Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

II. Szerencsejáték szervezőinek játékadó-fizetési kötelezettsége

II. Szerencsejáték szervezőinek játékadó-fizetési kötelezettsége

A szerencsejátékból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása a játékadótörvény deklarált célja. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény tartalmazza a tevékenység gyakorlásának feltételei és felügyeletének szabályai mellett a játékadóra vonatkozó rendelkezéseket.

A játékadó a szerencsejátékok fajtáihoz igazodó, speciális adó, amely annyiban a fogyasztást terhelő adókhoz áll közel, hogy az esetek többségében a bruttó bázishoz (nyereményalap) s nem az elért nyereséghez igazodik, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az állam a szabályozással az ebből a vállalkozási tevékenységből elért többletnyereség egy részének lefölözését kívánja elérni. A játékadó mellett a személyi jövedelemadó szabályai is érintik a szerencsejátékokat. Míg azok alanya a játékos, addig a játékadó alanya a szerencsejáték-szervező. Szerencsejáték-szervező tevékenységek: a sorsolásos játék szervezése, a pénznyerő automaták üzemeltetése, a játékkaszinó alapítása, működtetése, a lóversenyfogadás és egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység. A játékadó szabályai e körön túl kiterjednek a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.

A törvény szerint a szerencsejáték-szervező – ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is – önadózás útján fizeti a játékadót. A játékadó szabályai játéktípusonként különbözőek és meglehetősen eklektikusan szabályozottak.

1. A sorsolásos játékok játékadója

A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16 százaléka, az adómentes sorsolásos játékok kivételével. A nyereményalap (adóalap) a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a nyereményalap a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Speciális szabályokat állapít meg a törvény a következő esetekre:

− a sorsjáték játékadója, ha nem folyamatosan szervezett, a nyereményalap 16 százaléka, ha folyamatosan szervezett, a havi tiszta játékbevétel 30 százaléka,

− a lottójáték játékadója a havi nyereményalap 24 százaléka,

− a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7 százaléka,

− a jokerjáték és más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17 százaléka,

− a kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24 százaléka. A tiszta játékbevétel a tárgyhónapban befizetett tételek és a kifizetett nyeremények különbözete.

Mentesek a játékadó-fizetési kötelezettség alól a vásárlással egybekötött ajándéksorsolási akciók, valamint azok a kisebb értékű sorsolásos játékok, ahol a sorsjegyeket kizárólag a sorsolás helyén jelenlévők között árulják (tombola).

2. A totalizatőri rendszerű fogadás játékadója

A szerencsejáték-törvény szerint a totalizatőri rendszerű (totó) fogadás

olyan forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17 százaléka, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17 százaléka.

3. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója

A bukmékeri rendszerű (tippmix, tippmax) fogadás olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt a nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki. A bukmékeri rendszerű fogadás esetében az adóalap a tiszta játékbevétel csökkentve az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A játékadó mértéke 20 százalék.

A totalizatőri és bukmékeri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás a játékadófizetési kötelezettség alól mentes.

4. Pénznyerő automaták utáni játékadó

A pénznyerő automaták játékadója játékhelyenként – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével – havi 500 ezer forint, elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havi 700 ezer forint. A tételes kötelezettségen felül a pénznyerő automatát üzemeltető negyedévente százalékos mértékű játékadó megfizetésére is köteles, amely az 1 millió 600 ezer forintot – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén 2 millió 200 ezer forintot – meghaladó tiszta játékbevétel 20 százaléka. Visszaigényelhető az adó, ha a pénznyerő automata megsemmisült, tartósan üzemképtelenné vált vagy a jogszabály szerinti üzemeltetése nem lehetséges.

Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és nem helyhez kötött szerver alap pénznyerő rendszereket üzemeltető szerencsejáték-szervező játékadókötelezettsége negyedévenként a tiszta játékbevétel 33 százaléka, a távszerencsejáték után a tiszta játékbevétel 20 százaléka.

5. Játékautomaták utáni játékadó

A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles a féléves adóösszeget – a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően – bevallani és ezzel egyidejűleg megfizetni.

6. Játékkaszinó játékadója

A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – a havi tiszta játékbevétel alapulvételével kerül meghatározásra. Az adó mértéke az adóévben elért tiszta játékbevétel nagyságától függően sávosan degresszív mértékű; 5 milliárd forintig 30 százalék, 5 és 10 milliárd forint közötti részére további 25 százalék, 10 milliárd forint feletti részére további 10 százalék. A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50 százaléka.

2010 májusától kártyateremben kártyajáték szervezésére is van legális lehetőség, ami után a havi tiszta játékbevétel 40 százalékának megfelelő játékadó-fizetési kötelezettség teljesítendő.