Ugrás a tartalomhoz

Szociológiaelmélet

Julius Morel, Eva Bauer, Meleghy Tamás, Heinz-Jürgen Niedenzu, Mac Preglau, Helmut Staubmann (2000)

Osiris Kiadó

1. Mi a szociológiai gondolkodás, és mikor kezdődik?

1. Mi a szociológiai gondolkodás, és mikor kezdődik?

Minden elmélettörténeti bemutatás elején legelőször is az a kérdés vetődik fel, hogy mikor született a vizsgált elmélet. Itt ez a kérdés szorosan összefügg azzal a problémával, hogy tulajdonképpen mi is a szociológia. Márpedig erre nincs egyértelmű válasz, mert az a mindenkori elméleti modell függvénye (ami nemcsak a szociológiára, hanem valamennyi társadalomtudományra érvényes, és melyen a tankönyvi definíciók gyakran túlteszik magukat).

A szociológia általános érvényű meghatározásának keresésénél termékenyebbnek látszik, hogy felleljük a „szociológiai elméletek gyújtópontjait” (Kiss 1977,17), tehát azokat a kulcskérdéseket, amelyek megoldását a szociológiai magyarázatminták szolgálják. Ilyen gyújtópontoknak tekinthetők Kiss nyomán:

– az egyén és a társadalom közötti viszony és az ehhez kapcsolódó emberképek; ezzel összefüggésben

– a társadalmi integráció: a társadalmi egész egyes részei közötti összefüggés lényege, formája és intenzitása;

– a társadalmi differenciálódás: az eredetileg egyforma szétválásának, elkülönülésének (például részcsoportokra, foglalkozási funkciókra, osztályokra, rétegekre) társadalmilag megszabott folyamata ennek negatív és pozitív következményeivel;

– a társadalmi változás: változások a társadalom szintjén (érintve az anyagi struktúrákat és az értékrendszert), ezek okai és törvényei;

– a cselekvésorientáció és annak társadalmi meghatározottsága (a természetes szükségletek és a kulturális értékek, a szubjektív indítékok és az objektíve adott cselekvésminták közötti viszony).

Meghatározott elméleti beállítottság alapján még ezekkel a megfogalmazásokkal (amelyeket itt, Kiss-sel szemben általánosabbakra módosítottunk; vö. Kiss 1977, 17. sk.) szemben is emelhető kifogás; a modern rendszerelmélet például kétségbe vonná a társadalmi változás törvényszerűségét; vagy azt a kérdést, hogy a társadalmi differenciálódás milyen pozitív vagy negatív következményekkel jár, a szociológiai elemzések nem minden irányzata tekintené tudományosan megválaszolhatónak. S nem minden elmélet foglalkozik az itt említett valamennyi „kulcskérdéssel”, illetve engedi meg azok akár burkolt megválaszolását.

A szociológiai vizsgálódás e fő színtereit felsorakoztatva azonban még nem válaszoltunk arra a kérdésre, hogy mikor kezdődött a tudományos igényű szociológiai gondolkodás. Hiszen a felsorolt témákon részben már az újkor előtti gondolkodásban is tépelődtek (például Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Ta-más). Ezeknek a filozófiai elméleteknek közös vonásuk, hogy a társadalmi létet a„természetes” vagy isteni rendből vezetik le, tehát például az uralmi viszonyok okának a „jellemek természetes egyenlőtlenségét” tartják, vagy „a teljes háztartás természetes társadalmi képződményében” a társadalmi viszony megváltoztathatatlan for-máját látják. „Szükségletek és célok előzetesen adott struktúráját tételezik fel” (Luhmann 1979), az államot és a társadalmat egynek tekintik. Az emberek közötti viszonyokat megváltoztathatatlan, emberen kívüli rendező elvek rendszerére visszavezetni biztosan nem tekinthető szociológiai értelmezésnek. A 16. századtól kezdődő európai társadalmi-gazdasági változások, az iparosodás kezdetei és a hagyományos agrárstruktúrák felbomlása, valamint az ezzel járó politikai változások és az általános értékrend átalakulása nyomán a klasszikus természetjogi elmélet már elvesztette magyarázó erejét. Az emberek közötti viszonyok nem úgy alakultak, ahogy ez az elmélet feltételezte, ezért újra át kellett gondolni őket, megkérdőjelezve a társadalmi rend természeti vagy isteni eredetét.

Az itt következő fejtegetések az újkori társadalomelméleti elképzelésekkel foglalkoznak. A 2. és 3. szakaszban kifejtettek fogalmi apparátusukat, valamint az osztályozást tekintve is Kiss értelmezéseit követik (1977, 19–97).