Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

II. Nemzetközi költségvetési jog

II. Nemzetközi költségvetési jog

Az államok költségvetéseiket belső pénzügyi szuverenitásuk alapján, tehát önállóan állapítják meg. Ugyanakkor az államok szerződéssel stb. alapítanak közös intézményeket, amelyek a létrehozó szerződésben pénzügyeket is szabályoznak. Lippert felfogásában a nemzetközi költségvetési jog a föderatív államok tagjainak közös költségvetésére vonatkozott csak. Véleményünk szerint ez a közös intézmények létrehozására vagy meghatározott célú együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogforrás része vagy annak pénzügyi mellékletben deklarált részlete, amelyből kitűnik a megállapodás arra nézve, hogy az egyes szerződő államok milyen kiadási kötelezettséget vállalnak összegszerűen, vagy milyen arányban részesülnek annak hasznából. Szabályozni kell tehát ezeknek a közös költségvetéseknek a kereteit, az alkalmazandó valutanemet, a szabályozásért és a végrehajtásért felelős nemzeti szerveket stb.

A magyar–német egyezmény szerint egymás államaiban a nyelvoktatásra berendezett intézmények vagy személyek költségeit a fogadó állam vállalja, a német állam kiegészíti tanárainak illetményét, amelyet a szerződés alapján a magyar fél fizet.[162] A finanszírozási rendelkezések részleteit az egyezmény melléklete tartalmazza.

Az államok megállapodhatnak nagyberuházások közös finanszírozásában (például hidak építésében). A magyar–bolgár kulturális, oktatási és tudományos együttműködési egyezmény a végrehajtás szervének: az Együttműködési Vegyes Bizottság feladatául jelöli meg három évre szóló együttműködési munkaterv kidolgozását, amely a megvalósítást szolgáló pénzügyi és szervezési rendelkezéseket tartalmazza.[163]

A magyar–brit kábítószer-kereskedelem elleni együttműködési egyezmény 4. cikke szerint az együttműködéshez szükséges pénzügyi és egyéb feltételeket a két ország megfelelő szervezetei közötti végrehajtási megállapodások alapján teremtik meg.[164] Mint említettük, ezeket a költségvetési tételeket a parlamentek nem módosíthatják, legfeljebb a szerződés felmondását vagy módosítását kezdeményezhetik.

Katonai pénzügyi vonatkozásra is van példa: a Magyar Köztársaság és a NATO közötti 2000. évi Egyéni Partnerségi Program tervezetének jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozatban szerepelnek azok a költségvetési tételek, amelyeket a központi költségvetés biztosít.[165]

A hivatkozott költségvetési egyezmények, illetve megállapodások a főbb típusok, ilyeneket a felhatalmazott állami szervek alakítanak ki, esetleg több évre szóló hatállyal is. A közös feladatokat, intézkedéseket saját pénznemükben finanszírozzák, egymás államának költségvetései közvetlen kapcsolatba nem kerülnek egymással. A gyakorlatból ismeretes, hogy több ilyen nemzetközi normát nem elég gondosan fogalmaznak meg, és a fizetési feltételek alkalmazása következetlen. Megjegyzendő, hogy a pénzügyi melléklet vagy a pénzügyi jegyzőkönyv is a megállapodás része, tehát nemzetközi jogilag kötelező az alkalmazásuk.

A nemzetközi költségvetési jogra jellemző az, hogy a jelzett tartalmú és meghatározott finanszírozási módot rendező egyezmények nem követnek egységes elveket és rendszert, s az állami szerveknek nincs általánosan elfogadott pénzügyi szabályzatuk (mint például a kormányközi szervezetek esetében), hanem egyéniesített (egyedi) pénzügyi szabályokat alkalmaznak.



[162] Lásd a 6/1993. (I. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezményt.

[163] Lásd a 129/1994. (X. 7.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezményt.

[164] Lásd a 7/1993. (I. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezményt.

[165] 98/1999. (XII. 10.) OGY határozat.