Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

5. fejezet │ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ

5. fejezet │ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) a 2002. évi adóreformok és választási program eredményeként bevezetett új adónem. Bár nem sorolható egyértelműen a jövedelemadókhoz, hiszen csak a bevételt terheli és az általános forgalmi adót is kiváltja, előképének mégis az szja-ban több-kevesebb sikerrel alkalmazott átalányadó tekinthető. Bevezetését követően számosan adtak hangot aggályaiknak az eva és a közösségi áfairányelv összhangját illetően. A kifogások alapvetően az ország által teljesítendő általános forgalmi adó alapú befizetés összegére voltak visszave- zethetőek, ugyanis ennek alapja a korrigált áfaalap. Másodsorban az jelentett problémát, hogy a közösségi adószámmal rendelkezők, tehát az európai kereskedelmet folytatók nem választhatták, azokra nem terjedt ki a személyi hatálya. A Közösség szakemberei úgy vélekedtek, hogy az eva csökkenti a korrigált áfaalapot és gátolja a belső piaci forgalmat. 2004-ben a Pénzügyminisztérium és az Európai Bizottság képviselőinek tárgyalásait követően a jogalkotó megszüntette a hátrányos megkülönböztetést alkalmazását azokkal szemben, akik nemcsak a Magyar Köztársaság területén végeznek tevékenységet (a közösségi adószám használata mellett is lehet az evát választani), az áfaalapú befizetéseket tekintve pedig valószínűsítette a Pénzügyminisztérium, hogy a befizetés alapja nem csökken, így elhalkultak az uniós bírálatok is.

Ez az adónem azért nevezhető „egyszerűsített" adónak, mert adóalanyának nem kell teljesíteni a társasági adót, az általános forgalmi adót, az egyéni vállalkozó által fizetett vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni személyi jövedelemadót és átalányadót sem, továbbá egyes nyilvántartási kötelezettségek is egyszerűsödtek. Az eva kedvező fogadtatásra talált, hiszen 2003-ban mintegy hatvanezren, 2006 végére pedig már több mint százezren választották, de 2012-re, az adóemelés hatására mintegy nyolcvanezer alanya maradt.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2003. január 1-jén lépett hatályba, de a bejelentkezésre vonatkozó szabályok, már a kihirdetéstől (2002. november 15.) kezdve alkalmazhatóak voltak.

I. Adóalany

Az adóalanyiságnak három alapvető feltétele van: törvényben meghatározott vállalkozási formában kell működni, meg kell felelni a törvényben meghatározott feltételeknek, valamint az adóalanyiság választását be kell jelenteni az állami adóhatóságnak, és amely a vállalkozást az adóévre adóalanyként tartja nyilván.

1. Az eva választására jogosultak

Az adóalanyiságot választhatja:

a) az egyéni vállalkozó;[65]

b) az egyéni cég;

c) a közkereseti társaság;

d) a betéti társaság;

e) a korlátolt felelősségű társaság;

f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet;

g) az erdőbirtokossági társulat;

h) a végrehajtói iroda;

i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda;

j) a szabadalmi ügyvivői iroda.

2. Az eva választásának feltételei

A FOLYAMATOS ÉS VÁLTOZATLAN MŰKÖDÉS KÖVETELMÉNYE

Az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Ide sorolható feltétel még, hogy az adóalany a fent időszakban nem állhatott végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt.

A KÖZTARTOZÁS ÉS MULASZTÁSI BÍRSÁG MINT KIZÁRÓ FELTÉTEL

Az adózó csak akkor választhatja az evát, ha nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása, valamint az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben az adóhatóság vele szemben nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását.

AZ ÁFAFELTÉTEL

Az az adózó választhatja az evát, amelyik az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására, valamint nem választotta a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

A TÉNYLEGES MŰKÖDÉS MINT FELTÉTEL

Az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben a magánszemélynek az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személynek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, egyéni cégnek a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) kell kimutatnia és elszámolnia.[66] Feltétel még, hogy az adóalanynak az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg, továbbá az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható[67] éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja majd meg.

TEVÉKENYSÉGI FELTÉTELEK

Az evát választó adóalanynak rendelkeznie kell belföldi pénzforgalmi számlával (mert az adót banki átutalással kell megfizetni), az adóévben nem folytathat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, nem folytathat az adóévben a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet.

RÉSZESEDÉSI KORLÁTOK

Az egyéni vállalkozó az adóévben nem lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, már választotta az adóalanyiságot.

Társas vállalkozás és az egyéni cég csak akkor lehet adóalany, ha az adóévben valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is) és más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegyet vagy a nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvényét). Nem számít kizáró oknak, ha az adóalany saját üzletrészének tulajdonosa.

3. Az adóalanyiság szünetelése

A folyamatos tevékenység végzését, a tényleges működést és a pénzforgalmi számlával rendelkezést előíró feltételek nem vonatkoznak arra az egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.

4. Az adóalanyiság megszűnése

Megszűnik az adóalanyiság az adózó döntésétől függően, vagyis a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg. Megszűnik az adóalanyiság akkor is, ha az adóalanyiság bármely feltételének az adózó nem felel meg, így:

a) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nap, a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját megelőző nap, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot;

b) a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;

c) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával;

d) a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni;

e) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik.

Az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, szankcionális jelleggel szünteti meg a törvény az adóalanyiságot abban az esetben, ha az adózó terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, illetve az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg.

Az adóalanyiság megszűnésének különleges következménye, hogy a megszűnés adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.

Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének korlátozását vagy elvesztését követően a nevében és javára a törvényes képviselője folytatja. Ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, az özvegy, illetve az örökös választhatja az adóalanyiságot, feltéve hogy e szándékát 90 napon belül szabályosan bejelenti az adóhatóságnak.

Az egyéni cég adóalanyisága nem szűnik meg, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, feltéve hogy e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a cégbíróságnak.

Nem szűnik meg az egyéni vállalkozó adóalanyisága abban az esetben sem, ha adóalanyisága szünetel.

II. Nyilvántartási kötelezettség, az eva alapja és mértéke

1. Nyilvántartási kötelezettség

Az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségüket az evatörvény mellékletében foglalt előírások szerint kötelesek teljesíteni. Ennek körében bizonylatkiállítási és megőrzési kötelezettség, szigorú számadási kötelezettség, nyilvántartás-vezetési (bevételi nyilvántartás, adó- és járulék-nyilvántartás) kötelezettség terheli őket.

A korlátolt felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében, míg a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég – választásának megfelelően – vagy az evatörvény szerint, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

A nyilvántartást, a bizonylatot (rontott példányát és a beszerzésekről kapott bizonylatot is) az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni.

2. Az eva alapja és mértéke

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel forintban meghatározva,[68] melyet a törvényben meghatározott számos jogcím módosít. A korrekciós jogcímek közül a jelentősebbeket tekintjük át.

Nem minősül bevételnek:

a) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany visszaszolgáltatási kötelezettséggel kapott (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);

b) az adózó által korábban átadott és most visszakapott vagyoni érték (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);

c) a szokásos piaci ár és ténylegesen kifizetett ár közötti különbözet, ha az adóalany a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére volt csak köteles.

A bevételt módosító tényezők a következők:

Növeli a bevételt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személytől származó jövedelem.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az adóévben (üzleti évben) az összes megkapott előleg és csökkenti a kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalanynak az adóalanyiság első évében bizonyos összegekkel módosítania kell az adóalapot, így például számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között, egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között kimutatott tételekkel.

Az adóalanyon kívül az állami adóhatóság állapíthatja meg az adó alapját és összegét az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel, az adóév első napjától a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, ha az adózó adóalanyisága mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg.

Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az ösz- szes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni. A bevételt csökkenti még a jogerős bírósági vagy hatóság határozaton alapuló kártérítés, kártalanítás vagy a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben kapott kártérítés és a tárgyévben jogszabályi kötelezettség alapján visszafizetett támogatás is.

A bevétel megszerzésének időpontja általában az adott vagyoni érték feletti rendelkezési jog megszerzésének (pénzátvétel vagy számlán való jóváírás) időpontja – egyébként pedig a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt eddig az időpontig még nem szerezte meg.

Az adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt (30 millió forintot), az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

III. Eljárási szabályok

1. Bejelentési kötelezettség

Az eva hatálya alá még nem tartozó adózó az (evás) adóévet megelőző év december 20-ig jelentheti be az adóhatóságnak az erre rendszeresített nyomtatványon, hogy az evát választja, és a feltételeknek megfelel. Az az adóalany, aki következő évben már nem az eva szerint kívánja adókötelezettségét teljesíteni, szinten december 20-ig közölheti az állami adóhatósággal döntését. A bejelentési kötelezettség következményeként az adózó adószáma is megváltozik.

2. Adómegállapítási és bevallási kötelezettség

Az adóalany köteles adóját adóévenként (naptári évenként) megállapítani és erről bevallást tenni.

A bevallás benyújtásának határideje a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózóknál az adóévet követő február 25., a többi adózónál pedig a május 31. (a beszámoló letétbehelyezésére előírt időpont).

Ha az evaalanyiság év közben szűnik meg, akkor számviteli törvény hatálya alá tartozó adózóknál a bevallási kötelezettség teljesítésének határideje az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja, míg a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózóknak az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell benyújtaniuk bevallásukat.

3. Adóelőleg- és adófizetési kötelezettség

Az adóalany az adóév első három negyedévére, legkésőbb a negyedéveket követő hónap 12. napján az adóelőleg alapja után 37 százalék adóelőleget köteles banki átutalással megfizetni, és december 20-ig a megfizetett előlegeket a várható éves adó összegéig kiegészíteni. Az adó fennmaradó része az éves bevallás benyújtásával egyidejűleg fizetendő, illetve az adózó az éves bevallásban igényelheti vissza esetleges túlfizetését.

4. Bizonylatadási kötelezettség

Az eva alanyának ugyanúgy kell tevékenysége során bizonylatot kiállítani, mintha áfaalany lenne, de az általános forgalmi adót nem háríthatja át.

IV. Az eva kapcsolata más adókkal és a szakképzési hozzájárulással

1. Az adóalany helye az áfarendszerben

Az adóalany nem alanya az általános forgalmi adónak, de a bizonylatadás és a teljesítés időpontjának meghatározásakor alkalmazni kell az áfa előírásait. Az általános forgalmi adó alanya az evaalanyiságra vonatkozó bejelentést követően úgy minősül, mintha áfaalanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint megszűnt volna.

Az adózó nem választhatja tehát az alanyi áfamentességet sem, ezért az evá- ra áttérő adózónak mindenképpen áfával növelt összeget tartalmazó számlát kell kiállítania, még akkor is, ha az áttérést megelőzően alanyi áfamentes volt. Az eva alanya – a termékimport, Közösségen belüli termék beszerzése és amikor az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe fizeti kivételével (melyek után meg kell fizetnie külön az áfát) – a 37 százalékos adó megfizetésével teljesítette áfafizetési kötelezettségét is, azonban az előzetesen felszámított áfát evaalanyisága alatt nem vonhatja le, nem igényelheti vissza.

2. A személyi jövedelemadó-alanyiság megszűnése

Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó sem, és az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett. Viszont nem mentesül az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.

3. A társasági adóalanyiság megszűnése

A társasági adó kötelezettség is megszűnik az evára történő bejelentkezést követő adóévben, ugyanis az eva hatálya alá bejelentkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság ezt követően, az evaalanyiság fennállása ideje alatt, nem tartozik a társasági adó hatálya alá, az áttéréskor a társasági adóról szóló törvény jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

4. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségek

Az eva alanya nem mentesül a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettsége alól, de adóévenként iparűzési adó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy az általános szabályok helyett az iparűzési adó alapját egyszerűsített módon állapítja meg, vagyis azt az evaalap 50 százalékában határozza meg.

5. A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek

Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára, magánszemélyenként havonta szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles, amelynek mértéke a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka, és amely a szakképző iskolával vagy a tanulóval kötött megállapodás alapján közvetlenül iskola vagy tanuló részére is teljesíthető.

A szakképzési hozzájárulást negyedévenként kell megállapítani, az eva bevallásában bevallani és az eva megfizetésére előírt határidőig megfizetni.



[65] a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evtv.) szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy,

b) a közjegyző,

c) az önálló bírósági végrehajtó,

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő,

e) az ügyvéd (kivéve ha az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja),

f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély,

g) a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély;

h) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász (kivéve ha e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi).

[66] A Legfelsőbb Bíróság EBH2005. 1259. számon közzétett döntésében rámutatott arra, hogy az adózónak már az eva szerinti adózásra bejelentkezésekor teljesítenie kell ezt a feltételt és a bejelentkezést lezáró hatósági határozatot követő önellenőrzéssel ezt utóbb nem lehet módosítani vagy igazolni.

[67] A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának időszerű jogalkalmazási kérdésekről kiadott 2004. december 6-án kelt véleménye foglalkozott IV/1. pontjában „az ésszerűen várható” értékhatár fogalmának értelmezésével. Megállapították, hogy a rendelkezés azt jelenti, hogy a vállalkozónak a rendelkezésre álló általános gazdálkodási adatai alapján meg kell becsülnie a következő év várható bevételét, és amennyiben ez a bevétel ésszerű módon – hangsúlyozottan az eddigi adatok alapján – nem haladja meg az értékhatárt, csak akkor választhatja a számára kedvezőbb adózási lehetőséget.

[68] Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az általa vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.