Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

III: Egyéb adójellegű befizetések

III: Egyéb adójellegű befizetések

1.Bányajáradék

A bányajáradék az adójellegű és nem adójellegű kötelezettség határán helyezkedik el. Egyes szabályai szerint a járadék inkább monopóliumon alapuló koncesz- sziós díj, mint adójellegű költségvetési bevétel. A törvény szerint a bányavállalkozó által kitermelt és a tulajdonába került ásványi nyersanyag és a kinyert geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

Bányajáradék alanya a bányavállalkozó, a geotermikus energiát kitermelő, a torlatban, hordalékban lévő ásványi nyersanyagok kutatását, kitermelését végző, valamint hatósági engedély alapján tereprendezéssel, mederalakítással összefüggésben ásványi nyersanyagot kitermelő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – ideértve e tevékenységeket jogosulatlanul végzőket. Az adótárgy a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia. A járadék alapja az ásványi nyersanyag „keletkező értéke”, amelyet a bányászatról szóló törvényben vagy koncessziós, illetőleg a bányászati ügyekért felelős miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben előírtak szerint a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének figyelembevételével kell kiszámítani. Mértéke termékenként differenciált: például kőolaj, földgáz, szén-dioxid gáz esetében 8, 12, 20 vagy 30 százalék (a kitermelés megkezdése, mennyisége függvényében), külfejtéssel termelt nemesfém ásványi nyersanyagokra 5 százalék, egyéb szilárd ásványi nyersanyagok és a kinyert geotermikus energia esetében főszabályként 2 százalék. Szilárd ásványi energiahordozók (például szén) mélyműveléses bányászata után a járadék jelenleg 0 százalékos mértékű. Mentes a kitermelt geotermikus energia az 50 százalékát meghaladóan hasznosított mennyisége után. Nem kell bányajáradékot fizetni a növelt hatékonyságú és környezetkímélő kitermelésű kőolaj, földgáz, 30 Celsius-fok alatti geotermikus energia, vízkár elleni célból történő kitermelés után sem.

Közérdekből, így főleg ásványvagyon-gazdálkodási és -védelmi okokból a bányajáradék mértéke csökkenthető. Erre vonatkozóan a bányafelügyelethez lehet kérelmet benyújtani, amelyről az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével a bányászati ügyekért felelős miniszter jogszabályban rögzített szempontok alapján jogosult dönteni.

Ha a kitermelésre vonatkozóan koncessziós szerződést kötöttek, az adómértékek a törvényben foglaltaktól eltérőek lehetnek, ebben az esetben ugyanis a járadékot az ásványi nyersanyagfajták, a kitermelés különböző természeti adottságai, egyéb közérdek figyelembevételével a bányászati ügyekért felelős miniszter termelési helyenként állapítja meg.

A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A bányafelügyelet engedélyezheti, illetve előírhatja a bányajáradék természetben, azaz ásványi nyersanyagban, illetőleg hasznosítható geotermikus energiában történő teljesítését.

A bányajáradék bevétele részben céljellegű: az évente befizetett bányajáradék 10 százalékát a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani.

2. Vízkészletjárulék

A vízgazdálkodásról szóló törvény előírásai szerint vízkészletjárulék alanya a vízhasználó és az üzemi fogyasztó. Vízhasználó lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ha vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, azaz vizet használ fel vagy vízkészletet köt le. Üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel. A vízkészletjárulék alapja a felhasznált, igénybe vett, illetve lekötött víz meny- nyisége, mértéke vízhasználó esetén 4,5 Ft/m3, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiségnek 10 százaléknál nagyobb mértékű túllépése esetén a többletmennyiség után 9 Ft/m3, engedély nélküli vízfelhasználás után, az így igénybe vett vízmennyiség alapján 28,9 Ft/m3 alapjáruléknak külön jogszabály szempontjait figyelembe vevő szorzószámokkal megállapított összege. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 14,1 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania. A törvény különböző jogcímeken mentességeket is előír, például a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség, a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség, az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok vonatkozásában.

3. Agrárcélú befizetések

A központi költségvetésen belül az agrártárca fejezeti kezelésű és felhasználású bevételeit képező, speciális adójellegű befizetések az utóbbi évek jogszabályváltozásai során néhány bírság (állattenyésztési, erdő-, vad-, halgazdálkodási és -védelmi bírság) és díj (földhasználati eljárás, trófeabírálati, állami halász-, horgász-, vadászjegy díja) kivételével megszűntek.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a társaságiadóalany vállalkozások többsége (gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat, ügyvédi iroda stb.), a szociális foglalkoztató és a költségvetési szerv, ha van költségvetési befizetési kötelezettsége.

Ezen munkaadók akkor kötelesek rehabilitációs hozzájárulás fizetésére, ha az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és közöttük a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (ebben a tekintetben: kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulást a csökkent munkaképességű alkalmazottaknak e szinthez képest hiányzó létszámát figyelembe véve kell megfizetni. Éves mértéke 964 500 Ft/fő (ún. fejkvóta). A hatályos törvényi szabályozás értelmében a rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi, a kötelezett saját maga állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóság megfelelő számlájára.