Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

VII. Nemzetközi pénzügyi ellenőrzés

VII. Nemzetközi pénzügyi ellenőrzés

A címben jelzettek szemben állnak a pénzügyi szuverenitás eszméjével. Az államok nem engedhetik meg, hogy más állam vagy organizáció ellenőrizze pénzügyeiket, és ezáltal befolyást gyakoroljon közpénzügyeik alakulására. Történelmi példák felhozhatók ennek a tézisnek a cáfolatára. A második világháborúban legyőzött Németország pénzügyeit a Szövetséges és Társult Hatalmak pénzügyi ellenőrző szervezete vizsgálta, elsősorban abból a szempontból, hogy ellenőrizzék, mire használják fel az adóbevételeket. A nemzetközi pénzügyi ellenőrzésre több történeti példa is van (Marokkó, Törökország stb.).

A nemzetközi pénzügyi ellenőrzésnek a nemzetközi jog és a pénzügyi jogtudomány csak egy formáját ismeri el. Ez a nemzetközi organizációk pénzügyeinek ellenőrzése. Nemzetközi organizáció nem állhat egy nemzet pénzügyi szervezetének ellenőrzése alatt (kivétel a Nemzetközi Postaegyesület, amelynek pénzügyeit a svájci kormány számvevőszéki testülete ellenőrzi).

A nemzetközi költségvetési jog szabályai szerint a közös intézmények gazdálkodását a részt vevő államok központi állami szervei és más hatóságok saját hatáskörben ellenőrzik, legfelsőbb szinten pedig az állami számvevőszékek az állami zárszámadások keretében. Ezzel szemben a kormányközi organizációk közül többnek van saját belső és külső ellenőrzési szervezete, az eljárást és hatásköröket a pénzügyi szabályzatok írják elő. (Ezek a szervezetek nagy költségkerettel rendelkeznek.) Így például az ENSZ szervezetében a főosztályok vezetői, a főellenőr, illetőleg az általa kijelölt tisztviselők ellenőrzése mellett bonyolítják a pénzügyi műveleteket (ez az ún. belső ellenőrzés, internal control). A külső számvevőségi ellenőrzés (external audit) szerve az ENSZ Számvevőszéke. Ez terjeszti a zárszámadást az ENSZ Közgyűlése elé.

A NATO-ban a vezető szervek mellett működik pénzügyi ellenőr, a zárszámadást Nemzetközi Számvevőszéke[198] terjeszti az Észak-atlanti Tanács elé.

Mindkét említett szervezet zárszámadási jelentésében a költségvetés teljesítését, az eltéréseket és az esetleges szabálytalanságokat is ki kell mutatnia.

Az IMF részéről a magyar közpénzügyek iránti érdeklődés, tanácsadás, ajánlás, illetőleg adatközlés követelménye nem tekinthető nemzetközi pénzügyi ellenőrzésnek, ezek csupán feltételek ahhoz, hogy reális gazdasági helyzetünket megismerje.



[198] NATO 1998, 232. A magyar Állami Számvevőszék a NATO Számvevőszékével is szoros kapcsolatot tart (Nyikos 1999, 488.). Lásd még Pénzügyi jog. 1999.