Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

MÓDSZEREK

MÓDSZEREK

A családszociológia a szociológia tudományának egyik legfejlettebb ága. Érdeklődése, kutatási területe is a legtágabbak közé tartozik, a történeti családkutatásoktól a házastársi konfliktusok kutatásáig terjed. Ennek megfelelően módszerei is igen változatosak, a történeti dokumentumok (például több évszázados népesség-összeírások) elemzésétől a megfigyelésig, mélyinterjúig és a pszichológiai tesztek alkalmazásáig. Itt csak néhány lényeges módszertani kérdésre hívom fel a figyelmet.

A házasságkötések és válások adatait évente gyűjti és közli a népmozgalmi statisztika, A legegyszerűbb arányszámok az összes népességszámmal osztják ezeknek számát, és ezer főre adják meg a házasságok és válások arányát. Ez a nyers házasságkötési és válási arányszám. Mivel a gyermekek és házas családi állapotúak nem köthetnek házasságot, továbbá csak házas személyek válhatnak el, a finomabb arányszámok korcsoportonként adják meg, hogy ezer nem házas nőre, illetve férfira (még árnyaltabban: ezer hajadon, elvált és özvegy nőre külön-külön) hány megfelelő állapotú és megfelelő korú férfi és nő házassága jutott az adott évben, és ugyancsak korcsoportonként adják meg az ezer házas családi állapotúra jutó válások számát. Ezeket nevezzük korspecifikus házasságkötési és válási arányszámoknak.

A családi állapotra, a családok és a háztartások összetételére vonatkozó másik fontos adatforrás a népszámlálás. A nőtlenek, illetve hajadonok, a házasok, az özvegyek és az elváltak korcsoportonkénti arányszámai a fent említett házasságkötési és válási arányszámoknál pontosabb információkat adnak például arról, hogy a népességnek mekkora része nem házasodik meg egész élete folyamán.