Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

V. Közigazgatási hatósági eljárási illetékek

V. Közigazgatási hatósági eljárási illetékek

A közigazgatási hatóság eljárási cselekményéért közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni. Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, azt elutasítja, az eljárást megszünteti vagy az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le. Ha kérelemre új eljárás indul ugyanabban az ügyben, akkor az illetéket ismét meg kell fizetni. A közigazgatási hatósági eljárási illetékek két nagy csoportját kell megkülönböztetni: az általános és a különös tételű eljárási illetékeket.

A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz. Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni.

Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit a közigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített. Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében egyes eljárások tárgyuknál fogva illetékmentesek (például főszabály szerint a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos eljárás).

Minden elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha a törvény melléklete másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni. Ez az általános tételű eljárási illeték. A határozat elleni fellebbezés illetéke szempontjából jelentősége van annak, hogy a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható-e. Ha igen, a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint az illeték. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke megegyezik a fellebbezésnél ismertetettekkel azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le a felügyeleti eljárást, akkor a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint az illeték; ha pedig nem állapítható meg a kérelem tárgyának értéke és az eljárást a miniszter folytatja le, akkor 50 000 forint a felügyeleti intézkedés illetéke. A végzés elleni fellebbezés illetéke 3000 forint, a végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. Az ún. adóregisztrációs eljárás során a NAV által kiállítandó igazolás kiadására irányuló eljárás illetéke 50 000 forint. Az értékhez igazodó közigazgatási hatósági eljárási illetékek alapja főszabály szerint az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke. A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek hivatalból vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés, illetve intézkedés részben vagy egészben az ügyfél hátrányára jogszabálysértőnek bizonyult.

A közigazgatási hatósági eljárási illetéket vagy az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton, vagy az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy okmányiroda házipénztárába készpénzzel kell megfizetni. Az elektronikus úton kezdeményezett eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítása előtt készpénz-átutalási vagy átutalási megbízás útján kell megfizetni. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illetéket kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján, átutalással vagy bankkártyával lehet megfizetni. Ha az ügyfél nem tesz eleget az illetékfizetési kötelezettségének és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, mulasztási bírságot is kell fizetnie. Ebből a contrario az következik, hogy nem fizetés esetén manapság már külön végzéssel meg is lehet szüntetni az eljárást, vagyis már nincs minden esetben eljáráslefolytatási kötelezettség. Adóügyekben az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya, viszont a meg nem fizetett illeték 100 százalékáig terjedő, legfeljebb 100 000 forint mulasztási bírság kiszabható.

A mentességek rendszerint szociális indokokon alapulnak (például költségmentesség engedélyezése iránti eljárás) vagy alapjogok érvényesítésével függnek össze. Körük az utóbbi években szűkült. Érdemes megemlíteni, hogy illetékmentes az adóügyben (járulékügyben) és a vámigazgatási ügyben kezdeményezett elsőfokú eljárás, kivéve a fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés), illetve az adómérséklésre irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást. Szintén illetékmentes az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás.

A több tucat különös tételű közigazgatási hatósági eljárási illetéket a törvény melléklete rendezi. Különös tételű illetékek sokszínűségét érzékeltetik a következő példák:

− iskolai bizonyítvány – ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is – másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni;

− a magánútlevél kiadásának illetéke főszabályként 7500 forint, azonban 14 000 forint, ha érvényességi ideje 10 év. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének illetéke – érvényességi időtől függetlenül – 2500 forint;

− a gépjármű-vezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint, a 62. életévét betöltő kérelmező esetében pedig 1500 forint;

− a forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 6000 forint, a törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 6000 forint;

− a vállalkozói igazolvány kiadása és az üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke egyaránt 10 000 forint;

− az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke ingatlanonként 4000 forint.

2006. január 1-jétől az ingatlan-nyilvántartási eljárásokért már nem illetéket, hanem díjat kell fizetni, amelynek mértéke az elsőfokú eljárásban minden érintett ingatlanra főszabály szerint 6600 forint, de például a jelzálogjog bejegyzése már 12 600 forint. Jelentős változás 2007-től, hogy társasház-alapítás vagy az alapító okirat módosítása esetén a bejegyzés 6600 forintos alapdíja az érintett társasházi tulajdoni különlaponként számítandó, azzal, hogy legfeljebb összesen 100 000 forint lehet a díj mértéke. Ugyanezek a szabályok lakásszövetkezetek esetében is alkalmazandóak. A tulajdoni lapról kiállított papíralapú hiteles másolat díja 6250 forint. Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért pedig 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni.