Ugrás a tartalomhoz

Magyarország története a XX. században

Romsics Ignác (2010)

Osiris Kiadó

C) SEGÉDKÖNYVEK

C) SEGÉDKÖNYVEK

Az értékítéleteikkel többé vagy kevésbé orientálni akaró átfogó és tematikus összegzések mellett számos olyan segédkönyv áll a XX. századi magyar történelem iránt érdeklődők rendelkezésére, amelyek kizárólag vagy döntően elsődleges tények (adatok, dátumok) közlésére korlátozódnak. Ezek közül az egyik legfontosabb a Benda Kálmán főszerkesztésében 1982-ben megjelent Magyarország történeti kronológiája, amelynek 3. (1848-1944) és 4. (1944-1970) kötete foglalkozik korszakunkkal. Hasznosan egészíti ezt ki a Seifert Tibor által kiadott folytatás: a Magyar történeti kronológia 1971-1990 (Budapest, 1994, Ikva). Ehhez foghatóan fontos és hasznos néhai Bölöny József munkája az 1848 utáni magyar kormányok összetételéről, amely először 1974-ben jelent meg, utoljára pedig 1992-ben, Hubai László kiegészítéseivel (Magyarország kormányai 1848-1992. Budapest, 1992, Akadémiai). Ebből minden kormány pontos hivatali ideje, a kormányátalakítások, valamint a kormánytagok legfontosabb életrajzi adatai megtudhatók.

A Bán Péter által szerkesztett Magyar Történelmi Fogalomtár két kötetének (Budapest, 1989, Gondolat) tárgya az egész magyar történelem. Mint ilyen a XX. század iránt érdeklődők számára is hasznos, ámbár korántsem tartalmazza az összes fontos fogalmat. A kor fontosabb szereplőinek rövid életrajzait a Magyar Életrajzi Lexikon (főszerk. Kenyeres Ágnes) immár 4 kötete (1967, 1967, 1981, 1994) tartalmazza. A miniszterelnökök értékelő mozzanatoktól sem mentes részletesebb biográfiái pedig a Magyarország miniszterelnökei 1848-1990 (Szerk. Dús Ágnes. Budapest, 1992, Cégér) című kötetben találhatók meg. A Rácz Árpád által szerkesztett, rendkívül ízléses és sok képpel illusztrált Nagy képes millenniumi arcképcsarnok (Budapest, 1999, Rubicon-Aquila) 100 portréjából 30 ismerteti a XX. század legkiemelkedőbb magyar politikusainak az életútját. A magyar országgyűlések történetét tekinti át, és a legfontosabb törvényeket ismerteti Dobszay Tamás, Estók János, Salamon Konrád, Szerencsés Károly és Tombor László sok képpel illusztrált összefoglalása (Tisztelt Ház! A magyar országgyűlések története 1848-1998. Budapest, 1998, Puskás Tivadar Távközlési Technikum). Egészen páratlan vállalkozás az a háromkötetes fotóalbum, amely Magyarország 1867-tól napjainkig terjedő történetét mutatja be rendkívül gazdag és jól válogatott anyag alapján (Magyarország története képekben. I—III. köt. Szerk. Gyurgyák János. Budapest, 2008, Osiris).

Az e századi gazdasági és társadalmi, sőt részben a kulturális fejlődés minden kommentár nélküli legfontosabb adatai a Magyarország népessége és gazdasága. Múlt és jelen (Budapest, 1996,

KSH) című kézikönyvben találhatók meg. Az oktatásügy történetéről az 1000 éves a magyar iskola 996-1996 című (Szerk. Balogh László. Budapest, 1996, Korona) kötet nyújt adatszerű eligazítást. Ennek legnagyobb része az 1867 utáni időszakkal foglalkozik. A felsőoktatási intézmények történetének legfontosabb, almanachszerűen feldolgozott adatai a Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái című kötetben (Szerk. Szögi László. Budapest, 1994, Művelődési és Közoktatási Minisztérium) találhatók meg. A Magyar Tudományos Akadémia története iránt érdeklődők A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825-1975 című jubileumi kiadványt (Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Budapest, 1975, Akadémiai) lapozhatják fel. Az olimpiai játékok magyar nyerteseire lásd Ivanics Tibor-Bende István: Athén Atlanta. Az olimpiai játékok magyar érmesei 1896-1996 (Budapest, 1996, Gratis Plusz).

Az 1920-ban leszakadt magyarság napjainkig terjedő történetéről számos részmonográfia áll rendelkezésre. Ezekről, valamint a magyar kisebbségek és szórványok XX. századi történetének legfontosabb gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fejleményeiről, továbbá Magyarország szomszédságpolitikájáról részletes és igen plasztikus képet rajzol az illusztrációkkal is gazdagon ellátott Kisebbségi magyar közösségek a 20. században (Budapest, 2008, Gondolat) című sokszerzős kötet, melyet Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László szerkesztett.