Ugrás a tartalomhoz

Magyarország története a XX. században

Romsics Ignác (2010)

Osiris Kiadó

10. fejezet - IRODALMI KALAUZ

10. fejezet - IRODALMI KALAUZ[99]

A) BIBLIOGRÁFIÁK

A XX. századi magyar történelemről teljességre törekvő bibliográfia még nem készült. Az 1945 előtti korszakkal kapcsolatos historiográfiai tájékozódást ezért a Magyarország története tíz kötetben 7. (1890-1918) és 8. (1918-1945) kötetéhez csatolt részletes bibliográfiai tájékoztatók áttanulmányozásával célszerű kezdeni. Lásd Magyarország története 1890-1918. 2. köt. (Főszerk. Hanák Péter. Budapest, 1978, Akadémiai, 1282-1366.) és Magyarország története 1918-1919, 1919-1945 (Főszerk. Ránki György. Budapest, 1976, Akadémiai, 1283-1350.). Csak a magyar történetírás 1945 és 1968 közötti teljesítményét mutatja be A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945-1968 (Összeáll. az MTA Történettudományi Intézetének munkaközössége. Budapest, 1971, Akadémiai). A kötet nemcsak az önálló könyveket, hanem a folyóiratokban megjelent tanulmányokat is tartalmazza, és a jelentősebb írásokat rövid annotációk mutatják be. Időben valamivel tovább lépett, s a bibliográfiai adatok mellett historiográfiai értékelést is adott a Történettudományi Intézet néhány munkatársának 1980-as áttekintése, amely „A felszabadulás utáni évtizedek történetírása” címmel jelent meg (Századok, 1980/3. 404-494.). Az 1867 és 1918 közötti részt Szász Zoltán, az 1918 és 1945 közöttit Romsics Ignác, az 1945 utánit Gyarmati György írta. Hasonló jellegű, de csak az 1918 utáni időszakra vonatkozik és csak az 1956 után megjelent munkákra koncentrál Holger Fischer hamburgi történész historiográfiai összefoglalása (Politik und Geschichtswissenschaft in Ungarn. Die ungarische Geschichte von 1918 bis zur Gegenwart in der Historiographie seit 1956. München, 1982, R. Oldenbourg Verlag).

Az egyes alperiódusok közül – jól mutatva a politikailag motivált kutatások súlypontjait – az 1918-1919-es forradalmakkal és az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó munkákról készültek külön tematikus bibliográfiák. Az első világháború utáni forradalmakról kiadott bibliográfia (Siklós András: Az 1918-1919. évi magyarországi forradalmak. Források, feldolgozások. Budapest, 1964, Tankönyvkiadó) előnye, hogy a levéltári forrásokról, a sajtóról és a memoárokról is tájékoztatást ad. Hátránya – erős ideológiai elfogultságai mellett -, hogy az 1960-as évek közepe után itthon és külföldön megjelent munkák természetesen hiányoznak belőle. 1956-ról két bibliográfia is az érdeklődők rendelkezésére áll. Az első, és mára lényegében elavult 1990-ben jelent meg (1956. A forradalom kronológiája és bibliográfiája. Szerk. Varga László. Budapest, 1990, Századvég-Atlanti-1956-os Intézet). A teljességre törekvő második 1996-ban (1956 kézikönyve. 2. köt. Bibliográfia. Főszerk. Hegedűs B. András. Budapest, 1996, 1956-os Intézet). Az utóbbi nemcsak a szakmunkákról, hanem a gazdag szépirodalmi és filmográfiai termésről is tájékoztat, s persze az egyes tételeket annotációk ismertetik.

Egy konkrét téma bibliográfiájának az összeállításához a fenti kiadványok mellett segítséget nyújtanak a Századok utolsó számában 1954-től 1984-ig évenként közölt részletes retrospektív bibliográfiák egy-egy év magyar történeti irodalmáról. Azóta ezek külön füzetekben jelennek meg. Könnyebben áttekinthetők, viszont szelektívebbek a fenti, éves bibliográfiák alapján készült ötéves szakirodalmi tájékoztatók, amelyek az 5 évenként megrendezett nemzetközi történészkongresszusokra készültek 1975-től (Études Historiques Hongroises 1975, 1980, 1985, 1990). Mindezek mellett természetesen az alább felsorolt művek közül is jó néhány tartalmaz témájába vágó irodalmi áttekintést, sőt több közülük részletes irodalmi és forrásjegyzéket.



[99] Bibliográfiai áttekintésünk célja kettős: az egyes időszakok vagy témák iránt mélyebben érdeklődő olvasó orientálása és tájékoztatás a kötet elkészítése során használt munkákról. A XX. századi magyar történelemmel foglalkozó kiadványok akárcsak megközelítő teljességű felsorolását tehát nem tartalmazza. Erre terjedelmi lehetőségünk sem volt, és tudásunkat, ismereteinket is meghaladta volna a feladat.