Ugrás a tartalomhoz

Szociológiaelmélet

Julius Morel, Eva Bauer, Meleghy Tamás, Heinz-Jürgen Niedenzu, Mac Preglau, Helmut Staubmann (2000)

Osiris Kiadó

8. Hatástörténet és továbbfejlesztés

8. Hatástörténet és továbbfejlesztés

A marxi elmélet politikai jelentősége máig nyilvánvaló, hiszen egészen a legutóbbi időkig állami ideológiaként használták fel legitimációs célokra. Az utóbbi 150 év politikai vitáiban és akcióiban ugyancsak központi szerepet játszott azonban: a szociáldemokrácia és a marxizmus viszonyában (Karl Kautsky, Eduard Bernstein, Rosa Luxemburg), az ausztromarxizmusban (Otto Bauer, Karl Renner, Max Adler, Rudolf Hilferding), a különböző stratégiavitákban (Vlagyimir Iljics Lenin, Lev Trockij, Mao Ce-Tung, a felszabadítási mozgalmak az úgynevezett harmadik világban). A marxista elmélet filozófiai problémafelvetéseihez olyan jelentős tudósok kapcsolódtak, mint Lukács György, Karl Korsch, Ernst Bloch, sőt a frankfurti iskola társadalomfilozófusai is (vö. ezzel a habermasi átvételek és átdolgozásokat jelen könyv 10. fejezetében). De mint korábban, a polgári tudósok ma is találnak kapcsolódási pontokat társadalmi problémák szociológiai feldolgozása során (vö. ezzel mondjuk Dahrendorf konfliktuselméletét jelen könyv 8. fejezetében).

A kelet-európai változásoktól függetlenül, amelyeket szintén lehetne materialista módon magyarázni, s nem jelentik automatikusan a marxista elmélet cáfolatát, a materialista koncepció továbbra is fontos szerepet játszik a társadalomtudományban (például az üzem- és iparszociológiában), komoly ösztönzéseket ad (például a tudásszociológiában), vagy heurisztikus értéke van aktuális problémák elméleti feldolgozása során (például világrendszermodellek, függőségelméletek). Mindezekre a vonulatokra azonban itt csak utalásszerűen hivatkozhatunk, s még sok továbbit is megemlíthetnénk (a hatástörténethez lásd például Eucken 1983, 135. skk.).