Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

Deviánsnak nevezzük azokat a viselkedéseket, amelyek egy adott társadalomban és egy adott korszakban a társadalomban elfogadott normákat megszegik. Tehát az, hogy valamely viselkedés deviánsnak minősül-e, társadalmanként és korszakonként változhat. A mai magyar társadalomban – és általában az európai kultúrájú társadalmakban – deviáns viselkedésnek tekintjük az öngyilkosságot, az alkoholizmust, a kábítószer-fogyasztást, a mentális és lelki betegségeket és a bűnözést. Minden társadalomban előfordul deviancia, annak teljes megszüntetése nem lehetséges, de nem is kívánatos, mert a teljes konformitás a társadalom megmerevedését, változásra, újításra való képtelenségét okozná. Olyan állapot elérése kívánatos, amely elég toleráns ahhoz, hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt él, de elejét veszi annak, hogy a deviancia elhatalmasodjék és ezáltal a társadalom dezintegrációját okozza.

Az európai kultúrájú országokban az ebben a fejezetben tárgyalt deviáns viselkedések eltérő tendenciákat mutatnak. Az öngyilkossági arányszám minden más országban kisebb, mint Magyarországon, és általában nem növekszik. Az alkoholizmusnak a második világháborút követő növekedése a legtöbb országban megállt, és országonként meglehetősen eltérő gyakorisággal fordul elő. A kábítószer-fogyasztás az 1960-as években gyorsan terjedni kezdett, és jelenleg súlyos gondokat okoz a növekedési tendencia megállítása. A mentális és lelki betegségek országok közötti különbségeit és időbeli alakulását megbízható összehasonlítható adatok hiányában alig lehet mérni. Bár ezeket a tendenciákat különböző szociológusok eltérően ítélik meg, vitathatatlan, hogy a deviancia súlyos problémákat okoz ezekben a társadalmakban.

Magyarországon az öngyilkossági arányszám 1954 után egészen az 1980-as évek közepéig folyamatosan nőtt, és messze a legmagasabb a világon. 1988-tól viszont lassú csökkenési tendencia indult meg. Az alkoholizmus szintén nagymértékben elterjedt, jelenleg azon országok közé tartozunk, ahol az alkoholisták aránya a legmagasabb. A kábítószer-fogyasztás az 1960-as évek végén jelent meg, jelenleg terjed, de még nem lehet járványszerű terjedéséről beszélni. Az 1980-as évek óta végzett epidemiológiai felvételek szerint a magyar társadalomban igen magas a neurotikusok és a depressziós tüneteket mutatók az aránya. A szocialista korszakban a viszonylag kis bűnözési mutatókkal rendelkező országok közé tartoztunk, 1990 óta a bűncselekmények, elsősorban a vagyon elleni cselekmények száma nőtt.

A szociológia arra törekszik, hogy a deviáns viselkedések közös okait tárja fel. A magyarországi deviancia lehetséges okai között fel lehet tételezni a gyermekkori szocializáció zavarait, a felnőttkori feszültséghelyzeteket, a magyar kultúrának bizonyos deviáns viselkedéseket (öngyilkosságot, mértéktelen ivást, depressziót) hallgatólagosan sugalló sajátosságait, végül egy, az elmúlt évtizedekben az egész társadalomra kiterjedő anó- mia- és elidegenedésválság kialakulását.

Az anómián a szociológia eredetileg a társadalmi viselkedést szabályozó normák meggyengülését értette, az elidegenedésen pedig azt, hogy az ember idegenül érzi magát a társadalomban. A két fogalmat ebben a tankönyvben nagyjából azonosnak, egy bizonyos jelenség más-más oldalának tekintjük. Az anómiának több dimenziója van: a normákban való egyetértés meggyengülése, az élet értelmetlenségének érzése, az önértékelés elvesztése, az elmagányosodás, végül a hatalomnélküliségnek, tehetetlenségnek és kiszolgáltatottságnak az érzése. Amikor a szociológiai adatfelvételek ezekre az anómia- és elidegenedésdimenziókra próbáltak rákérdezni, azt lehetett megállapítani, hogy az 1970-es évek végétől 1990-ig erősen nőtt és igen magas szintre emelkedett az anómiára és elidegenedésre utaló válaszok aránya. Kérdés, mi okozhatta ezt az anómia- és elidegenedésválságot. Meg lehet olyan hipotézist fogalmazni, hogy annak gyökere az elmúlt évtizedek totalitárius és autoritárius rendszereiben található, amelyek egyrészt a hatalomnak való teljes kiszolgáltatottság érzését keltették, másrészt lerombolni törekedtek a hagyományos érték- és normarendszereket anélkül, hogy helyükre újat lettek volna képesek állítani.