Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

202. fejezet - 200. A GÓTOK LETELEPÍTÉSE A RÓMAI BIRODALOMBAN

202. fejezet - 200. A GÓTOK LETELEPÍTÉSE A RÓMAI BIRODALOMBAN

Ammianus Marcellinus: Róma története. XXXI 4, 1-6; 8-14.

376

(A gótok) tehát Alaviv vezérletével megszállták a Duna partjait, majd követeket küldtek Valenshez, és alázatosan kérték befogadásukat. Megígérték, hogy békében fognak élni, és ha a helyzet követeli, segédcsapatokat állítanak.

A tisztán nem látó illetékesek ügybuzgalma így készítette elő a római világ pusztulását. Az mindenesetre nagyon is tisztázott és bizonyos tény, hogy a barbár népség átszállításának szerencsétlen intézői, amikor a számukat több ízben is megkísérelték megállapítani, hiábavaló erőlködés után felhagytak igyekezetükkel.

Elsőként Fritigernust fogadták be Alavivval együtt, akinek a császár a körülményekre való tekintettel élelmiszerek és megművelhető földek kiutalását rendelte el.

Ez idő tájt, amikor határsorompóink felnyíltak, és a barbár föld úgy öntötte magából a fegyveres csapatokat, mint az Aetna a tüzes szikrákat, és amikor a nehezen legyűrhető válság hadi tetteik alapján hírneves katonai vezetőket követelt volna, mintha valamely rosszindulatú istenség válogatta volna ki őket, egytől egyig csupa olyan embereket állítottak a csapatok élére, akikre folt tapadt. Ezek közül is a leghírhedtebb volt Lupicinus és Maximus, egyikük a thrákiai tartományok katonai vezetője (per Thracias comes), a másik olyan vezér (dux), aki a romlásba vezetett, de meggondolatlanságban méltó vetélytársai voltak egymásnak. Minden bajnak az ő mindenre kapható kapzsiságuk volt az oka. Mert – hogy egyéb dolgokat itt ne hánytorgassunk, amelyeket akár az említettek, akár az ő tudtukkal mások követtek el alávaló módon az addig mit sem sejtő, csak ide-oda közlekedő idegenek ellen – csak azt a hallatlan szörnyűséget fogjuk előadni, amelyért még elfogult bíráktól sem várhattak volna fölmentést: amikor az áthozott barbárok élelmiszerhiányban szenvedtek, a gyűlöletes vezérek szégyenletes üzletet eszeltek ki, és ahány kutyát bárhonnan is fel tudott hajtani telhetetlenségük, azt adták oda, egyet egy emberért. Még előkelő (emberek fiait is) elhurcolták köztük rabszolgának.

A.I.