Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

IX. A kettős adózás elkerülésének módszerei

IX. A kettős adózás elkerülésének módszerei

A kettős adóztatás elkerülésére két megoldást tartalmaz a Modellegyezmény, a mentesítés módszerét (23 A. cikk) és a beszámítás módszerét (23 B. cikk). Ezeket a módszereket – az egyiket vagy a másikat – az illetőség szerinti állam alkalmazza azért, hogy biztosítsa a már egyszer adózott jövedelem ismételt adóztatásának elkerülését.

Koncepcionális szinten a mentesítés módszerének lényege, hogy a külföldön szerzett jövedelem nem szerepel a belföldi (illetőség szerinti állam) adóalapban, tehát nem kell utána adót fizetni, míg a beszámítás módszere esetén a külföldi jövedelem szerepel a belföldi adóalapban, azonban az ez után külföldön megfizetett adó levonható a fizetendő adóból. A mentesítés módszere az adóalap, míg a beszámítás módszere az adó szintjén kezeli a problémát, biztosítja a kétszeres adózás elkerülését.

1. A mentesítés módszere (exemption method)

Abban az esetben, ha az egyik szerződő államban belföldi illetőségűnek minősülő személy a másik szerződő államban jövedelmet szerez vagy vagyonnal rendelkezik, és a forrásország jogosult megadóztatni a jövedelmet, illetve a vagyont, az illetőség állama mentesíti a forrásországban adóztatott jövedelmet és vagyont.

Példa a mentesítés módszerére:

10.1. táblázat -

Összes jövedelem

160

Mentesített külföldi jövedelem

60

Belföldi jövedelem

100

Adóalap

100

Belföldi adómérték 10 százalék

Fizetendő adó

10


A mentesítés módszerének keretei között az osztalékra és a kamatra speciális rendelkezések vonatkoznak. Ennek az az oka, hogy a Modellegyezmény az egyes jövedelmekre vonatkozóan (például a telephely vállalkozási nyeresége, ingatlan hasznosításából származó jövedelem) nem korlátozza a forrásország adóztatási jogát. Ezekben az esetekben ésszerű a mentesítés módszerének alkalmazása. Az osztalékra és a kamatra vonatkozó adóztatási jogot azonban a Modellegyezmény megosztja az illetőség és a forrásország között, ezért az illetőség szerinti államtól nem várható el, hogy teljes mértékben feladja az adóztatási jogát az ilyen típusú jövedelmekre vonatkozóan. Ezért tartalmazza a Modellegyezmény azt, hogy az osztalék- és a kamatjövedelem a mentesítés módszerének választása esetén is a beszámítás módszerével kezelhető. Tehát beszámítanak a belföldi adóalapba, azonban az e jövedelmekre arányosan jutó adóból a forrásországban megfizetett adó levonható. Fontos korlát, hogy a levonási jog gyakorlásának felső határa az adott jövedelem(rész)re az illetőség szerinti államban fizetendő adó összege. Például ha a forrásországban elért kamatjövedelem 10, az adómérték a forrásországban 30 százalék, a megfizetett adó összege 3. Amennyiben az illetőség országában az adómérték arra az adóalapra vonatkozóan, amibe a kamatjövedelem beszámít, 10 százalék, akkor a kamatjövedelemre jutó adó összege 1. Tehát a forrásországban megfizetett 3 egységnyi adóösz- szegből csak 1-et lehet levonni. Ennek az a magyarázata, hogy a Modellegyezmény egy adóalany, egy adott jövedelmének, egy adóidőszakban, két államban történő adóztatásának elkerülésére szolgál.

A mentesítés módszerének alkalmazása nem jelenti azt, hogy az illetőség szerinti állam a mentesített jövedelmet, vagyont minden tekintetben figyelmen kívül hagyja. A Modellegyezmény kifejezetten tartalmazza, hogy a mentesített jövedelem, vagyon figyelembe vehető az adóalany többi jövedelmére jutó adó kiszámításánál. A magyar szja-törvény az összes jövedelem fogalmát határozza meg az értelmező rendelkezések között (3. § 75.). Az összes jövedelem nagyságának korábban jelentősége volt az adójóváírás (33. § 2011-ig) és egyes adókedvezmények igénybevételénél, ma – új tényállás alapján – a mezőgazdasági földterület értékesítésénél lehet szerepe, egyéb feltételek teljesülése esetén (1. sz. melléklet 9.5.1. pont).

2. A beszámítás módszere (credit method)

A beszámítás módszerének alkalmazása esetén az adóalany illetősége szerinti állam vállalja, hogy lehetővé teszi a forrásországban megfizetett adó levonását az adó összegéből.

A beszámítás módszerét az alábbi táblázat illusztrálja:

10.2. táblázat -

Összes jövedelem

160

Külföldi jövedelem

60

Külföldön fizetett adó (adómérték 10 százalék)

6

Belföldi jövedelem

100

Belföldi adóalap

160

A belföldön fizetendő adó (adómérték 10 százalék)

16

Belföldön fizetendő adó (16-6)

10


A beszámítás módszerének alkalmazása esetén a külföldi jövedelem beszámít a belföldi adóalapba, azonban az e jövedelmekre arányosan jutó adóból a forrásországban megfizetett adó levonható. A Modellegyezményben szerepel egy korlát a külföldön megfizetett adó levonhatóságára vonatkozóan. Eszerint a levonási jog gyakorlásának felső határa a külföldön szerzett jövedelem(rész)re az illetőség szerinti államban fizetendő adó összege. Ennek magyarázataként szintén alkalmazható a fenti, kamatjövedelemre vonatkozó példa.

Egy adott jövedelem vagy vagyon a forrásországbeli adómentessége nem jelenti akadályát annak, hogy az illetőség országában ezt a jövedelmet vagy vagyont a jövedelem, illetve a vagyon adóztatásakor figyelembe vegyék. Azaz a fenti példánál maradva, a jövedelem beszámítható az összjövedelembe.

A beszámítás módszere a mentesítéshez hasonlóan rendkívül egyszerűnek látszik, és ez koncepcionális szinten így is van. Ugyanakkor azt tudni érdemes, hogy a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló adóegyezmények a beszámítás módszerének számos változatát alkalmazzák. Léteznek olyan egyezmények, amelyek a beszámítást teljes egészében lehetővé teszik, s olyanok is, amelyek csak részben, és ez utóbbi csoporton belül is több variáció létezik.

A nemzetközi adóegyezmények alkalmazása és a kettős adóztatás elkerülése során problémát okoz, hogy az egyes államokban az adórendszerek eltérőek, gyakran a jövedelmeket eltérően osztályozzák.