Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

III. Az ingyenes vagyonszerzés illetéke

III. Az ingyenes vagyonszerzés illetéke

Az ingyenes vagyonszerzés két esetét, az öröklést és az ajándékozást különbözteti meg az illetékkódex.

1. Az öröklési illeték tárgya

Az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés. Az adótárgy öröklésnél: az örökség (ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is), a hagyomány, a meghagyás alapján történt vagyonszerzés, a köteles rész szerzése, valamint a halál esetére szóló ajándékozás. Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn (például szolgalom, haszonélvezet), és szintén nem tárgya az öröklési illetéknek a praxisjog örökös által történő folytatása.

Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni, visszte- her esetében az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni. Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja, s az sem, aki megnyílt örökségét más örökösnek ingyenesen átengedi. Az átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.

2. Az ajándékozási illeték tárgya

Az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozással történt vagyonszerzés. Az ajándékozás esetében az adótárgy: az ingatlan és ingó ajándékozása, vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást – néhány kivételtől eltekintve – 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnak.

Nem kell természetesen ajándékozási illetéket fizetni a vagyoni értékű jog után, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

3. Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja

Az illeték alapja az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke, praxisjog ajándékozása esetén pedig a működtetési jog terhekkel nem csökkentett értéke. A tiszta érték a megszerzett – illetékfizetési kötelezettség alá eső – vagyon csökkentett forgalmi értéke. A megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást (például az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségét, amely bizonyítás nélkül is elfogadható), illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét. Azokat a hagyatéki terheket, melyek meghatározott vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni.

A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. Az egyes vagyontárgyakhoz kapcsolódó hagyatéki terheket (például építési kölcsön a lakáson) a vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. A köteles rész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell. Az örökös, aki a köteles részre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a köteles részre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.

A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után – kivéve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ha a hagyatékban, ajándékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték, ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.

4. Az öröklés illeték mértéke

5.1. táblázat -

Csoport

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

I. Az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője terhére

18 millió forintig 11%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15%

35 millió forint feletti rész után 21%

18 millió forintig 2,5%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6%

35 millió forint feletti rész után 11%

II. Az örökhagyótestvére terhére

18 millió forintig 15%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%

35 millió forint feletti rész után 30%

18 millió forintig 6%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8%

35 millió forint feletti rész után 15%

III. Minden más örökös terhére

18 millió forintig 21%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%

35 millió forint feletti rész után 40%

18 millió forintig 8%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12%

35 millió forint feletti rész után 21%


5. Az ajándékozási illeték mértéke

5.2. táblázat -

Csoport

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

I. Az ajándékozó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője terhére

18 millió forintig 11%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18% 35 millió forint feletti rész után 21 %

18 millió forintig 5%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 12%

II. Az ajándékozó testvére terhére

18 millió forintig 15%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30%

18 millió forintig 8%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10% 35 millió forint feletti rész után 16%

III. Minden más megajándékozott terhére

18 millió forintig 21%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40%

18 millió forintig 10%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30%


6. Az ajándékozási és az öröklési illeték mértékével összefüggő közös szabályok

Az örökbe fogadott gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik, de a mostoha- és nevelt gyermekre, valamint a mostoha- és nevelő szülőre már eltérő szabályok vonatkoznak. Az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot szerint kell megállapítani, hogy az örökös, illetőleg a megajándékozott az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik. Ebből következően a később beállott változások az illetékfizetési kötelezettséget nem érintik.

A gépjármű és a pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke kétszerese a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének. Ez azt jelenti, hogy a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetéke független a százalékos mértékű, az értékhez igazodó öröklési és ajándékozási illetékektől.

A praxisjog ajándékozása esetén nem a tiszta érték, hanem a jog terhekkel nem csökkentett értékének 10 százaléka az illeték, ha a jog megszerzése nem esik mentesség alá. Mentes ugyanis az ajándékozási illeték alól az orvosi praxisjog megszerzése, ha a korábbi jogosult a praxisjogról szóló törvény hatálybalépésétől e törvény erejénél fogva volt jogosult a tevékenység gyakorlására. Amennyiben 18 millió forintot meghaladó tiszta értékű ingatlant ugyanannak a megajándékozottnak 5 éven belül több szerződéssel ajándékoznak, akkor az illeték alapja a tulajdonában álló, az újabb tulajdoni hányaddal együtt számított ingatlanrész tiszta értéke. Az így megállapított illetékből le kell vonni azt az összeget, amelyet a korábban megszerzett tulajdoni hányadok után akkor kellene fizetni, ha azok megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésekor került volna sor. Ezt a szabályt azért vezették be, mert így kívánták megakadályozni a magasabb illetékmérték kijátszását, mivel ez előtt egy 18 millió forintot meghaladó tiszta értékű ingatlan tulajdoni hányadainak egymás utáni, külön szerződésekkel történő ajándékozásával mindig csak a legalacsonyabb ajándékozási illetékmértéket kellett alkalmazni. (Például, ha az ingatlan tiszta értéke 102 millió forint volt és ennek a tulajdonjogát úgy ajándékozták, hogy egymást követően 6 db, egyenként 1/6 tulajdoni hányadot átruházó ajándékozási szerződést kötöttek, akkor a teljes tulajdoni hányad megszerzése után csak a 18 millió forintig alkalmazandó legalacsonyabb illetékmérték került alkalmazásra, mivel a példa szerinti minden esetben a megszerzett 1/6 tulajdoni hányad értéke „csak" 17 millió forint volt.)

7. A haszonélvezet és a használat öröklésének és ajándékozásának illetéke

Bonyolult szabályok rendezik az illetékfizetési kötelezettséget, ha a vagyontárgyat haszonélvezeti jog terheli, vagy a haszonélvezeti jog (használati jog) fenntartásával ajándékoznak, végül ha másnak juttatják a tulajdonjogot, mint a haszonélvezeti jogot (használati jogot). Általában ilyenkor is a szerző személy által kapott tiszta érték az illeték alapja és az után kell fizetni.

Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezet, illetve a használat értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket. A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját így kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése vagy ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek.

A haszonélvezeti joggal terhelten megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a teljes forgalmi érték és a haszonélvezet (használat) értéke közötti különbözet. Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog illetékét a lakástulajdon szerzésére megállapított illetékkulcsok alkalmazásával kell kiszámítani.

A fenti szabályok szemléltetésére szolgáljon az alábbi tényállás: „A” és „B” házastársak és „C”a közös gyermekük. „A” halála esetén a hagyaték tárgya egy 10 millió forint forgalmi értékű családi ház 1/1 tulajdoni hányada, az örökhagyó temetési költsége 100 000 forint és 1 900 000 forint a hitelintézet felé fennálló, a családi házra bejegyzett tartozás. „C” megszerzi a családi ház 1/1 tulajdoni hányadát, a 70 éves „B” pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez a Ptk. alapján. „B” haszonélvezeti jogának az értéke 2 000 000 forint (az ezzel terhelt dolog terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a 20 százaléka), amelynek a megszerzése illetékmentes, mivel lakástulajdonra vonatkozik. „C” öröklési illetékfizetési kötelezettségének az alapja 6 000 000 forint (a családi ház forgalmi értékét csökkenti a hagyaték teher [100 000 forint + 1 900 000 forint], és a túlélő házastárs haszonélvezeti jogának az értéke [2 000 000 forint], még akkor is, ha az utóbbi egyébként illetékmentes). Amennyiben a fenti tényállást annyiban módosítjuk, hogy nem öröklés, hanem ajándékozás útján szerzi meg „C” a családi ház tulajdonjogát és a 75 éves „A” a saját maga részére tart fenn holtig tartó haszonélvezeti jogot, akkor „A”-nak nincs illetékfizetési kötelezettsége, mivel ebben az esetben nem tárgya az ajándékozási illetéknek a 2 000 000 forint értékű „vagyonszerzése”. „C” ajándékozási illetékfizetési kötelezettségének az alapja 6 100 000 forint (a családi ház forgalmi értékét a hitelintézet felé fennálló tartozás és „A” haszonélvezeti jogának az értéke csökkenti). Viszont „C” az ajándék nem vagyoni értékű jog formájában lévő terhe, a hitelintézet felé fennálló 1 900 000 forintos tartozás után visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni. Ennek az a magyarázata, hogy a hitelintézet felé fennálló tartozást meg kell fizetni, a hitelintézet nem engedi el a hitel visszafizetését, vagyis a hiteltartozás összege tekintetében nem ingyenesen, hanem visszterhesen valósul meg a megajándékozott vagyonszerzése.

ÖRÖKLÉSI ILLETÉKMENTESSÉG

Az illetékmentességek korábban igen hosszú listáját megritkították az utóbbi években. A két (öröklési, illetve ajándékozási) illetékmentesség esetei és azok feltételei részben azonosak (például lakótelekszerzés), részben különbözőek. Az öröklési illetékmentesség fontosabb esetei:

− Az egy örökösnek jutó ingó örökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Ajándékozásnál ez az értékhatár a megajándékozottnak jutó ingó dolog esetén 150 000 forint (okirat hiányában). Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni.

− Lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése.

− A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös (vagy jogutóda) az ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, amelyben a lakások hasznos alapterülete eléri a maximális beépíthetőség 10 százalékát. A lakóházépítés szándékáról az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat a vagyonszerző a NAV-nál (jogvesztő határidő). A beépítés tényét az illetéktörvény előírásai alapján azzal lehet igazolni, ha a lakóházra vonatkozó jogerős használatbavételi engedély a vagyonszerző nevére (is) szól. Az erről szóló igazolás kiadása miatt a határidő elteltét követő 15 napon belül a NAV hivatalból megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot.

− A takarékbetét öröklése. Takarékbetétnek minősül a magánszemély által a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a hitelintézetnél elhelyezett betét és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla-, illetőleg folyószámla-szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az Art. alapján a NAV- hoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

− A hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány).

− Az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.

− A táblázat szerinti I. hozzátartozói csoportba tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.

− Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése.

AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKMENTESSÉG

A mentesség fontosabb esetei:

− Az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.

− A takarékbetét ingyenes megszerzése.

− Lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése.

− A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a lakóházra vonatkozó használatbavételi engedély az ő nevére (is) szól. Az egyéb feltételek megegyeznek az öröklési illetékmentességnél már ismertetettekkel.

− A hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése.

− Az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat szja-, társadalombiztosítási járulék- (2012-től szociális hozzájárulási adó-) vagy egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.

− Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként szja-t nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény.

− Közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék.

− Jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás.

− A munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes az szja alól.

− Közüzemi díjtartozás szolgáltató általi elengedése, ha a magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét.

− Rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnő – lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött devizaalapú kölcsönszerződésből, pénzügyi lízingszerződésből származó – követelés.

A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10 százalék, de legfeljebb 70 százalék kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Az utóbbi években keletkezett illetékkedvezmény, hogy a termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az egyébként járó illeték felét kell megfizetni, öröklés esetén pedig, ha az örökös családi gazdálkodó, akkor az öröklési illeték egynegyedét kell fizetni.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunktól kezdődően az egyéni kisvállalkozói vagyon speciális szabályok szerint öröklési és ajándékozási illetékkedvezményben részesül.

Gazdálkodók közötti ingyenes eszközátadás esetében a legközelebbi hozzátartozókra vonatkozó legalacsonyabb ajándékozási illetékmértéket kell alkalmazni 2007-től, amennyiben az ügyletben részt vevők egyike a másik 100 százalékos tulajdonában áll, vagy a gazdálkodók egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak, vagy ha a gazdálkodó gazdálkodónak nem minősülő ajándékozó 100 százalékos tulajdonában áll.