Ugrás a tartalomhoz

Pénzügyi jog II.

István, Simon (2012)

Osiris Kiadó

XIII. Elévülés az adójogban

XIII. Elévülés az adójogban

Az elévülés a közhatalmi jogérvényesítés lehetőségét szünteti meg. A kétféle adóelévülés – a megállapításhoz való jog, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése – közül az előbbi inkább anyagi jogi, míg az utóbbi inkább eljárásjogi jellegű.

1. Az elévülés típusai és az elévülési határidő

a) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Ez éves adók esetében gyakorlatilag közel hat évre növelheti az elévülési időtartamot. Költségvetési támogatás igényléséhez (túlfizetés visszatérítéséhez) való jog elévülése főszabály szerint az igényléséhez való jog megnyílta évének utolsó napjától kezdődik. Az előbbiektől eltérően az illeték megállapításához való jog mindaddig nem kezdődik meg, amíg arról a hatóság tudomást nem szerezhetett: annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az illetékhivatalnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az illetékhivatal tudomására jutott. Az Art.-ben meghatározott bűncselekmények (például csalás, költségvetési csalás) esetén az adó megállapításához való jog mindaddig nem évül el, amíg a bűncselekmény büntethetősége nem évül el. Eszerint az adókülönbözetet okozó, az Art.-ben meghatározott bűncselekmények esetén az elévülési idő hosszabb. Ez a rendelkezés természetesen csak akkor alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését bíróság jogerős ítélete állapítja meg. A bűncselekmények esetében irányadó elévülési szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha az elkövető nem büntethető, vagy a büntetés korlátlanul enyhíthető azért, mert a vádirat benyújtásáig a tartozást kiegyenlítette és az eljárást ezért megszüntették. Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha az eljárást megrovás alkalmazásával szüntetik meg.

b) Az adóelévülés másik formája a végrehajtáshoz (behajtáshoz) való jog elévülése, amely rá is épült az elévülési időn belül „utólag" hozott határozatra. Az adótartozás – és az adók módjára behajtandó köztartozás – végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.

Ha az adó, bírság, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

2. Az elévülési határidő nyugvása, meghosszabbodása és megszakadása

Az elévülési határidők a törvényben meghatározott esetekben meghosszabbodnak, vagy az elévülés megszakadása miatt újra kezdődnek. Ennek főbb esetei:

– Nyugszik a megállapításhoz való jog elévülése az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata alatt. Az elévülés nyugvásának időtartama a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig tart. Ezzel az időtartammal az elévülés meghosszabbodik.

– Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. Jelzálog bejegyzése az ingatlanra a végrehajtási eljárás felfüggesztésének minősül az elévülés nyugvása szempontjából.

– Nyugszik mind a megállapításhoz, mind a végrehajtáshoz való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig; természetesen abban az esetben, ha hagyatéki eljárás indul.

– Megszakítja a megállapításhoz való jog elévülését az önellenőrzés bevallása, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik. E szabály célja, hogy az elévülés előtt néhány nappal végrehajtott önellenőrzés ne adjon alkalmat utóbb vissza nem követelhető jogosulatlan igényekre.

– Megszakad a végrehajtásához való jog elévülése az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén.

– 6 hónappal meghosszabbodik a végrehajtáshoz való jog elévülése amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít.

– 6 hónappal meghosszabbodik a megállapításhoz való jog, ha a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, a NAV felügyeletét ellátó miniszter felügyeleti intézkedés keretében vagy az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el. Szemben az előzőekkel, egy alkalommal kerülhet sor új eljárás elrendelésére, amennyiben a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében rendeli.

3. Az elévülési határidő módosulása nemzetközi és európai jogi alapon

A nemzetközi adóügyi együttműködésre tekintettel speciális elévülési szabályokat tartalmaz az Art. Eszerint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján – ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek. Jóllehet az Art. ezt kifejezetten nem tartalmazza, az elévülés nyugvásának speciális esetéről van szó. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények 25. cikke szól a kölcsönös egyeztetési eljárásról. A lényeget tekintve ez azt tartalmazza, hogy ha az adózó úgy értékeli, az egyik vagy mindkét szerződő állam intézkedései rá nézve olyan következménnyel járnak vagy fognak járni, ami ellentétes az egyezménnyel – vagyis duplán adóztatják -, annak az államnak az adóhatóságához fordulhat, amelyben belföldi illetőségű. Amennyiben az egyenlő elbánáshoz való joga sérül, úgy az állampolgársága szerinti állam illetékes hatóságához fordulhat. Az egyeztetési folyamat végeredménye, amennyiben a hatóságok egyetértésre jutnak a vitás kérdésekben, egy írásbeli megállapodás, ami az elévülési idő lejártát követően is végrehajtandó. Az egyezményekben az adózó számára biztosított jog, az egyes államokban biztosított jogorvoslati lehetőségektől függetlenül gyakorolható. A határidőt tekintve a magyar adóhatóság eljárási cselekményeire – értelemszerűen – irányadók az Art.-ben meghatározott határidők, azonban a külföldi hatóság részvétele miatt a határidő nem határozható meg a magyar jog alapján. A törvény külön rendelkezést tartalmaz az iratok őrzésére vonatkozóan [Art. 47. § (7) bekezdés]. Eszerint az adózó, munkáltató, kifizető köteles az adóhatóság felszólítására, az abban megjelölt időpontig és terjedelemben megőrizni az adómegállapításhoz szükséges iratokat és bizonylatokat az elévülési időn túl is. Az őrzési kötelezettség időtartama szükség szerint, több alkalommal meghosszabbítható.

Ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül. Az Art. speciális szabályokat tartalmaz az ilyen követelések végrehajthatóságának elévülésére vonatkozóan. A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el Ebben az esetben az esedékesség az Európai Bizottság határozata alapján a magyar hatóság által kiadott visszatérítést előíró határozatban (felszólításban stb.) meghatározott teljesítési időpont. Ez főszabály szerint a döntés jogerőre emelkedését követő 15 nap. Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Bizottság visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Bíróság előtt folytatott eljárás kezdő időpontja megelőzi az esedékesség időpontját. Ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Bizottság – a szerződés 88. cikk (2) bekezdése vagy a 228. cikk (2) bekezdése alapján – a Bíróság előtt jogsértési eljárást kezdeményez vagy visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Bizottság intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít.