Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

2. fejezet │AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEVÉTELEI

2. fejezet │AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEVÉTELEI

A hat elkülönített állami pénzalap 2012-re tervezett összes bevétele több mint 438 milliárd forint. A bevételek kis része, 72,5 milliárd forint származik költségvetési támogatásból. Az adójellegű befizetésekből eredő források közel 321 milliárd forintot tesznek ki. Valamennyi alap tervezett egyenlege nullszaldós.

I. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételei

Az elkülönített állami pénzalapok közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (2011-ig: Munkaerő-piaci Alap) a munkanélküliséggel és a szakképzéssel kapcsolatos állami feladatok finanszírozására biztosít adójellegű forrásokat.

1. Részesedés a szociális hozzájárulási adóból

A munkanélküliséggel kapcsolatos állami kötelezettségek anyagi fedezésére a hatályos központi költségvetési törvény előírása szerint a ténylegesen befizetett szociális hozzájárulási adó 3,7 százalékos hányada a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg. Az ennek megfelelő összeget az állami adóhatóság naponta utalja át az alap számlájára.

2. Részesedés az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból

A munkanélküliséggel kapcsolatos állami kötelezettségek anyagi fedezésére a társadalombiztosítási szabályozás szerint biztosítási jogviszonyban álló magánszemély, egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja a járulékalapot képező jövedelme alapján megfizetett, illetve levont összesen 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból a munkaerő-piaci járulékrész, amely 1,5 százalék mértékű, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg.

A szakképzési hozzájárulás célja a nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi átalakulási folyamatokhoz, a modern információs társadalom igényeihez igazodó, összetett és a gazdasági fejlődést segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítása, az Európai Unió által nyújtott támogatások strukturált tervezése és a finanszírozás kereteinek kialakítása, továbbá a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti államilag támogatott, gyakorlatigényes alapképzés támogatása.

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a társasági adóalanyok többsége, azaz a belföldi székhelyű gazdasági társaság (kivéve a szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, a felsőoktatási intézmény tulajdonában lévő társaság, a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott szervezet), szövetkezet (kivéve a lakás-, a szociális és az iskolaszövetkezet), állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat (kivéve a vízi közmű), egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, ügyvédi, végrehajtó, szabadalmi ügyvivő, közjegyzői iroda, az egyéni cég, valamint az egyéni vállalkozó (kivéve ha átalányadózik). Ezen túlmenően szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fióktelephellyel rendelkezik. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany speciális szabályok szerint teljesíti a hozzájárulást.

A szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával (a magánszemélynek kifizetett önálló, nem önálló tevékenység utáni adóelőlegalapot képező jövedelme, növelve az érdek-képviseleti tagdíjnak, a tanulószerződés díjának és a nevelési díjnak az összegével). A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 százalék. A kötelezett a hozzájárulást (és előlegét) önadózással teljesíti az állami adóhatósághoz, onnan havonta utalják a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. A befolyt szakképzési hozzájárulásból a hatályos központi költségvetési törvény rendelkezése szerint egy másik elkülönített állami pénzalap, a Bethlen Gábor Alap részére kell biztosítani egy viszonylag csekély tételt (2012-ben ez csupán 100 millió forint a közel 53 milliárd forintos összes előirányzatból). A szakképzési hozzájárulás különleges vonása, hogy nemcsak pénzben, hanem megállapodás alapján különböző munkaerő-piaci képzések megszervezésével is teljesíthető. Ilyen lehet a szakközépiskolai és szakiskolai tanuló szorgalmi idő befejezését követő szakmai gyakorlatának megszervezése, vagy felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés is szervezhető a felsőoktatási intézmény együttműködésével hallgatói szerződés megkötése alapján. E költségek (például a gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz beszerzése) a fizetendő összeget csökkentik. Ha a kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag szakképző iskolai tanulóval létrejött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti és a csökkentő tételek meghaladják a bruttó kötelezettség mértékét, a többlet az állami adóhatóságtól visszaigényelhető.

II. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap bevétele: az innovációs járulék

A magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására 2004. január 1-jétől működő Kutatási és Technológiai Innovációs Alap bevételi forrását biztosítja a belföldi székhelyű, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok által befizetendő innovációs járulék. Nem alanya a kötelezettségnek a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a mikro- és kisvállalkozás, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság, a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, az a gazdálkodó, amely nem a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján létesült (például szövetkezet, egyesülés, erdőbirtokossági, vízgazdálkodási társulat, fióktelep, nonprofit szervezet).

A járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával (nettó árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési, a közvetített szolgáltatások, valamint – 2012-től – az alvállalkozói teljesítmény értékével). A járulék mértéke 0,3 százalék. A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét önadózással maga állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatósághoz, negyedévente pedig adóelőleget fizet.

III. A Nemzeti Kulturális Alap bevétele: a kulturális adó

A kulturális adó elődjét, a kulturális járulékot sokáig giccsadónak nevezte a köznyelv, mert a kulturális szempontból kevésbé értékes alkotások után kellett fizetni. 1993-tól már a valóban értékes művek után is volt minimális mértékű járulékfizetési kötelezettség, de ezek egyidejűleg a Nemzeti Kulturális Alapprogramból támogatottak is lehettek. A 2012-től bevezetett kulturális adó alanya egyaránt lehet szervezet és magánszemély is, ha pornográf tartalmú terméknek első, a teljesítés helye alapján belföldi értékesítője, pornográf tartalmú szolgáltatás vagy erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtója. Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó árbevétel, amelynek meghatározására az adóalanyra irányadó szabályozás (a számviteli, a személyi jövedelemadóról vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény) vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. A kulturális adó egységesen 25 százalékos mértékű. A kötelezettséget önadózással, éves bevallás alapján kell teljesíteni az állami adóhatósághoz. A befolyt összeg (2012-es előirányzata: 50 millió forint) csekély kiegészítője a Nemzeti Kulturális Alap legfőbb bevételi forrásának, az ötös lottó játékadójából ide utalandó 90 százalékos részesedésnek (ennek 2012. évi előirányzata 10 milliárd forint).

IV. Egyéb elkülönített állami pénzalapok javára teljesített befizetések

A további három elkülönített állami pénzalap költségvetésében speciális módon biztosítják a bevételeket, amelyek között önálló, adójellegűnek tekinthető befizetési kötelezettség jelenleg nincs.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) finanszírozását biztosító, kizárólag e célokat szolgáló elkülönített állami pénzalap. Az atomenergiával kapcsolatos tevékenységet hatósági engedéllyel végző úgynevezett engedélyesek a fent leírt célok (például tárolólétesítés) megvalósításának fedezetét az alapba történő befizetés útján kötelesek biztosítani. Jelenleg – az alap költségvetése szerint – egyetlen nagy nukleáris üzemünk, a Paksi Atomerőmű Zrt. kötelezett erre. A befizetés mértékét az éves központi költségvetési törvény határozza meg a Magyar Energia Hivatal által véleményezett költségbecslés alapján; ez az előirányzat 2012. évre 19,3 milliárd forint, az alap összes bevételének közel kétharmada.

A Bethlen Gábor Alap (elődje 2010-ig: a Szülőföld Alap) célja: támogatás nyújtása a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében.

Az alap bevételeit bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet önkéntes befizetései, adományai, továbbá költségvetési támogatás és egyéb bevételek biztosítják. Jelenleg az alap részére a szakképzési hozzájárulásból származó bevételből a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezése szerinti összeget (2012-ben 100 millió forintot) kell biztosítani a határon túli magyarok szakképzésének, felsőoktatásának és felnőttképzésének a támogatására. Ugyanakkor a magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó meghatározott (1 százalékos) részének kifejezetten az alap javára történő felajánlási lehetősége megszűnt.

A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap célja az ár- és belvizek által veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás, valamint az ár- és belvízvédelmi károk utólagos mérséklése, illetve annak megelőzése. Az alap egyik jellegzetessége és az ár- és belvízkárok megtérítésének feltétele, hogy az érintett lakóingatlan-tulajdonosok önként – szerződés alapján – rendszeres befizetést teljesítsenek az alapba. A szerződés egyfajta öngondoskodáson alapuló és az állam által garantált kártalanítási konstrukcióban való részvételt biztosítja, megkötése azonban nem kötelező, így természetesen a szerződő befizetését nem lehet adójellegűnek tekinteni.