Ugrás a tartalomhoz

Magyarország története a XX. században

Romsics Ignác (2010)

Osiris Kiadó

Előszó a negyedik kiadáshoz

Előszó a negyedik kiadáshoz

Munkánk negyedik kiadása három szempontból különbözik a 2001-es harmadik kiadástól, melyet az elmúlt években többször utánnyomtak.

Valamennyi fejezetben módosítottuk a GNP-re, illetve GDP-re vonatkozó korábbi adatokat. Ezt azért tartottuk szükségesnek, mert Angus Maddison összeállításában 2003-ban megjelent egy olyan új adatbázis, amely minden korábbinál átfogóbb, teljesebb és módszertanilag megalapozottabb képet nyújt a világ és azon belül az egyes régiók és országok XIX-XX. századi gazdasági teljesítményéről (The World Economy. Paris, 2003, OECD. 2. kiad. 2006). A korábbi – Clark és Eckstein által közölt – adatokat ezért elhagytuk. Továbbra is szerepeltetjük azonban azokat a számításokat, amelyek egy-egy korszak esetében meggyőzőnek tűnnek (Katus László, Paul Bairoch és Ehrlich Éva számításai). Maddison számai alapján ma úgy látjuk, hogy az államszocializmus gazdasági teljesítménye nem volt annyira impresszív, mint azt korábban Bairoch és Ehrlich Éva adatai alapján gondoltuk. Azt a tézisünket viszont, hogy a dualizmus időszakának teljesítményét korábban túl-, a Horthy-korszakét viszont alábecsülte történetírásunk, nem kellett módosítanunk.

A korábbi kiadások utolsó, VIII. fejezetében (A rendszerváltozás) az 1989-1990-es demokratikus átmenet („tárgyalásos forradalom”) eseményeivel részletesen, az 1990 utáni néhány év történetével viszont csak vázlatosan foglalkoztunk. Az államszocializmus összeomlása és a harmadik Magyar Köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltása óta azonban több mint húsz év telt el. Ez majdnem olyan hosszú időszak, mint a negyedszázados Horthy-korszak, és jóval hosszabb, mint akár Magyarország szovjetizálása (1945-1949), akár a Rákosi-korszak (1949-1956). Ez indított bennünket arra, hogy a VIII. fejezetet teljes egészében elhagyjuk, illetve A harmadik Magyar Köztársaság cím alatt újraírjuk. Mondanivalónkat igyekeztünk ugyanúgy strukturálni, mint a korábbi fejezetek esetében. Vagyis nem eseménytörténetet adunk, hanem intézménytörténeti, kül- és belpolitikai, gazdasági és társadalmi, valamint kulturális szempontból tekintjük át e húsz év történetét. E fejezet alapja a Kossuth Könyvkiadó képes magyar történeti sorozatának 23. köteteként már megjelent munkánk (A harmadik Magyar Köztársaság, 1989-2009), amelyet a mellékletek elhagyásával és a szöveg megkurtításával jelentősen lerövidítettünk. Ennek megfelelően kiegészítettük a kötethez csatolt Időrendi áttekintést is. A 2001-es változat utolsó dátuma Mádl Ferenc köztársasági elnökké választása 2000-ben, a mostanié 2010. június 29-e, amikor az Országgyűlés Schmitt Pál személyében új köztársasági elnököt választott.

Változtatásaink harmadik része a kötet végén található Irodalmi kalauzt érintette. Ezt azért láttuk szükségesnek, mert az elmúlt tíz évben sok olyan fontos munka jelent meg a századról, s különösen annak második feléről, amelyekre feltétlenül fel akaratuk hívni az érdeklődő olvasók figyelmét. Ezeket igyekeztünk úgy beépíteni bibliográfiai áttekintésünkbe, hogy a korábban kialakított struktúra alapvetően ne változzék.

Göd, 2010. október 1.

Romsics Ignác