Ugrás a tartalomhoz

Büntetőeljárási jog

Király Tibor (2003)

Osiris Kiadó

III. CÍM IDÉZÉS, ÉRTESÍTÉS; A MULASZTÁS KÖVETKEZMÉNYEI. A KÉZBESÍTÉS

III. CÍM IDÉZÉS, ÉRTESÍTÉS; A MULASZTÁS KÖVETKEZMÉNYEI. A KÉZBESÍTÉS

[258]

1. Az idézés és az értesítés a) Az idézés a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság rendelkezése arról, hogy az abban megnevezett személy a közölt minőségben meghatározott helyen és időpontban (határnapon) jelenjék meg. Az idézésre a megjelenés kötelező, az elmulasztása miatt eljárási szankció alkalmazható (pénzbírság, elővezetés, bűnügyi költség viselésére való kötelezés). A 69. § rendelkezései értelmében az idézhető személyek: a terhelt, a védő, a tanú, a szakértő.

A idézés szabályait a 67. § állapítja meg. E szerint az idézésből ki kell tűnnie, ki, kit, hová, mikorra, milyen minőségben idézi, melyek a mulasztás következményei. A „minőség” megjelölése az idézett eljárási helyzetére vonatkozik, tehát arra, hogy terheltként, védőként, tanúként, szakértőként vagy vádlóként idézik-e. Az idézett számára fontos, hogy tudja, milyen minőségben idézték, mert ez meghatározza a továbbiakban az eljárásjogi helyzetét; ha például terhelt, jogában áll az idézésre a védővel megjelenni; ha tanú, a képviselőjével jelenhet meg. Az általános szabályoknak megfelelően (62. §) erről a jogáról az idézettet a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság köteles tájékoztatni, ha pedig például a terheltnek már van védője vagy a sértettnek képviselője, ezeket értesítenie kell.

Az idézés három formában történhet: írásban, szóban, vagy más módon (rövid úton).

A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező. Az idézés és az értesítés rendszerint írásban vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik. Ha az idő hiánya indokolttá teszi, az említetteken kívül más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján – való idézésnek is helye van [67. § (1)-(3) bek.].

A megidézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával [67. § (5) bek.].

  1. Az értesítés annak szól, akinek jelenléte az eljárási cselekménynél nem kötelező, de a törvény ezt lehetővé teszi (például a sértett, a tanú segítője). Egyebekben az idézés szabályai irányadók az értesítésre, de a meg nem jelenést nem követheti eljárási szankció.

A bíróság az ügyészt nem idézi, hanem értesíti a határnapról akkor is, ha a jelenléte kötelező.

Az értesítés közlésének három módja van, mint az idézésnek is, de ezenfelül a törvény megengedi az értesítést sajtó útján. Sajtóhirdetményben tehető közzé az értesítés, ha ezt az érdekeltek rendkívül nagy száma indokolttá teszi. Sajtóhirdetményben az értesítettek neve nem közölhető [67. § (3), (6) bek.].

Katonát rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetőleg értesíteni. Az idézés, illetőleg az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetőleg az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék [68. § (1)-(2) bek.].

[259]

2. Az idézéssel, értesítéssel szembeni mulasztás következményei >69. § (1) Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

  1. a terhelt elővezetése rendelhető el,

  2. a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható, [...]

  3. a védő és a szakértő rendbírsággal sújtható.

  1. Ha az [.] idézett kiskorú nem jelenik meg, és gondozója nem igazolja, hogya kiskorú meg nem jelenésében vétlen, a gondozó rendbírsággal sújtható, és a megnem jelenéssel okozott költség megtérítésére határozattal kötelezhető.

  2. Ha az ügyész a bíróság értesítésében megjelölt időben és helyen olyan eljárási cselekményen nem jelenik meg, amelyen a részvétele kötelező, erről a bíróság a felettes ügyészt tájékoztatja.<

Megjegyezzük, hogy az ügyész távolmaradása a tárgyalásról nem jár ugyanazokkal a következményekkel, mint a védő távolmaradása. Ennek egyedül az az elfogadható magyarázata lehet, hogy az ügyész mulasztása nem szükségképpen személyes természetű mulasztás; lehet, hogy az ügyészség mulasztásáról van szó, ha például nem jelölték ki időben a tárgyaláson megjelenésre kötelezett ügyészt.

A szankció következményeit tehát nem feltétlenül személyesen az ügyésznek kell viselnie.

Ha az idézett sértett mint magánvádló vagy pótmagánvádló vagy mint magánfél nem tesz eleget az idézésnek, vele szemben más típusú eljárási szankciót alkalmazhat a törvény, nevezetesen a mulasztása jogvesztő hatállyal jár, kivéve ha távolmaradását megfelelő módon igazolta.

[260]

Az idézéssel szembeni mulasztás következményei csak akkor alkalmazhatók, ha mind az idézés, mind a kézbesítés szabályszerű volt. Annak, hogy az idézés és a kézbesítés szabályszerűen történjék, valamint annak is, hogy a szankciókat megfelelően alkalmazzák, a büntetőeljárásban nagy a fontossága. Hátráltathatja ugyanis az eljárás gyors lefolyását, a tárgyalás időben való befejezését, ha alaki hibák, például az idézés szabálytalanságai ennek útjában állnak. Az eljárások elhúzódásának gyakori oka éppen az idézettek meg nem jelenése az eljárási cselekménynél, és az idézés, a kézbesítés hiányosságai miatt szankciók sem alkalmazhatók.

A Be. az eljárás sikeres lefolytatásának érdekében a szankciók speciális feltételét is megállapította. Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, illetőleg az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a következő kihallgatására, illetve eljárási kötelezettségének teljesítése érdekében a terhelt elővezetése rendelhető el, a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el, a védő és a szakértő rendbírsággal sújtható. Az okozott költség megtérítésére a felsoroltakat kötelezni kell [69. § (2) bek.].

[261]

3. A kézbesítés > 70. § (1) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet

  1. személyesen,

  2. posta útján,

  3. hirdetményi úton,

  4. a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság kézbesítője útján,

  5. nemzetközi jogsegély keretében.

  1. A címzett az iratot az azt küldőnél is átveheti.

  2. Ha a sértettnek vagy az egyéb érdekeltnek meghatalmazottja van, a részére szóló iratot – az idézés kivételével – a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.

  3. A kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. A hivatalos iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az átvételt megtagadják, illetőleg átveszik ugyan, de a kézbesítési bizonyítványt (tértivevényt) nem írják alá.

  4. Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni. [ ... ]

(7) A kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel) feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át. <

Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni.

Hirdetményi kézbesítés esetén – ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére – az iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság, valamint a címzett utolsó lakóhelye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtábláján.

Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat csak a bíróságnál, az ügyésznél, illetőleg a nyomozó hatóságnál kézbesíthető. A címzett az iratot nem viheti magával.

A kézbesítésre külön jogszabályok is vonatkoznak a Be. szabályainak megfelelően.

4. Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratról >70/A. § (1) Az eljárás során keletkezett iratról – ideértve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetőleg a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratot is – az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére a (2)-(7) bekezdés szerint legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül másolatot ad ki.< A továbbiakban a törvény részletesen meghatározza a nyomozás befejezéséig, illetőleg a nyomozás befejezését követően a másolat megszerzésére jogosultak körét és az ezzel kapcsolatos egyéb korlátozásokat. A bírósági eljárásban a vádlott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett, a magánvádló, magánfél és a felsoroltak képviselője részére – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a másolat kiadása nem korlátozható [70/A. § (6) bek.].

5. Az államtitok és a szolgálati titok megismerése A 70/B. § részletesen megállapítja az állam-, illetőleg szolgálati titok megismerésének szabályait. Az (1) bekezdés értelmében a büntetőeljárás során a terhelt, a védő, a törvényes képviselő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, valamint ezek képviselője (tehát gyakorlatilag a büntetőeljárásban részt vevő magánszemély) jogosult megismerni azt az államtitkot, illetőleg szolgálati titkot, amit olyan irat tartalmaz, amelyet a törvény szerint megtekinthet. A (2) bekezdés szerint az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvényben (1995. évi LXV. törvény) felsoroltak a büntetőeljárás során általuk megismerhető államtitkot, illetőleg szolgálati titkot akkor is megismerhetik, ha a megismerés külön jogszabályban meghatározott feltételei náluk nem állnak fenn.

Ezek a bekezdések a további rendelkezésekkel együtt egyfelől biztosítják az államtitok és szolgálati titok megóvását, másfelől azonban azt is, hogy a büntetőeljárás során megismerhessék az állam- és szolgálati titkot mindazok, akiknek ehhez az eljárás során érdeke fűződik, tehát elsősorban a terhelt, illetőleg a védő és a sértett, illetőleg a képviselői. A törvény itt nem részletezi melyek azok az iratok, amelyeket a törvényben felsorolt személyek megtekinthetnek. Példaképpen utalhatunk a 186. § rendelkezéseire, amely szerint a nyomozási cselekményen jelenlévők megtekinthetik a jegyzőkönyvet, amely a nyomozási cselekményről készült.