Ugrás a tartalomhoz

Magyar polgári eljárásjog

Kengyel Miklós (2013)

Osiris Kiadó

XVII. FEJEZET – A PERÚJÍTÁS

XVII. FEJEZET – A PERÚJÍTÁS

1. A perújítási okok

[802] A PERÚJÍTÁS FOGALMA • A perújítást a legfontosabb ismérvei alapján úgy határozhatjuk meg, mint a) jogerős bírósági ítéletek elleni, b) nem fellebbviteli jellegű, c) rendkívüli perorvoslatot, d) amely csak a törvényben meghatározott okok alapján vehető igénybe.

A fellebbezéssel ellentétben, amely a nem jogerős bírósági határozatok (ítéletek és végzések) megtámadására szolgál, a perújítással csak a ítéleteket, valamint az ítélet hatályú határozatokat (lásd 663. pont) lehet megtámadni. Amíg a fellebbezésnek a határozat jogerőre emelkedésére halasztó hatálya van [228. § (4) bek.], addig a perújítás előterjesztése az ítélet jogerejét nem érinti, legfeljebb a perújítás eredményeként kerülhet sor a jogerő feloldására.

A perújítás nem tartozik a fellebbviteli perorvoslatok közé. A perújítási kérelmet az ügyben eljárt elsőfokú bírósághoz kell benyújtani, amelyik akkor is elbírálja a perújítást, ha az ügyben másodfokú határozatot hoztak.1

A perújítás rendkívüli perorvoslati jellege egyrészt a jogerőhöz való viszonyából, másrészt a perújítás lehetőségének a korlátozásából adódik. Hatályos jogunk a perújítást csak a törvényben meghatározott perújítási okok valamelyike alapján teszi lehetővé [260. § (1) bek. és 262/A. §].

A perújítás mint jogintézmény általában kettős célt szolgál: orvosolhatja az alapperben elkövetett eljárási szabálytalanságokat és módot adhat az alapperben el nem bírált új tények és bizonyítékok előterjesztésére. A Pp. szabályozása elsősorban ez utóbbi célra fekteti a hangsúlyt.

[803] A PERÚJÍTÁS ESETEI • A 260. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha

  • a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve hogy az – elbírálás esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna („novum");

  • a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes („crimen");

  • a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak („res iudicata");

  • a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.2

A 262/A. § szerint a jogerős ítélet ellen

  • a Kúria határozata alapján perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt semmisített meg, és az ügyben kizárólag peres vagy nemperes eljárás van folyamatban.3

„Nóvum"

[804] ÚJ TÉNY ÉS ÚJ BIZONYÍTÉK • A perújító fél által felhozott tény akkor lehet a perújítás alapja, ha azt az alapperben még nem bírálták el. Az ilyen tény, amelyet rendszerint a rá vonatkozó bizonyítékkal együtt terjesztenek elő, az alapperben hozott ítélet szempontjából új ténynek, illetve új bizonyítéknak, azaz nóvumnak számít.

Az új ténynek és az új bizonyítéknak nem kell feltétlenül összekapcsolódnia: kivételesen a tény önmagában is alkalmas lehet a perújításra. Ilyen lehet a köztudomású vagy a bíróság hivatalos tudomása körébe tartozó tény, amelyeket a Pp. 163. § (3) bekezdése szerint nem kell bizonyítani. Mindez fordítva is igaz: az önmagában álló új bizonyíték is alkalmas lehet a perújításra. A szabad bizonyítás elvéből következően a törvény nem határozza meg közelebbről a perújítás céljára felhasználható bizonyítékok körét. Erre az alapperben fel nem használt bizonyítékok bármelyike – tanúvallomás, szakértői vélemény, okirat, tárgyi bizonyíték – alkalmas lehet.

[805] JOGERŐS BÍRÓSÁGI VAGY MÁS HATÓSÁGI HATÁROZAT • A törvény perújítási okként jelöli meg az alapperben el nem bírált jogerős bírósági vagy más hatósági határozatot is. Erre a felek rendszerint akkor hivatkoznak, amikor a perben ún. elő- vagy praejudiciális kérdés szerepel, tehát a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely más polgári bíróság, büntetőbíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörbe tartozik. Ezeknek a kérdéseknek az elbírálása végett a törvény általában megengedi (152. §), sőt egyes esetekben kifejezetten előírja (153. §) a tárgyalás felfüggesztését. Ennek ellenére előfordulhat az, hogy a tárgyalást nem függesztik fel vagy a felfüggesztés határideje eredménytelenül telik el, és a bíróság a határozat bevárása nélkül foglal állást az előzetes kérdésben. Ha utóbb az előkérdés elbírálására jogosult bíróság vagy más hatóság a perbíróság álláspontjától eltérő határozatot hoz, ez nóvumnak számít és perújítási oknak minősül.

[806] A PERÚJÍTÓ FÉL MAGATARTÁSA • A perújítás megengedhetősége szempontjából nem közömbös a perújító fél magatartása sem. Aki a perújítást megelőző eljárás(ok)ban nem a gondos és az eljárást elősegítő pervitel követelményei szerint járt el (lásd 473. pont), az a perújítási eljárás során nem hivatkozhat azokra a tényekre, bizonyítékokra vagy határozatokra, amelyeket az első- (vagy a másod-) fokú bíróság a 141. § (6) bekezdésének az alkalmazásával figyelmen kívül hagyott. A felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az új tényt,

bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során saját hibáján kívül nem érvényesíthette [260. § (2) bek.]. A perújító félnek tehát igazolnia kell azt, hogy az érvényesíteni kívánt körülményekről – neki fel nem róható módon – nem tudott, vagy tudott róluk, de nem volt abban a helyzetben, hogy azokat a bíróság elé terjessze.

[807] PERÚJÍTÁS EGYEZSÉG ELLEN • A bíróság által jóváhagyott egyezség ellen – a 260. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással – csak akkor van helye perújításnak, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról (ítéletről, határozatról) az egyezség megkötésekor nem tudott (262. §). Amíg az ítélet elleni perújításnál a bíróságnak a vétkesség hiányát, addig az egyezséget jóváhagyó végzés esetén a nem tudás tényét kell vizsgálnia a perújítás meg- engedhetősége szempontjából.4

[808] A KEDVEZŐBB HATÁROZAT LEHETŐSÉGE • A perújítás alapja csak olyan tény, bizonyíték vagy határozat lehet, amelynek a feltételezett elbírálása már az alapperben is kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ezzel a megfogalmazással a törvény nem egy konkrét követelményt támaszt, hanem a perújítástól elvárható eredményre utal. A törvényszöveg helyes értelmezése szerint a perújítás alapjául szolgáló tényezőknek a kedvezőbb határozat kiváltására csupán lehetőséget kell biztosítaniuk.

[809] A PERÚJÍTÁSI OKOK KELETKEZÉSÉNEK AZ IDŐPONTJA • Az előző pontokban felsorolt perújítási okok kapcsán gyakran beszélünk nóvumról, ami az alapperben el nem bírált tény, bizonyíték vagy határozat újszerűségére utal.

Arra nézve, hogy a felsorolt perújítási okoknak mennyiben kell „újaknak" lenniük, vagyis milyen időponttól kezdve kell fennállniuk, a hazai jogirodalom véleménye megoszlik.5 A bírósági gyakorlat által elfogadott álláspont szerint különbséget kell tenni a perújítási okként felhozott tény, illetve a bizonyíték és a határozat újszerűsége között.

A perújítás alapja csak olyan tény lehet, amely már a perújítással megtámadott ítélet hozatalakor is fennállt. Ezt a szabályt a törvény kifejezetten nem mondja ki, ám mégis erre következtethetünk a törvény azon rendelkezéséből, hogy a ténynek olyannak kell lennie, amely az alapperben való elbírálás esetében a félre „kedvezőbb határozatot eredményezett volna". Ez a törvényi feltétel csak akkor teljesül, ha a perújítási okként felhozott tény már az alapeljárás idején vagy legkésőbb a jogerős ítélet meghozatalakor fennforgott. A később keletkezett tények nem perújítással, hanem új keresettel érvényesíthetők.

Nem ilyen szigorú a jogirodalom és a bírósági gyakorlat álláspontja a bizonyítékok és a határozatok tekintetében. A fentebb leírtakkal ellentétben ugyanis elfogadhatónak tartja az alapperben hozott ítélet jogerőre emelkedése után keletkezett bizonyítékokat és határozatokat is. Ezeknek az új bizonyítékoknak vagy új – bírósági, illetve hatósági – határozatoknak azonban az alapperben már elbírált tényekre kell vonatkozniuk.

„Crimen

[810] PERÚJÍTÁS BŰNCSELEKMÉNYRE HIVATKOZÁSSAL • A jogerőre emelkedett ítélet ellen akkor is helye van perújításnak, ha a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes.

A bűncselekmény lehetséges elkövetői közül csak a „más személy" fogalma szorul magyarázatra. Ide tartozhat a képviselő, a beavatkozó, a tanú, a szakértő, a tolmács, az ügyész stb. bűncselekménye, amennyiben okozati összefüggésben áll a perújító fél pervesztésével.

Perújításnak – a fenti feltétel teljesülése esetén is – csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki [260. § (3) bek.]. Ilyen más ok lehet például az elkövető halála, az elévülés vagy a kegyelem.

Jogerősen megállapított bűncselekmény esetében sincs helye perújításnak akkor, ha a fél a hatályos jogszabályok alapján akkor is pervesztes lett volna, ha a bűncselekményt nem követik el. A 260. § (1) bekezdés b) pontjában erre utal a „törvény ellenére lett pervesztes" kifejezés.

„Res iudicata"

[811] PERÚJÍTÁS KORÁBBI JOGERŐS ÍTÉLETRE HIVATKOZÁSSAL • A perújítási okok között szerepel még az ítélt dolog, azaz a „res iudicata" is. A 260. § (1) bekezdés c) pontja szerint perújítást azon az alapon is elő lehet terjeszteni, hogy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve korábban már jogerős ítéletet hoztak.

A res iudicata az anyagi jogerő negatív hatása (lásd 720. pont), amely megakadályozza azt, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált dolgot egymással szemben ismét vitássá tegyék. Ha a bíróság a keresetlevél megvizsgálása során megállapítja azt, hogy a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, akkor a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasítja (lásd 441. pont). Ha ugyanezt a per folyamán állapítja meg, akkor a pert a 157. § (1) bekezdése alapján hivatalból köteles megszüntetni (lásd 510. pont). E két szigorú rendelkezés ellenére is előfordulhat az, hogy a bíróság – nem tudva a korábban hozott jogerős ítéletről – másodszor is eljár ugyanabban az ügyben és jogerős ítéletet hoz. Erre az esetre vonatkozik a 260. § (1) bekezdés c) pontja, amely lehetővé teszi az időben később keletkezett jogerős ítélet elleni perújítást.

Szabálytalan hirdetményi kézbesítés

[812] PERÚJÍTÁS A HIRDETMÉNYI KÉZBESÍTÉS SZABÁLYAINAK A MEGSÉRTÉSE MIATT • A bíróság a hirdetményi kézbesítést – a Pp. 101. §-ában felsorolt okok fennállása esetén (lásd 342. pont) – általában a fél kérelmére rendeli el. Ha a hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló tények valótlannak bizonyulnak, és erről a fél tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás érvénytelen (lásd 333. pont), a felet pedig nemcsak az okozott költségekben kell marasztalni, hanem pénzbírsággal is kell sújtani. Ha ezeket a jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá, akkor perújításnak van helye. A perújítási kérelmet – kizárólag erre az okra hivatkozással – az a fél nyújthatja be, akinek a részére az iratot a hirdetményi kézbesítés szabályainak a megsértésével kézbesítették [260. § (4) bek.].

A jogerős fizetési meghagyással szemben perújításnak akkor van helye, ha a kötelezettnek a meghagyást – a törvény ellenére – hirdetményi úton kézbesítették [322. § (2) bek.].

Alkotmányjogi panasz

[813] PERÚJÍTÁS A KÚRIA HATÁROZATA ALAPJÁN • Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján (lásd 752-753. pont) anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisít meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt folyamatban, a Kúria értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál [361. § a) pont].

2. A perújítással megtámadható határozatok

[814] A JOGERŐS ÍTÉLETEK • Perújításnak csak jogerős ítélet ellen van helye [260. §

bek.]. Ítélet alatt kell érteni a polgári bíróság által hozott valamennyi ítéletfajtát, így a részítéletet, a közbenső ítéletet és a kiegészítő ítéletet, valamint a büntetőbíróság ítéletének a polgári jogi igényre vagy a szülői felügyeleti jogra vonatkozó rendelkezését. Ez utóbbi tárgyában azonban a polgári bíróság csak akkor járhat el, ha a büntetőítélet elleni perújítás kizárólag a polgári jogi igényre vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetésének a kérdésére irányul (Be. 415. § (5) bek.).

Mivel a perújítás célja az anyagi jogerő feloldása, a Pp. nem teszi lehetővé a perújítást az olyan határozatokkal szemben, amelyek nem emelkednek anyagi jogerőre. Ezek közé tartoznak a végzések, valamint a végzés hatályú határozatok (lásd 663. pont). A végzés elleni perújítás megengedése – két okból is – felesleges lenne: egyrészt azért, mert a bíróság végzéssel nem dönthet a per érdemében (212. §), másrészt pedig a végzésben foglalt tények korrigálása – éppen az anyagi jogerő hiány miatt – új keresettel is megkísérelhető.

[815] ÍTÉLET HATÁLYÚ HATÁROZATOK • Nemcsak a jogerős ítéletek, hanem az ítélet hatályú határozatok ellen is helye van perújításnak. Ezek közé tartozik

  • a bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség [148. § (3) bek.],

  • a jogerős bírósági meghagyás [136. § (3) bek.] és

  • a jogerős fizetési meghagyás [2009. évi L. tv. 40. §].

A perújítás szempontjából az ítélet hatályú határozatokkal egy tekintet alá esik a közjegyző által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség, amely a hagyatéki eljárásban köthető az özvegyi jog megváltásáról [Hetv. 97. § (1) bek.].

[816] A PERÚJÍTÁSBÓL KIZÁRT HATÁROZATOK • A törvény bizonyos jogviták esetében kizárja vagy legalábbis korlátozza a perújítás lehetőségét. A 260. §

bekezdése szerint – a per főtárgya tekintetében – nincs helye perújításnak

  • a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó,

  • a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító és

  • a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen, valamint

  • a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében [291. § (1) bek.],

  • az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen – az apaság vélelmét megdöntő részében -, amennyiben az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírósági ítélet állapította meg, illetőleg a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni [293. § (2) bek.], továbbá

  • a sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélettel szemben [346. § (2) bek.].

A felsorolt esetek közül az a)-c) pontokban a per főtárgya tekintetében, a d)-e) pontokban pedig az ott meghatározott kérdésekben kizárt a perújítás. Mivel ezeket a korlátozásokat a bírósági gyakorlat szorosan értelmezi, más kérdésekben megengedhetőnek tartja a perújítást. Így a házasságot felbontó vagy érvénytelenítő ítélet egyéb rendelkezése, például a perköltség kérdésében hozott döntés ellen helye lehet perújításnak (PK 216. sz. állásfoglalás).

A Pp. szóhasználatából az is kitűnik, hogy a törvény csak arra az esetre tiltja a perújítást, ha az ítélet a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adott, a lakásbérlet felmondásának az érvényességét megállapította, a házasság érvénytelenségét kimondta, a házasságot felbontotta és az apaság vélelmét megdöntötte. Ha a bíróság a fenti esetekben a keresetet elutasította, nincs akadálya a perújítási kérelem benyújtásának.6

A törvény elsősorban célszerűségi okokból zárja ki vagy korlátozza a perújítás lehetőségét. A végrehajtási igényperben vagy a sajtó-helyreigazítási perben nyomós érdek fűződik a jogvita gyors és végleges befejezéséhez. A lakás kiürítését elrendelő ítélet elleni perújítás felesleges jogbizonytalanságot, a házasságot felbontó ítélet elleni perújítás pedig – a volt házasfelek valamelyikének újabb házasságkötése esetében – megoldhatatlan jogi helyzetet teremtene. Hasonló bonyodalmat idézhetne elő az apaság vélelmét megdöntő ítélet elleni perújítás is, különösen akkor, ha időközben – elismerés, bírósági ítélet vagy az anya újabb házasságkötése folytán – már más személyt kell a gyermek apjának tekinteni. A kettős apasági vélelem elkerülése érdekében a Pp. 293. § (2) bekezdése ilyen esetekben kizárja a perújítást.

3. A perújítási eljárás

[817] A PERÚJÍTÁSRA JOGOSULTAK • A fellebbezéssel ellentétben a törvény nem határozza meg kifejezetten a perújításra jogosult személyek körét. A perújítási kérelem előterjesztésével kapcsolatban azonban említést tesz a félről, illetve az ügyészről.

A jogirodalom álláspontja szerint ebben az esetben a „fél" megjelölést tágan kell értelmezni, vagyis mindazokat a személyeket ide kell sorolni, akik a peres felekkel azonos megítélés alá esnek.7 Ez a személyi kör pedig azonos a fellebbezésre jogosultakkal (lásd 755. pont). Ennek megfelelően perújításra jogosultak a felek, a beavatkozó, az ügyész, továbbá mindazok, akikre nézve a perújítással megtámadott jogerős ítélet valamilyen rendelkezést tartalmaz.

A jogerős bírósági ítélet ellen elsősorban a peres felek élhetnek perújítással.

A felek jogát azonban korlátozza az, hogy a törvény a perújítást bizonyos előfeltételekhez köti. Így például a 260. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak annak a félnek van lehetősége perújításra, amelyik egészen vagy részben pervesztes lett.8 A fél jogutódja a jogelőd számára nyitva álló határidő alatt nyújthatja be a perújítási kérelmét. Az alkotmányjogi panaszon alapuló perújítás esetében csak a panasz indítványozója terjeszthet elő perújítási kérelmet [262/A. §, 361. § a) pont].

A beavatkozó perbeli jogállásából következik az, hogy eljárási cselekményeinek csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei nem állnak ellentétben a fél cselekményeivel [57. § (1) bek.]. A PK 145. sz. állásfoglalás szerint a beavatkozó által benyújtott perújítási kérelmet nem lehet jogosultság hiányában elutasítani, hanem tárgyalást kell kitűzni, azon a perújítás kérdésében a támogatott felet is meg kell hallgatni, s ha ő a perújítás ellen nem tiltakozik, akkor a beavatkozó perújítási kérelmét mint arra jogosult által előterjesztettet el kell bírálni. Ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed (önálló beavatkozó), akkor a beavatkozó az általa támogatott fél tiltakozása ellenére is élhet perújítással.

Az ügyész akkor is élhet perújítással, ha az alapeljárásban nem vett részt [261. § (2) bek.], de a 9. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a perújítási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az ügyészt külön jogszabály jogosítja fel a perindításra [9. § (4) bek.].

A külön jogszabállyal keresetindításra feljogosított személyek vagy szervezetek [például a Csjt. 67. § (1) bek. szerint a kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, szülőt illető tartási követelés iránt a jegyző] ugyanabban a jogkörben perújításra is jogosult.

Az ismeretlen helyen tartózkodó alperes részére kirendelt ügygondnok e minőségében a perben hozott jogerős ítélet ellen perújítási kérelmet újabb kirendelés nélkül is előterjeszthet (PK 164. sz. állásfoglalás).

A felsoroltakon kívül azok is élhetnek perújítással, akikre nézve a jogerős ítélet valamilyen rendelkezést tartalmaz. Ezek a személyek azonban csak a rájuk vonatkozó rendelkezés ellen nyújthatnak be perújítási kérelmet.

[818] A PERÚJÍTÁS HATÁRIDEJE • A 260. § (1) bekezdésére alapított perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Amennyiben a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs (261. §).

A perújítási kérelem benyújtásának a határideje a megtámadott ítélet jogerőre emelkedése napján kezdődik. A jogerőhatás az egyes ítéletfajtáknál, illetve ítélet hatályú határozatoknál eltérő időpontban áll be:

  • Az elsőfokú bíróság ítélete akkor emelkedik jogerőre, ha a jogosultak egyike sem élt a fellebbezési jogával. Ebben az esetben az elsőfokú ítélet a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős. Ha a felek a fellebbezésről lemondtak, a határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást a bíróságnál bejelentették (lásd 718. pont).

  • A másodfokú bíróság ítélete, mivel fellebbezéssel nem támadható meg, a kihirdetéssel emelkedik jogerőre, a határidőket azonban – köztük a perújításét is – az ítéletnek a fél részére történt kézbesítésétől kezdve kell számítani (lásd 672. pont).

  • A bírósági meghagyás, illetve a fizetési meghagyás esetében a jogerőhatás – ellentmondás hiányában – az erre nyitva álló határidő leteltét követő napon áll be [136/A. § (2) bek. és 2009. évi L. törvény 36. §].

  • A perbeli egyezséget jóváhagyó végzés, valamint a perújítással megtámadható egyéb végzések (lásd 815. pont) az elsőfokú ítéletre vonatkozó szabályok szerint emelkednek jogerőre.

A törvény a perújítási kérelem benyújtásánál egy szubjektív és egy objektív határidőt jelöl meg. A hat hónapos szubjektív határidő – az objektív határidő ötéves időtartama alatt – a fél tudomásszerzéséhez, illetve személyes körülményeihez igazodik; elmulasztása esetén a fél igazolással élhet. A jogbiztonság megköveteli azt, hogy a törvény – polgári ügyekben – megszabja a perújítási kérelmek benyújtásának a végső határidejét. Erre szolgál a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított ötéves objektív határidő, amelynek elteltével perújítással nem lehet élni, és a határidő elmulasztása esetében igazolásnak sincs helye [261. § (3) bek.]. Az ötéves határidőn túl érkezett perújítási kérelmet a bíróság tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja (264. §).

Az ügyész számára a törvény nem állapít meg külön perújítási határidőt. Ha részt vett az alapeljárásban, akkor a határidő számítására a felekre vonatkozó szabályok érvényesek. Ha nem vett részt az alapeljárásban, akkor a felek számára nyitva álló határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet [261. §

bek.].

A 262/A. §-ra alapított perújítási kérelmet a Kúria határozatáról szóló értesítés kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni [361. §

pont]. E határidő elmulasztásával szemben a fél az általános szabályok szerint igazolással élhet.

[819] A PERÚJÍTÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA • A perújítás nem fellebbviteli perorvoslat, ezért a perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell benyújtani [263. § (1) bek.]. Ennek a bíróságnak nemcsak hatásköre, hanem egyút-

tal kizárólagos illetékessége is van a perújítás elbírálására. Ez a szabály arra az esetre is érvényes, amikor a perújítás az alapügyben hozott másodfokú ítéletet vagy a másodfokú bíróság előtt kötött egyezséget támadja. A Kúria elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben (lásd 115. pont) nincs helye perújításnak (Bszi.

49. §, 57. §).

A jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelyik – ellentmondás esetén – elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna (2009:L. tv. 40. §). A kérelem elbírálásához szükséges iratokat a bíróság szerzi be a közjegyzőtől papír alapon vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszeréből elektronikus úton (lásd 1044. pont).

A perújítás következtében az ügy „visszakerül" az alapperben eljárt bírósághoz. A bíróság esetleges elfogultságát a törvény azzal próbálja meg kiküszöbölni, hogy a perújítás elbírálásából kizárja azt a bírót, aki a perújítással megtámadott ítélet hozatalában részt vett [21. § (2) bek.].

A perújítási kérelmet írásban kell benyújtani. Az ügyvéd által nem képviselt fél azonban a kérelmet bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes törvényszéknél jegyzőkönyvbe is mondhatja [94. § (1) bek.].

A perújítási kérelemnek meg kell felelnie a beadványokra vonatkozó általános szabályoknak (lásd 349. pont) és tartalmaznia kell a törvény által előírt különös kellékeket, így:

  • annak az ítéletnek a megjelölését, amely ellen a perújítás irányul,

  • kérelmet a perújítással megtámadott ítélet megváltoztatására,

  • a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait.

Ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek az okait ugyancsak elő kell adni [263. § (2) bek.].

A 262/A. §-ra alapított perújítási kérelemben a Kúria határozatára kell utalni.

A bíróság a perújítási kérelmet hiánypótlásra (95. §) adja vissza, ha nem felel meg a beadványokra vonatkozó általános szabályoknak, illetve nem tartalmazza a törvényben előírt különös kellékeket. A hiánypótlásra az általános szabályok lesznek irányadók (lásd 350. pont).

[820] A PERÚJÍTÁSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI • Ha a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a perújítási eljárás során az általános szabályok szerint jár el. (A határozathozatalra, valamint a határozatok elleni perorvoslatokra szintén az általános szabályok lesznek irányadók.) A perújítási kérelem tárgyalásával kapcsolatban a Pp. mindössze egyetlen eltérő szabályt tartalmaz:

Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. Az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja (265. §). A perújítási eljárásban bírósági meghagyást kibocsátani nem lehet. A mulasztó ellenféllel szemben az alperesi mulasztásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

A perújítási kérelmet tárgyaláson kell elbírálni. Kivételesen tárgyalás kitűzése nélkül utasítható el a kérelem akkor, ha a fél a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kitűzött határidőn belül nem vagy újból hiányosan adja be [130. § (1) bek. j) pont], illetve a perújítással megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számítva öt év elteltével terjesztették elő (264. §). Tárgyaláson kívül rendelhető el a perújítási kérelem áttétele is a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz (lásd 436. pont).

[821] A PERÚJÍTÁS MEGENGEDHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA • A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújítás feltételei fennállnak-e. A perújítás megen- gedhetősége attól függ, hogy

  • a kérelem előterjesztője rendelkezik-e perújítási jogosultsággal,

  • a megtámadott határozat ellen van-e helye perújításnak,

  • a perújítási kérelmet a törvényben megjelölt okok valamelyikére hivatkozással terjesztették-e elő,

  • a perújítási határidőt betartották-e.

Ha a perújító fél az alapperben el nem bírált tényre, bizonyítékra vagy jogerős bírói, illetve más hatósági határozatra hivatkozik, akkor a megengedhetőség körében azt is meg kell vizsgálnia, hogy a perújítás alapjául felhozottak – a valóságuk bizonyítása esetében – alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon [266. § (1) bek.]. Mivel a bíróság itt a kedvezőbb döntésnek csak az elvi lehetőségét vizsgálja, általában nincs szükség bizonyításra, elegendő mérlegelni a perújítási kérelemben előadottakat. Kivételesen azonban előfordulhat, hogy a bíróság már a perújítás megengedhetősé- gére vonatkozó vizsgálat során is bizonyítást vesz fel.

Habár a perújítás előfeltételeinek a tisztázása megelőzi az érdemi tárgyalást, a kettőt nem lehet mereven elválasztani egymástól. A törvény a bíróságra bízza azt, hogy a megengedhetőség kérdését az érdemi perújítási kérelemmel együtt vagy attól elkülönítve tárgyalja. A 266. § (1) bekezdése szerint a bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz.

Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, akkor az érdemi tárgyalást kitűzi vagy a tárgyalást nyomban érdemben folytatja. Ellenkező esetben a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasítja [266. §

bek.].

Ha a bíróság a perújítás megengedhetőségét az érdemi kérdéstől elkülönítve tárgyalja, akkor az eljárásnak ezt a részét alakszerű határozattal (végzéssel) kell befejeznie. A határozat ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható [266. §

bek.].

Ha a perújítási kérelmet a Kúria határozata alapján terjesztik elő, a megen- gedhetőségről a bíróságnak nem kell külön határozatot hoznia [266. § (4) bek.].

[822] A PERÚJÍTÁSI KÉRELEM FELTERJESZTÉSE • A szabálytalan hirdetményi kézbesítésre hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet – amennyiben azt hivatalból nem kell elutasítani – az elsőfokú bíróság az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége és érdeme tárgyában való döntés végett felterjeszti a másodfokú bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a másodfokú

eljárásban sértették meg. Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni. Ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a felülvizsgálati eljárásban sértették meg, akkor a kérelmet a Kúriához kell felterjeszteni (266/A. §).

[823] TÁRGYALÁS A PERÚJÍTÁS ÉRDEMÉBEN • Ha a bíróság a perújítási kérelmet érdemi tárgyalásra alkalmasnak tartja, akkor a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni [267. § (1) bek.]. A perújítási kérelem kétféle mércét is jelent a bíróság számára: egyfelől nem terjeszkedhet túl a perújító fél kérelmén, másfelől mindazt köteles elbírálni, ami a kérelemmel összefüggésben felmerül.

A perújítási eljárásban a keresetet nem lehet megváltoztatni. Ez a tilalom nem zárja ki azt, hogy a fél a keresetét a másodfokú eljárásban megengedett módon (lásd 776. pont) módosítsa vagy kiegészítse [267. § (1 bek.].

Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság hivatalból is felfüggesztheti a megtámadott ítélet végrehajtását. Közbenső ítélet elleni sikeresnek látszó perújítás esetén a per tárgyalásának a folytatását függesztheti fel. A tárgyaláson jelen lévő feleket azonban a felfüggesztés kérdésében meg kell hallgatni.

A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja [267. § (2) bek.].

[824] DÖNTÉS A PERÚJÍTÁS ÉRDEMÉBEN • A bíróság a perújítási kérelem keretei között újból tárgyalja az ügyet és a szükséges bizonyítás felvétele után a perújítási kérelem érdemében ítélettel, minden más kérdésben pedig végzéssel határoz. A bizonyítási eljárás lefolytatására és a határozathozatalra az általános szabályok az irányadók.

A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményeként ítélettel dönt,

  • ha a perújítási kérelmet alaptalannak találja és ennek megfelelően a perújítással megtámadott ítéletet a hatályában fenntartja;

  • ha a perújítási kérelmet alaposnak találja, ezért a perújítással megtámadott ítéletet egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz (268. §).

A bíróság a per újbóli tárgyalása során végzéssel határoz,

  • ha a 157. §-ban foglalt okok valamelyike alapján a pert meg kell szüntetni, és ehhez képest a perújítással megtámadott ítéletet egészében vagy abban a részében, amelyre nézve a permegszüntetés oka fennáll, hatályon kívül kell helyezni;

  • ha a perújító fél a kérelmét visszavonja és a perújítási eljárást meg kell szüntetni.

Mivel a megtámadott ítélet hatályában való fenntartása mindig érdemi kérdés, arról a bíróságnak ítélettel kell döntenie. Más a helyzet a perújítással megtámadott ítélet részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetében.

A bíróság attól függően dönthet ítélettel vagy végzéssel, hogy a hatályon kívül helyezés mellett hoz-e érdemi döntést, azaz „a jogszabálynak megfelelő új határozatot" vagy csak a per megszüntetését fogja kimondani.

A perújítási eljárás eredményeképpen vegyes jellegű ítélet is születhet: így előfordulhat az, hogy a bíróság a perújítási kérelmet csak részben találja alaposnak, ennek megfelelően részben helyt adó, részben elutasító ítéletet hoz,

vagyis az alapeljárásban hozott ítéletet csak részben helyezi hatályon kívül és hoz a helyébe új határozatot, a másik részében viszont a megtámadott ítéletet hatályában fenntartja. A per újbóli tárgyalása során a bíróság vegyes jellegű határozatot is hozhat: például a megtámadott ítélet egyik részét azért helyezi hatályon kívül, hogy a helyébe új határozatot – ítéletet – hozzon, míg az ítélet másik részét – végzéssel – a per megszüntetése miatt helyezi hatályon kívül.

A perújítási eljárás során hozott határozatok ellen az általános szabályok szerint van helye perorvoslatoknak.

Jegyzetek

  1. Az 1911. évi Pp. ilyen esetben a fellebbezési bíróság hatáskörébe utalta a perújítási eljárás lefolytatását (566. §).

  2. A negyedik perújítási okot a X. Ppn. (2008:XXX. tv.) iktatta be.

  3. A 262/A. §-ba foglalt perújítási okot az 1999. évi XLV. törvény vezette be. Tartalmát az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvénnyel összhangban a 2011. évi CCI. törvény lényegesen módosította (lásd 752-753. pont).

  4. A Pp. bizonyítási rendszerében ugyan túlnyomó részben pozitív tények és körülmények igazolására kerül sor és a negatív tény vagy körülmények bizonyítása meglehetősen ritka, ez nem zárja ki azt, hogy az adott esetben a perújító fél ne legyen kötelezhető a „nem tudás" bizonyítására. Vö. Novák István: Perújítás. In Kommentár 1976. 1216-1217. o.

  5. Németh (1975): i. m. 153-167. o.; Novák: i. m. 1196. o.

  6. Novák: i. m. 1208. o.

  7. Németh János: Perújítás. In Kommentár (Németh) 1999. 1054. o.

  8. Novák: i. m. 1219. o.

Irodalom

Anka Tibor: A megújult hagyatéki eljárás. Budapest, 2011.

Bacsó Ferenc: A perújítás. In Polgári eljárásjog II. 1959. 535-559. o.

Bajory Pál: Perújítás. In Kommentár 1994. C/39-48. o.

Boros József: Vitás kérdések a perújítás köréből a polgári eljárásban. MJ, 1956/4:116-118. o.

Dózsa Ákos: Bizonyítás a perújítás megengedhetősége kérdésében. MJ, 1969/5:301-302. o.

Kőrös András: Perújítás. In Kommentár (Petrik) 2010. C/38-C/49. o.

Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog. 3. kiad. Budapest, 1939. 593608. o.

Nagy Andrea: Perújítás. In Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog. Általános rész. Budapest, 2005. 362-375. o.

Németh János: A perújítási határidő. MJ, 1960/5:178-180. o.

Németh János: A perújítás kialakulása és fejlődése a magyar polgári perjogban 1526-ig. Acta Budapest, Tom. VIII. 1966. 155-167. o.

Németh János: A perújítás intézményének fejlődése a magyar polgári perjogban 1526-tól a XIX. század derekáig. Acta Budapest, Tom. X. 1968. 177-201. o.

Németh János: A perújítási jogosultság néhány problémája a polgári perben. Acta Budapest, Tom. XI. 1969. 105-125. o.

Németh János: A perújítás tárgya a magyar polgári eljárásjogban. PEF I. 1971. 175-216. o.

Németh János: Az ítélet megalapozottsága és a perújítás a polgári perben. JK, 1974/1-2:1823. o.

Németh János: Rendkívüli perorvoslatok a magyar polgári eljárásjogban. Budapest, 1975.

Németh János: A tárgyalás sajátossága a perújítási eljárásban. PEF XI. 1981. 43-52. o. Németh János: A res iudicata mint perújítási ok polgári perjogunkban. In Tóth Károly (szerk.): Szilbereky-emlékkönyv. Szeged, 1987. 237-240. o.

Németh János: A perújítás esetei. In Polgári perjog II. 1992. 188-200. o.

Németh János: Perújítás. In Kommentár (Németh-Kiss) 2010. 959-996. o.

Névai László – Szilbereky Jenő: Polgári eljárásjog. 3. kiad. Budapest, 1974. 467-474. o.

Novák István: A perújítási határidő. MJ, 1959/1:23-25. o.

Novák István: Perújítás. In Kommentár 1976. 1187-1245. o.

Schelnitz György – Zalka Károly: A perújítás egyes időszerű kérdései a polgári eljárásban.

JK, 1967/12:654-661. o.

Szabóné Bittó Mária: Perújítási ügyek statisztikai vizsgálata. PEF II. 1972. 89-104. o.

Szabó Tibor: Egyezségkötés a perújítási eljárásban. MJ, 1965/8:374-376. o.

Szabó Tibor: A perújítás egyes vitás kérdései a polgári eljárásjogban. JK, 1969/2-3:124-127. o.