Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

Minden társadalomban szükség van kollektív döntések meghozatalára és végrehajtására, ez a funkciója a politikai alrendszernek. A politika az a tevékenység, amely e döntések befolyásolására, konkrétabban amely a döntéshozó hatalom megszerzésére és megtartására irányul. A politikával a politikai szociológia mellett külön tudomány, a politológia vagy politikatudomány is foglalkozik.

A döntések meghozatalának, a hatalom megszerzésének és megtartásának módja szempontjából megkülönböztethetünk demokratikus és diktatórikus politikai rendszereket. A diktatúrákon belül megkülönböztethetjük az autoritárius és a totalitárius rendszereket. Az előbbiek csak a nyílt ellenzékiséget nem tűrik el, az utóbbiak az állampolgárok magánéletébe, gondolkodásába is bele kívánnak avatkozni. A politikai szociológiának egyik alapvető kutatási kérdése, hogy milyen tényezők, feltételek járultak hozzá, hogy a XX. században a fejlett országokban totalitárius rendszerek (a nemzetiszocialista Németország és a Szovjetunió) jöttek létre, illetve milyen tényezők és feltételek segítik elő a demokratikus rendszerek létrejöttét és fennmaradását. Különösen aktuális ez a kérdés ma Kelet-Közép-Európában és Kelet-Európában, amelyeknek legtöbb országa 1989- 1990-ben szabadult fel a totalitárius vagy autoritárius rendszer alól. Szociológiai adatfelvételek arra engednek következtetni, hogy bár a rendszerváltás utáni gazdasági és politikai viszonyokkal szembeni elégedetlenség igen megnőtt, a magyar társadalom nagy többsége nem helyeselné a visszatérést valamilyen autoritáriánus rendszerhez.

A politikai szociológia egyik legtöbbet vizsgált kérdése, hogy a különböző politikai pártok támogatói, szavazói kik közül kerülnek ki. A rendszerváltás óta végzett magyarországi adatfelvételek arra engednek következtetni, hogy a parlamenti pártok stabil szavazóbázisa igen kicsi, az ingadozó szavazók aránya viszont nagy. A pártok szavazótáborának társadalmi összetétele nem mutat nagy különbségeket. Erősebb hatása van a világnézeti tényezőknek (vallásosságnak, korábbi kommunista párttagságnak), mivel azonban az ezek szerint határozottan körülhatárolható csoportok a társadalomnak csak egy kisebbségét alkotják, a szavazók nagy többsége egyik évről a másikra is hajlamos pártpreferenciáját megváltoztatni.