Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

III. Nemzetközi vámjog

III. Nemzetközi vámjog

A nemzetközi gazdasági jog és a nemzetközi pénzügyi jog közös vizsgálódási területe a nemzetközi vámjog, amely bilaterális és multilaterális szerződésekben és egyezményekben szabályozott.[166] A nemzeti vámjog fogalmait ezek is alkalmazzák a nemzetközi gazdasági (külkereskedelmi) érdekeknek és a szerződő felek ilyen vonatkozású igényeinek érvényesítése végett.[167]

Az ENSZ kezdeményezésére létrejött számos nemzetközi egyezmény szabályoz vámjogi tényállásokat, elsősorban az utas- és kereskedelmi forgalom megkönnyítése érdekében, kultúravédelmi célokból, a vámeljárások egyszerűsítése indokából stb. Ezeket az államok törvényeikben hirdetik ki. Magyarország számos ilyen egyezményt írt alá.

A vám-együttműködési egyezmény általában a külkereskedelemben érdekelt vagy szomszédos államok viszonylatában gyakori. Ebben elsősorban eljárási, igazgatási, tájékoztatási együttműködésben állapodnak meg az államok, esetleg a másik állam vámköveteléseinek behajtására is kötelezettséget vállalnak, s ezek a vámszervekre kötelezőek. Ilyen egyezményeink vannak Kínával, a Kirgiz Köztársasággal, Argentínával stb., de ilyen az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött egyezmény a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről, amelyet a 2006. évi LXXXIX. törvénybe cikkelyeztünk be. Nem EU-tagállammal is köthetők ilyen egyezmények, de ezek nem lehetnek ellentétben az EU-szerződéssel. A diplomáciai és konzuli pénzügyi immunitások köre a vámokra is vonatkozik. Az 1961. és 1963. évi bécsi konvenciókat Magyarország is aláírta. A bilaterális légügyi egyezményekbe foglalják a légi forgalomban alkalmazandó vámszabályokat.

A nemzetközi vámjog vezető jogintézménye az 1994-ben módosított 1947. évi multilaterális GATl-egyezmény, amelynek 153 tagja van, és ehhez Magyarország is csatlakozott 1973-ban. Fő funkciója a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának kiterjesztése, a vámok fokozatos leépítése, távlatilag megszüntetése.[168] A legnagyobb kedvezményre vonatkozó megállapodások a GATT-on kívüli bilaterális szerződések részei. Az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a GATT keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (WTO-egyezmény) a multilaterális kereskedelmi megállapodások végrehajtását, igazgatását és működését segíti elő, egyben a jogviták eldöntésének is szerve.

A GATT legnagyobb kedvezményes vámtarifái a kiindulási alapok a szerződéses vámcsökkentéshez. A legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásánál a vámok leszállításának mechanizmusa: bilaterális tárgyalásokon meghatározott árucikkekre kölcsönös engedményeket tesznek egymásnak a felek, ezt listákba foglalják és valamennyi tagállamra automatikusan kiterjesztik (bilaterális tárgyalás – multilaterális hatás). Már sok tízezer tarifára alkalmazzák. Az ún. „körtárgyalásokon” születnek határozatok a vámok további csökkentésére, a vámkontingensek és kereskedelmi korlátozások csökkentésére, az állami támogatások visszaszorítására.

A vámjog nemzetközi szabályai létesítik a vámuniókat, amelyeket rendszerint szomszédos államok hoznak létre, és az egymás közötti vámok megszüntetését írják elő. (Az Osztrák–Magyar Monarchia 1850–1918-ig vámunió volt.)

A vámunió egyik típusa a „közös piaci”, amelyben az államok közötti forgalomban vámot már nem alkalmaznak, és közös (egységes) vámtarifát érvényesítenek a nem uniótag állam területéről importált vámárura. A másik típus: a szabadkereskedelmi övezet (társulás) közös vámrendszere, amely belül vámunió, de a tagok megtartották autonóm tarifáikat. Ez a típus még széles körben alkalmazott, így integrációk egymás közötti relációjában is. E két típus definícióját a GATT-egyez- mény XXIV. cikkében rögzítették.

A GATT-egyezmény definíciója a vámterületről: minden olyan terület vámterület, amelyen külön vám- vagy egyéb kereskedelmi szabályokat alkalmaznak e területeknek más területekkel fennálló kereskedelmének jelentős részét illetően.

Az egyezmény 8. pontja értelmében vámunión azt kell érteni, ha két vagy több vámterület helyébe egyetlen vámterület lép. Az unió minden egyes tagja lényegében ugyanazokat a vámokat és egyéb kereskedelmi rendszabályokat alkalmazza az unióhoz nem tartozó területekkel való kereskedelmében.

Szabadkereskedelmi övezetben két vagy több vámterület olyan csoportját kell érteni, amelyben a vámokat az e területekről származó termékeknek lényegében az azt alkotó területek közötti egész kereskedelméből eltörlik. A multilaterális szabályozás szabadkereskedelmi övezetet hoz létre.30



[166] Részletesen lásd Mádl-Vékás 2004, 172. skk.

[167] A vámjogi alapfogalmakat és a magyar történeti előzményeket a X. részben tárgyaljuk.

[168] Lásd Terra 1983, 78. skk.