Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

5. fejezet │fogyasztói Árkiegészítés

5. fejezet │fogyasztói Árkiegészítés

A fogyasztói árkiegészítés költségvetési támogatás. Hatóköre az elmúlt másfél évtizedben a korábbinak töredékére csökkent. Ma már nem kívánja a törvényalkotó ezzel az eszközzel a kultúrpolitikai preferenciákat kifejezni vagy az egészséges táplálkozást ösztönözni, amint ezt korábban tette. A fogyasztói árkiegészítés – a már ismert fogalmat használva – „negatív adó", aminek szabályait 2003. december 31-ig a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény tartalmazta. A fogyasztási adó tárgyát képező termékek köre az elmúlt évtizedben fokozatosan csökkent, jelentős részük a jövedéki adó törvény hatálya alá került. 2004. február 1-jét követően – miután a személygépkocsi a regisztrációs adó hatálya alá került – már csak a kávé maradt a fogyasztási adó tárgyaként, azonban maga a fogyasztási adóról szóló törvény is hatályát vesztette az EU-csatlakozás napján. Az említett törvény fogyasztói árkiegészítést szabályozó részét pedig a 2004. január 1-jén hatályba lépett, a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény helyezte hatályon kívül.

Fogyasztói árkiegészítés vehető igénybe a törvényben meghatározott szolgáltatásoknak, az ott meghatározott feltételek szerint, az árkiegészítés alanya által belföldön történő nyújtása esetén.

Az árkiegészítés alanya az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalma szerinti egyéni vállalkozó, amely (aki) a saját nevében és felelősségére, bevétel elérése érdekében belföldön végzett szolgáltatásnyújtása után árkiegészítés igénylésre jogosult. Árkiegészítést az igényelhet, aki

− hatósági áras különjárati autóbusz-szolgáltatást végez, továbbá

− külön törvény alapján végzett menetrend szerinti közforgalmú vasúti vagy közúti személyszállítási szolgáltatást,37 valamint

− komp- és révközlekedést nyújt, amelyhez jogszabály utazási kedvezményt állapít meg, illetve

− külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a közlekedésszervező.

A jogosultság feltételei között előírják azt, hogy mely tevékenységhez, milyen feltételekkel vehető igénybe támogatás.

Ugyanakkor meghatározza a törvény azt is, hogy milyen esetben nem vehető igénybe árkiegészítés:

− olyan utazási kedvezmény után, amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg;

− a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek és a hatósági áras különjárati autóbusz-forgalom után.

A nevelési-oktatási intézmények saját tanulóik részére történő vásárlásainál az alábbi esetekben vehető igénybe az árkiegészítés:

− a hatósági áras különjárati autóbusz-forgalom után;

− ha az adott településen vagy a településhez tartozó külterületi lakott helyen alapfokú tanintézet nem működik, akkor a körzetileg illetékes oktatási intézmény telephelye és a diák lakóhelye közötti útvonalra szóló bérlet után a tanulmányi időszakban (szeptember–június hónapokban);

− gyermekotthonok jegy- és bérletvásárlásai után.

A fogyasztói árkiegészítés alapja – a törvény mellékletében meghatározottak szerint – a tárgyhónapban értékesített jegyek, bérletek darabszáma, de a hatósági áras különjárati autóbusz szolgáltatás árkiegészítésének alapja a kilométerben kifejezett utazási távolság.

Az árkiegészítés mértékét a törvény a különféle személyszállítási formákra (közúti, kötöttpályás, komp és rév) vonatkozóan eltérően határozza meg. A szárazföldi személyszállítás esetében – a helyi tömegközlekedés kivételével – a menetjegyen vagy bérleten feltüntetett érvényes utazási távolsághoz a távolság függvényében számított támogatási összeget rendel a törvény. A helyi tömegközlekedés esetében az értékesített havibérlet után jár árkiegészítés, településkategóriánként eltérő mértékben. Például Budapesten 3580 forint, megyei jogú városok esetében 2030 forint. A komp- és révközlekedés esetében a támogatás mértéke szintén független a megtett távolságtól, mert ez esetben eladott menetjegyenként 65 forint és egy-egy értékesített havibérlet után 620 forint fogyasztói árkiegészítésre jogosult a szolgáltatást nyújtó. A hatósági áras különjárati autóbusz-közlekedésben, az egy autóbusz által megtett utazási távolságnak megfelelően kilométerenként 50 forint, legfeljebb napi 10 000 forint a fogyasztói árkiegészítés mértéke.

A fogyasztói árkiegészítés igényléséhez való jogosultság keletkezése:

− a szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán a teljesítés időpontjaként feltüntetett naptól;

− készpénzfizetés esetén, illetve ha az árkiegészítés alanya a számvitelről szóló törvény alapján könyvvezetési kötelezettségének a pénzforgalmi szemlélet szerint tesz eleget, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, akkor az ellenérték kiegyenlítésének napjától igényelheti.

Az anyagi jogi jogosultság nem esik egybe a támogatás igényléséhez és a kiutalásához való jog esedékessége napjával, amelyet az Art. szabályoz. Az árkiegészítést önadózás útján kell megállapítani, bevallani és igényelni.

A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosultak a magyar állampolgárok, a szomszédos államokban élő magyarok és az EGT-államok állampolgárai.