Ugrás a tartalomhoz

Szociológiaelmélet

Julius Morel, Eva Bauer, Meleghy Tamás, Heinz-Jürgen Niedenzu, Mac Preglau, Helmut Staubmann (2000)

Osiris Kiadó

6. Továbbfejlesztés és hatástörténet

6. Továbbfejlesztés és hatástörténet

Néhány évtizedes lappangási időszak után a fenomenológiai szociológiát – először az Egyesült Államokban, majd Európában is – széleskörűen fogadták el és fejlesztették tovább (vö. a továbbiakhoz Grathoff 1978, 413. skk. Külön említendő itt az úgynevezett etnometodológia – Garfinkel, Cicourel). A mindennapi konstrukciós tevékenység schützi fogalmából kiindulva azokat a módszereket, illetve szabályokat vizsgálja, amelyek segítségével a társadalom tagjai értelmezik környezetüket, és cselekszenek. Schütztől eltérően az etnometodológusok számára központi jelentőségű az empirikus kutatás is (például az úgynevezett válságkísérletek, amelyekben egy résztvevő megfigyelő tudatosan teljesen naivan, provokatívan vagy őrülten viselkedik, hogy a kísérleti személyek reakcióin leolvashatja, hol húzódik számukra a határ normális és abnormális között). Az etnometodológusok, a fenomenológiai életvilág-elemzésekre támaszkodva kritikus fenntartásokat is megfogalmaztak a reflektálatlanul elméletieskedő és a reflektálatlanul kvantifikáló empirikus társadalomkutatással szemben, amely társadalomkutatás nem törődik fogalmainak és formális modelljeinek adekvátságával.

Külön említeni kell továbbá a (fenomenológiai) tudásszociológiát (Berger, Luck- mann), amely Schütz mindennapi tudás fogalmára támaszkodik, s ezt, a (tudás)szo- ciológia más teoretikusainak gondolataival gazdagítva az interszubjektív kulturális világ átfogó elméletévé építi ki. Schütznél erőteljesebben dolgozzák ki – Durkheim nyomán is – a társadalom objektív létezését, valamint – Mead nyomán – az egyén és társadalom közötti kölcsönhatást.

Hadd utaljunk továbbá arra is, hogy a szociológiába Schütz által bevezetett fenomenológiai értelem fogalmat alkalmazza a luhmanni rendszerelmélet is. Luhmann azonban az értelmet már nem egyetlen alany tevékenységére vezeti vissza (lásd a Luhmann rendszerelméletével foglalkozó fejezetet).

Végül megjegyezzük, hogy a schützi szociológia egyik fontos része, a fenomenológiai életvilág fogalom Habermas kritikai elméletébe is beépült (lásd a habermasi kritikai elmélettel foglalkozó fejezetet).

Válogatott eredeti irodalom[2]

Schütz, Alfred: Gesammelte Aufsätze, 1. Das Problem der Wirklichkeit. Hága, 1971a, Martinus Nijhoff.

Schütz, Alfred: Gesammelte Aufsätze, 3. Studien zur phänomenologischen Philosophie.

Hága, 1971b, Martinus Nijhoff.

Schütz, Alfred: Das Problem der Relevanz. Szerk. és magyarázatokkal ellátta Richard M.

Zaner. Frankfurt, 1971c, Suhrkamp Verlag.

Schütz, Alfred: Gesammelte Aufsätze, 2. Studien zur soziologischen Theorie. Hága, 1972, Martinus Nijhoff.

Schütz, Alfred: De sinnhafte Aufbau der sozialen Welt. Eine Einleitung in die verstehende Soziologie. Frankfurt, 1974 (első megjelenés 1932), Suhrkamp Verlag.

Válogatott szakirodalom [3]

Eickelpasch, Rolf – Lehmann, Burkhard: Soziologie ohne Gesellschaft? Probleme einer phänomenologischen Grundlegung der Soziologie. München, 1983, Wilhelm Fink Verlag.

Grathoff, Richard: Alfred Schütz. In Käsler, Dirk (szerk.): Klassiker des soziologischen Denkens. 2. köt. Von Weber bis Mannheim. München, 1978, Verlag C. H. Beck, 388-416.

Gurwitsche, Aron: Einführung. In Schütz, Alfred: Gesammelte Aufsätze, 1. Hága, 1971, Martinus Nijhoff. XV-XXXVIII.

Luckmann, Thomas: Einleitung. In Schütz, Alfred: Das Problem der Relevanz. Frankfurt, 1971, Suhrkamp Verlag, 7-23.

További válogatott irodalom

Berger, Peter L. – Luckmann, Thomas: Die gesellschaftliche Konstruktion der Wirklichkeit. Eine Theorie der Wissenssoziologie. Frankfurt, 1969, S. Fischer Verlag.

Cicourel, Aron V.: Methode und Messung in der Soziologie. Frankfurt, 1970, Suhrkamp Verlag.

Garfinkel, Harald: Studies in Ethnomethodology. Englewood Cliffs, 1967, Prentice Hall Inc.

Matthes, Joachim és mások: Alltagswissen, Interaktion und gesellschaftliche Wirklichkeit, 1. köt. Symbolischer Interaktionismus und Ethnomethodologie. Reinbeck bei Hamburg, 1973, Rowohlt Verlag.

Steinert, Heinz: Symbolische Interaktion. Stuttgart, 1973, Klett Verlag.



[2] Schütz írásainak időrendbe szedett előzetes jegyzéke, valamint a munkásságával kapcsolatos másodlagos irodalom megtalálható D. Kasler (szerk.): Klassiker des soziologischen Denkens című összeállításának 2. kötetében. München, 1978, Verlag C. H. Beck, 497-507.

[3] A Thomas Luckmann-nal közös, posztumusz kétkötetes kései művet, a Strukturen der Lebens- welt-etazért nem vettük figyelembe, mert ebbe a műbe – Luckmann révén – feltehetően más szociológiai hagyományokból származó elemek is belekerültek.