Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

12. fejezet - 12. fejezet │OKTATÁS

12. fejezet - 12. fejezet │OKTATÁS

Az iparosodást, a modernizációt megelőző évszázadokban és évezredekben az iskolai oktatás kis szerepet játszott a társadalmakban. A gyermekek és fiatalok családjukban, rokonságuk körében és a helyi közösségben sajátították el azokat az ismereteket, tanulták meg azokat a viselkedési normákat, tették magukévá azokat az értékeket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy felnőttkorukban társadalmi szerepeiket elláthassák, tehát eredményes munkát végezzenek, és a társadalmi közösségekbe integrálódjanak. A fiataloknak csak kis része vett részt iskolai oktatásban, jelentős részük még olvasni és írni sem tanult meg. A fejlődő országokban ma is magas az írni-olvasni nem tudók aránya. Az iparosodás kezdete után, a modernizáció előrehaladtával az írni-olvasni tudás és az iskolában elsajátítható ismeretek egyre fontosabbakká váltak, ezek nélkül sem az ipari és más nem mezőgazdasági munkahelyeken nem lehetett hatékonyan munkát végezni, sem a társadalmi életben nem lehetett eligazodni. Minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, minél szélesebb körűek az ismeretei, annál jobbak a foglalkozási életpályáján és a keresetben az esélyei, annál jobban tudja érdekeit képviselni és érvényesíteni. Így az oktatási intézmények a modern társadalom döntő fontosságú intézményeivé váltak. A gyermekek és fiatalok egyre nagyobb része vesz részt egyre hosszabb ideig az iskolai oktatásban, az iskolákkal szembeni elvárások mind a családok, mind pedig a gazdaság és az állam részéről erősen megnőttek. A megnövekedett elvárások azonban azzal jártak együtt, hogy egyre több kritika fogalmazódik meg az oktatási rendszerrel szemben. Így vált az oktatásszociológia a szociológia egyik jól definiált és erősen intézményesült ágává. A legtöbb országban oktatásszociológiai intézetek működnek, és az UNESCO nemzetközi szinten foglalkozik az oktatás kutatásával. Az oktatás nemzetközi összehasonlításához az UNESCO oktatási világjelentései az alapvető források (UNESCO 1995).[17]

ALAPFOGALMAK

Oktatás, nevelés, a társadalom integrációja

Oktatásnak nevezzük általánosságban a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását a gyermekeknek és fiataloknak. Oktatásra minden társadalomban szükség van. A modern társadalmakban az oktatásban egyre nagyobb, sőt túlnyomó szerepet játszanak az iskolák vagy oktatási intézmények.

Nevelésnek szokás nevezni a viselkedési normák megtanítását, a mögöttük álló értékek átadását, másképpen fogalmazva a személyiség fejlesztését. A nevelés fogalma rokon a szocializáció fogalmával (lásd a 16. fejezetet). Végül az oktatás azáltal, hogy nagyjából egységes ismereteket ad át a fiataloknak, egységes kultúrába vezeti be őket, hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalokban megerősödik az az érzés, hogy egy nagyobb – többnyire nemzeti – társadalmi közösség tagjai, vagyis integrálódnak a társadalomba.

Az oktatási intézmények funkciói tehát: az ismeretek átadása, vagyis a szűk értelemben vett oktatás; a nevelés, vagyis a személyiség fejlesztése; továbbá a fiatal nemzedékek integrációja a társadalomba.

Emberi beruházás

A közgazdaságtan egyik irányzata az emberi beruházások elmélete (Schultz 1983). Emberi beruházásnak tekintik mindazokat a ráfordításokat, amelyek az egyén munkájának termékenységét közvetlenül – a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül – emelik. Ide tartoznak elsősorban az oktatási és egészségügyi ráfordítások.



[17] Igen fontos forrást jelentenek az OECD főbb világnyelveken megjelenő évkönyvei is (pl. Regards sur l’éducation. 2004), melyek összefoglalói magyar nyelven is elérhetőek. A magyar oktatási rendszerről a legfontosabb forrás az Oktatáskutató Intézet által háromévente kiadott Jelentés a magyar közoktatásról című kiadvány.