép, annak megváltozása és e folyamat következményei
8. A civilizációs folyamat társadalmi mechanizmusai
9. Példa: a civilizáció folyamata
10. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
10. fejezet A SZOCIÁLIS RENDSZEREK MINT ÖNREFERENCIÁLIS RENDSZEREK – NIKLAS LUHMANN
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. Önreferenciális rendszerek
3. A szociális rendszerek: önreferenciális rendszerek
4. A társadalom és alrendszerei
5. Példa: a modern társadalom ökológiai fenyegetettségéről
6. Hatástörténet és továbbfejlesztés
Bevezeto irodalom
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
11. fejezet KRITIKAI ELMELET – JÜRGEN HABERMAS
1. Elméleti háttér és megismerési érdek
2. A kritikai-filozófiai tudományfelfogás létjogosultságának igazolása
3. A kritikai társadalomelmélet kifejtése
4. Jelenkori diagnózis: a modernitás terve és annak tökéletlen megvalósulása a kapitalizmus feltételei között
5. A kritikai elmélet – egy eseten szemléltetve
6. A kritikai elmélet helye a mai szociológiában
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
További irodalom (válogatás)
12. fejezet A POSZTMODERN SZOCIOLÓGIA
1. Kiinduló helyzet és megismerési érdek
2. Filozófiai alapok – Jean-Frangois Lyotard
3. A posztmodern szociológiai elmélet - Richard Harvey Brown
4. A kockázati társadalom (Ulrich Beck) – a társadalmi posztmodernizálódás egyik esete?
5. A posztmodern szociológia befolyása a „modern” szociológiára
Válogatott eredeti irodalom
Válogatott szekunder irodalom
További olvasmányok
13. fejezet A SZOCIOLÓGIA ES A SZOCIOLÓGIÁK
1. Szociológiai elméletek összehasonlítása
2. Szociológiai paradigmák és az alapparadigma – kifejtés
3. A szociológiai paradigmák és az alapparadigma – viszonyuk vázlatosan
4. Összefoglalás és példa: elméletek a gyakorlat szolgálatában
Felhasznált irodalom