Ugrás a tartalomhoz

Szociológiaelmélet

Julius Morel, Eva Bauer, Meleghy Tamás, Heinz-Jürgen Niedenzu, Mac Preglau, Helmut Staubmann (2000)

Osiris Kiadó

1. fejezet - 1. fejezet A SZOCIOLOGIAELMELET KELETKEZÉSÉRŐL: A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KEZDETEI

1. fejezet - 1. fejezet A SZOCIOLOGIAELMELET KELETKEZÉSÉRŐL: A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KEZDETEI

Eva Bauer

Bevezetés: e fejezet céljáról

Az alábbiakban áttekintést kívánunk adni a szociológiai gondolkodás létrejöttéről és a szociológia első elméleti koncepcióiról. Nem mutathatjuk be a szociológia történetét; ennek – Robert K. Merton szerint – „foglalkoznia kellene azzal is, miként hatnak az elméletre olyan tényezők [...], mint az elméletalkotók társadalmi eredete és helyzete, a szociológia változó társadalmi szervezete, a változások, amelyeket az eszmék szempontjából a szociológia térhódítása okoz, továbbá a szociológia kapcsolatai a társadalmi és kulturális környezettel” (Merton, in Lepenies 1981, 57). Inkább egyes társadalomfilozófiai, társadalomtudományi és szűkebb értelemben szociológiai gondolatrendszereket állítunk szembe egymással. Ez a megközelítés két nézőpontból is eltér a könyv további fejezeteinek rendező elveitől: nem meghatározott elmélet „fő képviselőivel” foglalkozunk, hanem azt emeljük ki, hogy mi a közös a legfontosabb gondolati áramlatokban; ezeket az áramlatokat össze is hasonlítjuk egymással, mindenekelőtt azzal a kérdéssel összefüggésben, hogy mi bennük a sajátosan szociológiai.

Röviden áttekintjük az újkori európai gondolkodási hagyományokból fakadó koncepciókat; részletesebben foglalkozunk a 19. és a 20. század eleji „első és második szociológus-nemzedék” (Raymond Aron) klasszikusainak, Auguste Comte-nak, Emile Durkheimnek és Max Webernek az elméletével, akiknek elméletileg ma is vitatott a gondolkodása, Karl Marxé mellett (vele külön fejezet foglalkozik könyvünkben) döntően befolyásolta az újabb szociológiai modelleket.