Andorka Rudolf (2006)
Osiris Kiadó
A kultúra fogalmába tartoznak az ember alkotta tárgyi környezet, a hétköznapi és tudományos ismeretek, az irodalom, művészet és zene, végül, de nem utolsósorban a társadalom viselkedési normái és az azokat alátámasztó értékek. Minden társadalomnak van kultúrája, vagyis minden társadalomban vannak viselkedési szabályok és értékek, amelyeket a társadalom tagjainak többsége elfogad. Ezeknek hiányában a társadalmi együttélés lehetetlenné válna.
A társadalmi környezet kultúráját, azon belül a normákat és értékeket a szocializáció során sajátítja el az egyén. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik meg, de folytatódik a felnőttkorban is, sőt a felnőttkorban reszocializáció következhet be.
Az értékvizsgálatok sokszor összekapcsolódnak életminőség-vizsgálatokkal. Az életminőség jelenti az ember anyagi jólétét, valamint az élet nem anyagi dimenzióiban való „jóllétét". Allardt az élet minőségének három dimenzióját különböztette meg: a birtoklást, vagyis az anyagi életszínvonalat; a szeretetet, vagyis a jó emberi kapcsolatokat; és végül a létezést vagy önmegvalósítást, vagyis az egyéni élet értelmességének érzését.
Vitatott kérdés, hogy a fejlett társadalmakban tért hódítanak-e a posztmaterialista értékek a materialista értékek rovására.
Hankiss Elemér szerint Magyarországon „negatív modernizáció" ment végbe, mert bizonyos vonatkozásban (elsősorban az individualizáció terén) túlszaladtuk a többi modern társadalmakat, más vonatkozásokban (hatékony munka, önállóság, újítási készség) viszont elmaradtunk a modern társadalmaktól.
Úgy tűnik, hogy Magyarországon a társadalom tagjainak nagy többsége a materialista értékeket tartja fontosaknak, a posztmaterialista értékek kevéssé elterjedtek.