Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

TÁRSADALOMPOLITIKA

TÁRSADALOMPOLITIKA

A szociológiának le kell mondania arról az illúzióról, hogy a társadalmak fejlődése tervezhető és irányítható. A társadalmi változásokban lényeges szerepet játszanak spontán folyamatok, a társadalom belső erői és a külső feltételek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állam, a társadalom tagjai és a közöttük elhelyezkedő civil társadalmi szervezetek egyáltalán nem képesek befolyásolni a változásokat.

Az állami politika (gazdaság-, szociál-, oktatás-, egészségpolitika stb.) az erőforrások elosztásával, a jogszabályok alkotásával és végrehajtásával messzemenően befolyásolni tudja a társadalmi folyamatokat. Ezért korántsem közömbös, hogy az állami politika milyen társadalom megvalósítását kívánja elősegíteni. Hozzá kell azt is tenni, hogy ezeknek a politikáknak, jogszabályoknak a társadalmi hatása gyakran eltér attól, amit velük el kívántak érni. A „nem szándékolt hatások” vagy „perverz hatások” kimutatása a társadalomtudományoknak egyik fontos feladata.

Demokratikus politikai rendszerben az állami politika végső soron az állampolgároktól függ. Ha a kormányzat nem az állampolgárok többségének megfelelő politikát folytat, a következő választáson le lehet váltani. Az állampolgárok nézeteinek változása és politikai aktivitásuk ezért a társadalmi változások döntő mozgatóereje a demokráciákban. Történeti tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a diktatúrák sem képesek tartósan fennmaradni a modern társadalmakban, ha a társadalom többségének akaratával ellentétesen kormányozzák a társadalmat.

A civil társadalom szervezetei egyrészről lényeges szerepet játszhatnak a társadalom tagjai nézeteinek kialakításában, másrészt képviselni tudják a politika felé a társadalom csoportjainak nézeteit, kívánságait, érdekeit. Ezért demokratikus társadalmakban a társadalom változásaiban fontos szerepet játszhatnak.

A mai magyarországi változásokat illetően mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy igen nagy mértékben a magyar társadalom tagjain múlik, hogyan alakul a gazdaság, az életszínvonal, a társadalmi szerkezet, az oktatás és az egészségi ellátás, és természetesen ennél is inkább, milyen irányban változik a gondolkodásmód, a mentalitás, valamint hogy megszilárdul-e a demokrácia. Tehát semmilyen determinisztikus törvényszerűség sem határozza meg, hogy a gazdaságilag fejlettebb és régi demokratikus hagyományokkal rendelkező országokhoz képest a magyar gazdaság és társadalom modernizálása, felzárkózása ezúttal sikeres lesz-e vagy ismét kudarcba fullad.