Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

VII. Az áru vámjogi sorsa

VII. Az áru vámjogi sorsa

Az áru vámjogi helyzetének megváltoztatásához az áru felett rendelkezni jogosult személynek (ügyfél) dönteni kell az áru vámjogi sorsáról, amelynek során kérheti:

− az áru vámeljárás alá vonását,

− vagy az áru megsemmisítését,

− vagy az áru felajánlását az államkincstár számára,

− vagy az áru vámszabad területre, illetve vámszabad raktárba való betárolása.

Amennyiben az ügyfél a vámeljárás alá vonás mellett dönt, úgy ezt vámáru-nyilatkozatban kell kérnie és meg kell határoznia, hogy melyik vámeljárás lefolytatását igényli.

1. A vámáru-nyilatkozat

Árunyilatkozat adására az a személy jogosult, aki az áru felett rendelkezésre jogosult vagy e személy megbízottja. Abban az esetben, ha az áru kereskedelmi forgalom – azaz nem utasforgalom – keretében lépi át a vámhatárt, nyilatkozattevő a Közösség területén letelepedett lehet, kivéve ha árutovábbítási eljárásra vagy ideiglenes behozatalra tesz nyilatkozatot, illetve csak alkalmi jelleggel tesz árunyilatkozatot. Az árunyilatkozat benyújtható írásban, elektronikus úton és más olyan cselekedettel (szóbeli nyilatkozattal vagy ráutaló magatartással), amelyben az áru birtokosa kifejezi, hogy az árut vámeljárás alá kívánja vonni. A szóbeli árunyilatkozat kivételes jellegű; ez alkalmazható például az utasok személyi poggyászában található nem kereskedelmi jellegű áru szabad forgalomba bocsátásához vagy kiviteléhez. Amennyiben a szóban bejelentett árura behozatali vagy kiviteli vámkötelezettség áll fenn, a vámhatóság az érintett személynek a vámtartozás megfizetéséről elismervényt (ún. vámjegy) ad. Az egyéb módon megtett árunyilatkozatra példaként az ún. „zöld folyosó”[263] igénybevételét említjük.

Az írásbeli árunyilatkozatot a hivatalos nyomtatványon kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a vámeljárások előírásainak az adott árura vonatkozó alkalmazásához szükséges. Az árunyilatkozathoz csatolni kell a számlát és a vámértékbevallást, továbbá minden olyan okmányt, amelynek benyújtása a vámkezelésre vonatkozó előírások szerint az adott vámeljárásban szükséges. Általános írásbeli árunyilatkozatként az Egységes Vámokmány (EV) alkalmazandó, de a vámeljárások során lehetőség nyílik egyéb alkalmas okmányok árunyilatkozatként való benyújtására is (például NATO-okmányok, CMR-fuvarlevél vámpéldánya stb.).

Az írásbeli árunyilatkozatot elfogadásáig a vámkezelést kérő módosíthatja, illetőleg visszavonhatja.

2. A vámáru-nyilatkozat elfogadása és joghatása

A vámkezelés céljából benyújtott írásbeli árunyilatkozatot a vámhatóság köteles ellenőrizni, és ha az megfelel a formai és tartalmi előírásoknak, valamint vám elé állították azt az árut, amelyre vonatkozik, úgy a vámhatóság köteles a nyilatkozatot elfogadni. Az elfogadás egyik jogkövetkezménye, hogy a vámeljárásra vonatkozó rendelkezések közül, az elfogadás napján hatályosakat kell alkalmazni.

Az írásbeli árunyilatkozat módosítását az elfogadás után is lehetővé kell tenni, ha valamelyik adat hibás bejegyzése nyilvánvaló tévedésnek minősül.

A vámhatóság a már elfogadott nyilatkozatot a nyilatkozattevő kérelmére érvénytelenítheti, ha a nyilatkozattevő bizonyítja, hogy tévedett a vámeljárás megválasztása során, vagy hogy különleges körülmények – például az áru megsemmisülése – folytán az áru vámeljárás alá vonása, melyre bejelentették, már nem indo- kolt.[264] Az érvénytelenítés iránti kérelmet az árunyilatkozat elfogadásától számított három hónapon belül – mely indokolt esetben kérelemre meghosszabbítható – kell benyújtani a vámhatósághoz. Ezzel egyidejűleg az árut azon vámeljárás alá kell vonni, amelyre ténylegesen szánták. Az az árunyilatkozat, amely az árut az utóbb említett vámeljárás alá vonja, az érvénytelenített árunyilatkozat elfogadásának napjától – tehát visszamenőlegesen – hatályos.

Az elfogadott árunyilatkozatot a vámhatóság nyilvántartásba veszi és a vámkezelést kérővel egyidejűleg közli, hogy a vámkezelést mikor és milyen módon fogja elvégezni.

Az elvégzett vámkezelés megtörténtét és az áru átengedését a vámhatóság köteles az árunyilatkozaton – illetve vámjegy kiállításával – igazolni.



[263] A zöld vagy „nincs elvámolni való” folyosó a vámhivatal kijelölt azon területe, ahol a beutazó ráutaló magatartással tesz árunyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az általa behozni kívánt áruk mentesek a vámteher alól.

[264] Az Európai Unió Bírósága a DP grup EOOD és a Direktor na Agentsia „Mitnitsi” között folyamatban lévő C-138/10. sz. eljárásban hozott ítéletében megállapította, hogy a nyilatkozattevő nem kérelmezheti bíróság előtt az általa kiállított vámáru-nyilatkozat érvénytelenítését, amennyiben az utóbbit a vámhatóságok korábban már elfogadták, de a nyilatkozattevő az említett nyilatkozatok érvénytelenítését még az áru kiadásának engedélyezését követően is kérheti a hatóságoktól.