Ugrás a tartalomhoz

Szociológiaelmélet

Julius Morel, Eva Bauer, Meleghy Tamás, Heinz-Jürgen Niedenzu, Mac Preglau, Helmut Staubmann (2000)

Osiris Kiadó

8. A társadalmi konfliktusok változékonyságának dimenziói

8. A társadalmi konfliktusok változékonyságának dimenziói

Nyilvánvaló, hogy a válságok igen eltérően nyilvánulhatnak meg. Az üzemen belüli konfliktusok például viták, munkamegtagadás, munkavégzés elmaradása, sztrájk, műhelymegszállás stb. formáját ölthetik. Dahrendorf megkísérli két, egymástól függetlenül változó dimenzió, nevezetesen a konfliktusok erőssége és a konfliktusok erőszakossága mentén leírni a variációs lehetőségeket (vö. Dahrendorf 1972, 37. skk.). A konfliktusok erősségén az adott válság társadalmi fontosságát érti. Társadalmi súlyuk abból deríthető ki, hogy a konfliktus tárgya által potenciálisan érintettek (a fiktív kvázi-csoport) mennyire vesznek részt a szembenállásban. Ipari konfliktusokban például a sztrájkhoz való hozzájárulás foka lehet (írásbeli szavazás keretei között) a válság erősségének jele. A sztrájkkészség foka szerint lesz különböző súlyú a sztrájk a tőkésoldal és a munkavállalói oldal közötti szembenállásban.

Társadalmi jelentőségétől függetlenül, a konfliktus különböző kifejeződési formákat ölthet. A konfliktusok erőszakossága dimenzió mentén a lehetséges kifejeződési formák palettája a vitától a háborúig terjed. A válságok azonban nem légüres térben zajlanak, hanem adott társadalmi viszonyokon belül, amelyek ennek következtében mindkét dimenzió mentén befolyásolják a lehetséges változatokat. A modern ipari társadalomban, a rendkívül differenciált szakmastruktúra mellett átrendeződés révén például ki lehet kerülni konfliktusokat. Az alkalmazotti gárda gyakori cserélődése latens konfliktus jele lehet, amely azonban rejtett is marad. Szervezeti feltételek is befolyásolhatják a konfliktuslehetőségeket: a szakszervezeti szerveződési formák politikai el nem ismerése kétségtelenül eleve kizárja a konfliktus kihordásának néhány lehetséges békés formáját az erőszakosság dimenziójában: például a tárgyalást a munkások küldötteivel vagy a munkabeszüntetést törvényes, elismert nyomásgyakorló eszközként. Végül, különböző konfliktusterületek átfedhetik egymást (például politikai, gazdasági vagy akár vallási – Belgium, Észak-Írország), ami hat a válságok erősségére: a részterületen zajló konfliktust mindig lehet úgy értelmezni, hogy az egészért folyik a harc a megfelelő mozgósítási lehetőségekkel.